Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)

2017-03-15 / 62. szám, szerda

4 KÜLFÖLD 2017. március 15.1 www.ujszo.com Ma választanak a hollandok A. törökök büntetik a holland politikusokat, Amszterdam szerint nem fájóak az intézkedések Geert Wilders (balról) és Mark Rutte a tévévita előtt. Fej fej mellett. (SITA/AP) döntő április 16-i török népszavazás RÖVIDEN ENSZ: a szír rezsim vegyi támadásai Genf. A Szíriái rezsim nem ha­gyott fel a vegyi támadásokkal, sőt az év eleje óta többször vetett be klorin gázt ellenfeleivel szemben - jelentette az ENSZ Szíriával foglalkozó független nemzetközi vizsgálóbizottsága. A hólyaghúzó gázok használata háborús bűncselekménynek mi­nősül, és szembemegy a vegyi fegyverek betiltására vonatkozó nemzetközi egyezményekkel - figyelmeztetett a bizottság. A szíriai erők az elmúlt három év­ben klorint használtak kémiai támadásaikhoz, míg korábban szarin gázt vetettek be. (MTI) Két olajkikötőért harcoltak Líbiában Tripoli. Sikeres hadjáratot indí­tottak a Líbia keleti részét ellen­őrző, Halifa Haftár tábornok ve­zette erők, és visszafoglaltak két jelentős olajkikötőt, amelyeket még március elején vont uralma alá a Bengázi Védelmi Brigádok néven ismert iszlamista milícia. A líbiai főváros, Tripoli nyugati részében eközben fegyveres csoportok csaptak össze; két napja utcai harcok folynak két városnegyedben. Moammer Kadhafi hatalmának 2011 -es megdöntése után Líbia teljes ká­oszba süllyedt. (MTI) Vádat emeltek Francois Fiiion ellen Párizs. Vádat emeltek Francois Fiiion, a másfél hónap múlva esedékes francia elnökválasztás konzervatív jelöltje ellen a fele­sége és a gyerekei feltételezett fiktív parlamenti alkalmazása miatt indított eljárás keretében. A jobboldali politikus ellen közpénz elsikkasztása, hivatali bizalommal való visszaélés, csalás, befolyással való üzérke­dés és vagyonbevallás elmu­lasztása a gyanú. Állítólag Fil- lon gyerekei a fizetésük jelentős részét átutalták a szüleiknek, amikor papíron apjuk parla­menti asszisztenseként dolgoz­tak 2005 és 2007 között. Az el­nökjelölt korábban jelezte, hogy nem lép vissza, akkor sem, ha megindul ellene az eljárás. (MTI) Amerikaiak milliói biztosítás nélkül Washington. A Kongresszusi Költségvetési Hivatal (CBO) független amerikai szakértői tes­tület szerint akár 14 milliónyian is elveszíthetik az egészségbiz­tosításukat az USA-ban, ha a je­lenlegi formájában fogadják el az ágazat reformjára tett republiká­nus törvényjavaslatot. A költ­ségvetési elemzőkből és közgaz­dászokból álló CBO jelentése szerint ráadásul 2026-ig további 24 millióan maradnának biztosí­tás nélkül, s ezzel összességében 52 milliósra szélesedne az egész­ségbiztosítással nem rendelkező amerikaiak tábora. A Donald Trump elnök által támogatott ja­vaslat így elsorvasztaná az előző elnökről Obamacare néven is­mert biztosítási törvényt. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Hága/Ankara. A mai holland parlamenti választások előtt a felmérések szerint fej fej mel­lett Mark Rutte és Geert Wil­ders támogatottsága, a két politikus pártja egyaránt 24 képviselői helyet szerezhet a parlamentben. Törökország büntetőintézkedéseket jelen­tett be Hollandiával szemben. Az utolsó felmérések szerint azo­nos támogatottságot tudhat magáé­nak a bevándorlásellenes holland Szabadságpártot (PW) vezető Ge­ert Wilders és a kormányzó jobbol­dali liberális Néppárt a Szabadsá­gért és a Demokráciáért (WD) ve­zetője, Mark Rutte. A közvélemény­kutató cégek felméréseit átlagoló adatok szerint mindkét politikai tö­mörülés 24—24 képviselői helyet szerezhet a mai parlamenti válasz­tásokon. Ezzel mind a Szabadság- párt, mind a Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért messze elmarad a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többség megszerzésétől a 150 fős holland alsóházban, azaz bármelyik párt nyeri is a választá­sokat, mindenképpen koalíciós partnert kell találnia a kormányala­kításhoz. A