Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)

2017-03-16 / 63. szám, csütörtök

6 | KÜLFÖLD 2017. március 16. | www.ujszo.com RÖVIDEN Brexit: az EU nem enged a nyomásnak Hollandia: Wilders vagy Rutte Hollandiában parlamenti választásokat tartottak; kérdés, folytatódik-e a populista hullám Strasbourg. Az Európai Unió nem enged a fenyegetéseknek, és nem hagyja magát megfélemlí­teni a Nagy-Britanniával terve­zett kilépési tárgyalások alatt - jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az Euró­pai Parlament plenáris ülésén. Az unióban maradó 27 tagál­lamnak politikai egységet kell mutatnia a brexitről szóló tár­gyalások során - mondta Tusk. Egy olyan forgatókönyv, amely nem a megegyezésre összponto­sít, mindenki számára rossz len­ne, különösen Nagy-Britan- niának - tette hozzá. (MTI) Török hackerek indítottak támadást Berlin. Több ezer Twitter-fiókot törtek fel a török kormánnyal ro­konszenvező hackerek és horog­keresztet, valamint Németorszá­got és Hollandiát nácinak nevező bejegyzéseket tettek közzé. A hackerek támadása olyan ismert, nagyszámú követővel rendelke­ző profilokat vett célba, mint amilyen Boris Becker német te­niszcsillagé, aPro7 német tévé­csatornáé, az Amnesty Internati­onal jogvédő szervezeté vagy a Forbes magaziné. Április 16-án Törökországban népszavazást tartanak az elnöki hatáskörök Erdogan török elnök által erőlte­tett kiszélesítéséről. Az elmúlt napokban eldurvult a török poli­tikusok európai országokba ter­vezett kampányrendezvényeivel kapcsolatos vita. (MTI) Robbanószer a minisztériumban Berlin. Robbanószert tartalmazó csomagot találtak tegnap a német szövetségi pénzügyminisztérium berlini székházában. A berlini rendőrség közleménye szerint a csomagra a minisztériumba ér­kező postát elosztó állomáson fi­gyeltek fel. A helyiséget és a szomszédos irodákat kiürítették, majd a csomagot elszállították a tartományi bűnügyi hivatal rob­banószerkezetek hatástalanítá­sára használt telepére. A gyanús küldemény tűzijáték készítésé­hez használatos porkeveréket tartalmazott, amely a csomag felnyitásakor súlyos sérüléseket okozhatott volna. (MTI) Brazil politikusok tucatjai pácban Brazíliaváros. Rodrigo Janót brazil főügyész újabb 83, vezető politikusok elleni vizsgálat meg­indítását kérte a legfelsőbb bíró­ságtól a Petrobras állami olajvál­lalat megvesztegetési botrányá­ban. Az érintettek között öt, je­lenleg hivatalban lévő miniszter is van, élükön Aloysio Nunes külügyminiszterrel, valamint számos vezető kormánypárti törvényhozó, így Michel Temer elnök kormányának hivatalban maradása is veszélybe kerülhet. A főügyész újabb eljárás alá vonná Temer elnök két elődjét, Dilma Rousseffet és Luiz Inácio Lula da Silvát is. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Amszterdam. Tegnap parlamen­ti választást tartottak Hollan­diában, ahol az a legnagyobb kérdás, hogy folytatódik-e Geert Wilders ás így az euró­pai populizmus diadalmenete. A választások lapzártánk után értek véget, valószín ű, hogy a mostani kormányfő pártja kapta a legtöbb szavazatot. Összesen 28 párt indult a 150 kép­viselői helyért, és egyik támogatott­sága sem nagyobb 20 százaléknál, így biztos, hogy a győztesnek komoly koalíciós tárgyalásokra kell készül­nie akár három másik párttal, főleg, hogy a parlamenti küszöb alig 1%. A muszlimellenes Szabadságpártot ve­zető Geert Wildersszel senki sem akar szövetkezni. 13 millió választásra jo­gosult polgár adhatta le a szavazatát, a királyi pár tegnap közölte, hogy a pártatlanság megőrzése érdekében nem adja le voksát. A szavazóhelyi­ségek este 9-kor zártak. Az esetleges hackertámadások kivédéséhez a sza­vazólapokat kézzel, és olyan számí­tógépekkel számolják össze, amik nincsenek rákötve az internetre. A holland választásra többek kö­Ki lesz a nyerő? Geert Wilders és Mark Rutte leadta szavazatát. (tasr/ap) zött azért is irányul ekkora figyelem, hogy lesz-e újabb populista fordulat az áprilisban és májusban tartandó francia elnökválasztás, valamint a szeptemberi német választások előtt. Az elmúlt időszakban megerősödött Wilders muszlimellenes és populista Szabadságpártja (PW), és még egy hónapja is vezetett a felmérésekben, ezért történelmi győzelemben re­ménykedett. Wilders a populista hullámot próbálja meglovagolni, többek között kilépne az EU-ból, de leginkább iszlámellenes politikájá­ról ismert: mecseteket is bezárna, betiltaná a Koránt, és lezárná a határt a muszlint országok előtt. Hollandiát az elmúlt ciklusban a Néppárt a Szabadságért és Demok­ráciáért (WD) és a baloldali mun­káspártiak (PvdA) kormányozta két- párti koalícióban, de 79 képviselőjé­ből végül 7 5 maradt a végére a 15 0 fos alsóházban, most pedig együtt leg­feljebb 40-re számíthatnak. A kor­mánypártok népszerűsége többek között a jobboldali liberális Mark Rutte kormányfő megszorításai miatt is visszaesett, noha tavaly 2,1%-kal nőtt a GDP. Viszont az utolsó hetek­ben vissza tudott erősödni Rutte párt­ja, a legtöbb felmérésben vezetett. A kampány legfontosabb témája a be­vándorlás volt. Rutte is alkalmazko­dásra vagy távozásra szólította fel a bevándorlókat. A választási kam­pány hajráját azonban a törökök és a hollandok között kirobbant diplo­máciai konfliktus is alapvetően meghatározta, miután a holland kor­mány megakadályozta, hogy két tö­rök miniszter Rotterdamban egy nyílt nagygyűlésen korteskedjen a török alkotmányos népszavazás mellett. Kevésbé drámaian ítélik meg a vá­lasztásokat a helyiek, mint a külföldi megfigyelők. Miközben a nemzet­közi sajtó sokat cikkezik a II. világ­háború után kialakult politikai rend további bomlásának lehetőségéről, Hollandiában a szakértők szerint kö­zel sem tulajdonítanak ekkora jelen­tőséget ennek. A források szerint er­re főként az lehet a magyarázat, hogy a holland választások esetében nem a „győztes mindent visz” elve érvé­nyesül, mint például az Egyesült Ki­rályság uniós kilépéséről szóló tava­lyi népszavazáskor vagy az amerikai elnökválasztáskor. (MTI, index) Politizálva ünnepelt az ellenzék is A magyar ellenzéki pártok is tartottak rendezvényeket Budapesten március 15-én. Minden pártaktuálpolitikára fűzte fel mondandóját. Budapest. A civil ellenzék sétát hirdetett meg az új köztársaságért, a menet élén Majtényi László a de­mokratikus ellenzéki pártok hétfőn leszavazott államfőjelöltje vonult. A Kossuth térnél Majtényi egy teher­autó platóján állva arról beszélt, hogy a legreménytelenebb helyzetből sem szabad feladni. 1848-ban is a sem­miből tört ki a forradalom, és egy nap alatt szabad lett az ország, összeállt a nemzeti egység. „Szabadságszerető nemzetből nem akkor lesz szabad egy nemzet, amikor idegen elnyomás alól szabadul fel, hanem amikor a saját urait zavarja el“ - jelentette ki. „Jöj­jön el az idő, hogy megint ne legyen piszkos, és legyen mindenki politi­kus“ - tette hozzá Majtényi László. Az MSZP Budapesten nem tartott nagyobb rendezvényt, Molnár Gyula pártelnök azonban a szocialisták által alapított Szabad Sajtó Díj átadásán azt mondta: Magyarországon nincs sza­badság, testvériség és egyenlőség. A kormány szerinte ugyanis gyűlöletet szór az országban mindenkire, a munkájáért tüntető tanárra, az orvos­ra, vagy épp az országot komoly pénzzel támogató Európai Unióra. Az LMP a Pilvaxnál tartott meg­emlékezést. Szél Bernadett azt a kér­dést tette fel, vajon Petőfi, Jókai, Vas­vári, vagy akár csak az első felelős kormány, akamá-e a paksi bővítést. Paks ügyében azonban most nem egy idegen hatalommal kell küzdeniük, hanem egy kormánypárttal, ami a magyar emberek akarata ellen tesz - vélte. A Jobbik elnöke, Vona Gábor szerint Kádár János a néplélekből megpróbálta kizárni a nemzettuda­tot, most pedig a fordított Kádár­ként működő Orbán a nemzetre hi­vatkozva próbálja meg kizárni a né­pet. Szerinte az államfőt közvetle­nül kellene választani, és azt se Or­bán Viktor döntse el, hogy hol épül­jön kisvasút, hogy stadion kell-e vagy kórház, erről is a nép döntsön. Gyurcsány Ferenc, a Demokrati­kus Koalíció elnöke szerint a sza­badság csak a demokratikus jog és intézmények uralmával egyeztethe­tő össze, de ezt Orbán Viktor az el­múlt hét évben feldúlta, (index hu, fm) Az erdélyiek tizenkét pontja Kolozsvár. A Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség hon­lapján tette közzé az erdélyi ma­gyarság 12 legfontosabb aktuális követelésének listáját. Az erdélyi magyarság új alkotmányt kíván, mely államalkotó tényezőként ismeri el a romániai magyar kö­zösséget. Jogállamot is akar, a 3. pont egy etnikumközi szerződés szükségességéről szól, a 4. pont­ban azt kéri, hogy az alkotmány mondja ki: Románia többnyelvű, többkultúrájú ország. Továbbá kérik, hogy a magyar legyen a 2. hivatalos nyelv Erdélyben, egy további kérés az erdélyi autópá­lyák befejezése. All. pont jóléti államot kér, a 12. pont rögzíti, hogy legyen március 15. hivata­los ünnep Romániában. (MTI) Bebalzsamozták Kimet Gyermeke DNS-mintája alap­ján szakórtők megerősítettók, hogy valóban Kim Dzsong Un ószak-koreai vezető fóltest- vérét, Kim Dzsong Namot gyilkolták meg február 13-án a Kuala Lumpur-i repülőtéren. Kuala Lumpur. A malajziai rend­őrség a férfi személyleírása és is­mertetőjegyei alapján már koráb­ban, március 10-én is bejelentette, hogy az áldozat a 45 éves Kim Dzsong Nam, ezt erősítette meg most a DNS-vizsgálat. Azt nem tudni, hogy a nyomozók hogyan jutottak hozzá a DNS-mintához, és azt sem pontosították, melyik gyermektől származik. Észak-Korea eddig még nem ismerte el, hogy a Kim Csői ál­néven utazó férfi valóban a phenjani vezető kegyvesztett mostohatestvé­re volna. A néhai Kim Dzsong II leg­idősebb fiával a feltevések szerint VX idegméreg végzett, amelyet két nő kent az arcára a reptéren, ahol Makaóba tartó gépére várakozott. Bár Malajzia korábban közvetlenül nem vádolta Eszak-Koreát azzal, hogy a repülőtéri támadás mögött állna, sokan úgy vélik, hogy a gyil­kosságot Phenjan szervezte meg. A nyomozás érdekében bebalzsa­mozták Kim Dzsong Namnak a holttestét Malajziában - közölte a malajziai belügyminiszter helyette­se. A holttestet az elmúlt napokban bebalzsamozták, mert romlott az ál­lapota - közölte Nur Jazlan Moha­med. Meg kell őriznünk a holttestet, mert még mindig tart a nyomozás - tette hozzá. Malajzia nem volt haj­landó kiadni Eszak-Koreának a te­temet, arra hivatkozva, hogy az csak a legközelebbi hozzátartozó kérésé­re történhet meg. (MTI) Trump rendesen adózott Washington. Az amerikai MSNBC televízió nyilvánosságra hozta Donald Trump 2005-ös adó­bevallásának egyik részletét, amelyből az derül ki, hogy a jelen­legi elnök nem volt adócsaló. A do­kumentumrészlet szerint Donald Trump 2005-ben 153 millió dollárt keresett, és 36,5 millió dollár jöve­delmi adót fizetett. Abból a két ol­dalból, amely a baloldali televízió birtokába került, kiderül, hogy ugyanabban az évben Trump 103 milliós veszteségről is számot adott, noha a kiszivárgott doku­mentum a részletekre már nem tér ki. Az adót az ingatlanmágnás az akkor érvényes 24,5%-os adókulcs szerint fizette, szemben az átlag­amerikai 10%-os adókulcsával. Ez kevesebb annál a 27,4%-os kulcs­nál, amelyet az egymillió dolláros vagy annál nagyobb jövedelemre szert tevő adófizetőknek megálla­pítottak. Az akkor érvényben lévő törvények szerint azonban a nagy anyagi veszteséget elszenvedő vál­lalkozók a veszteség elkönyvelése utáni években adólevonással élhet­tek. Trump ezt a törvény adta lehe­tőséget vette igénybe, hiszen 1995- ben a kaszinói miatt mintegy 900 millió dolláros veszteséget volt kénytelen elkönyvelni. Emlékezetes, Trump a kampá­nyában csak ígérgette, hogy nyil­vánosságra hozza az adóbevallását, ám ezt a megválasztása után sem tette meg. A Fehér Ház közlemény­ben reagált, leszögezve, hogy az in­formációk megjelentetése a televí­ziós műsorban törvénysértő volt. .Annyira elkeseredetten küzdenek a nézettségért, hogy még törvényt is sértenek azért, hogy egy több mint egy évtizeddel ezelőtti adóbevallás két oldalát bemutathassák” - fogal­mazott az elnöki hivatal. (MTI, ú)

Next

/
Thumbnails
Contents