kereszténydemokraták (CDA) 18, a baloldali liberális D66 és a környezetvédő GroenLinks 17-17, a szocialisták, illetve a szo­ciáldemokrata irányultságú Munka­párt (PvdA) pedig egyaránt 13 hely­hez jutna, mellettük további közel A londoni parlament felső ka­marája, a Lordok Háza módosí­tások nélkül véglegesítette azt a kormányzati határozat­tervezetet, amelynek elfoga­dása a brit legfelsőbb bíróság januári döntése alapján szük­séges a brit EU-tagság meg­szűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindításához. London/Briisszel. A felsőház hétfő éjjeli végszavazásával véget ért a többhetes parlamenti eljárás, és ezután Theresa May miniszterelnök a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye alapján bármikor hivatalos értesítést küldhet Brüsszelnek arról, hogy az Egyesült Királyság ki akar lépni az Európai Unióból. Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivata­tucatnyi párt verseng legalább egy képviselői székért az alsóházban. Éles választási távávita Heves szópárbaj és kölcsönös vá­daskodás jellemezte a holland parla­menti választások két fő riválisának hétfő esti televíziós vitáját: Geert Wilders megbízhatatlannak nevezte Mark Rutte jobboldali liberális mi­niszterelnököt, aki szerint viszont ká­oszba taszítaná az országot, ha Wil­ders alakíthatna kormányt. A gazda­ság, az egészségügy és a bevándorlás kérdéseire összpontosító vitában Rutte úgy vélekedett, Wilders nem kínál valódi megoldásokat a problé­mákra, csak leegyszerűsítő, populista jelszavakat hangoztat. Utóbbi vi­szont azt állította, hogy a kormányfő megszegte korábbi választási ígére­teit. „Még mindig rendkívül valós esélye van annak, hogy arra ébred­jünk március 16-án, hogy Wilders kapta a legtöbb szavazatot” - jelen­tette ki a kormányfő. „Ez azt jelente­né, hogy az lesz a legnagyobb párt, amelyik a nehézségek idején elme­nekül, amely a saját érdekeit helyezi a nemzet érdekei elé” - tette hozzá Rutte, kiemelve, az általa vezetett WD semmiképpen nem fog koalí­cióra lépni a Szabadságpárttal. Büntetnek a törökök Büntetőintézkedéseket jelentett be Numan Kurtulmus török miniszter­elnök-helyettes Hollandiával szem­ben a két ország között elmérgesedő diplomáciai viszály új fejezeteként. Az ankarai kormány úgy döntött, nem engedi vissza a szabadságon lévő losan elindítja - a kilépési folyama­tot, kétévi időtávlatot meghatározva az EU-tagság megszűnésének felté­teleiről szóló tárgyalásokra. Az elő­zetes értesülések arról szóltak, hogy Theresa May akár ezen a héten be­jelentheti az 50. cikkely aktiválását. A miniszterelnöki hivatal szóvivője szerint a kormányfő várhatóan már­cius utolsó hetében küld értesítést az EU-nak a kilépési folyamat elindí­tásáról. A brit törvényhozás alsóhá­za a múlt hónapban már módosítá­sok nélkül elfogadta az 50. cikkely aktiválására felhatalmazást adó tör­vénytervezetet, amely ezután a felső kamara elé került. A Lordok Háza két olyan módosítást fűzött a tervezet­hez, amelyeket a kormány nem kí­vánt belefoglalni a törvénybe. Az egyik felsőházi módosítás a Nagy­holland nagykövetet Törökországba, amíg Hollandia nem tesz eleget a tö­rök követeléseknek, mindenekelőtt annak, hogy kéijen bocsánatot. An­kara ezenkívül felfüggeszti a minisz­teri és ennél magasabb szintű kor­mánytalálkozókat Hollandiával, és nem engedélyezi holland diplomaták repülőútjait Törökországba. „Ponto­san azt csináljuk, amit ők is tettek ve­lünk” - fogalmazott a kormányföhe- lyettes. Recep Tayyip Erdogan török államfő tegnap kijelentette, nem le­het egy bocsánatkéréssel elintézni a Törökország és Hollandia között ki­alakult diplomáciai vitát, és arra fi­gyelmeztetett, hogy Ankara további büntetőintézkedésekhez folyamod­hat. Az elnök hozzátette: Törökor­szág az Európai Bírósághoz fordul a külügy- és a családügyi minisztere­ket sújtó holland korlátozások miatt. Nem olyan súlyosak, viszont nem helyénvalóak a Hollandia elleni büntetőintézkedések - jelentette ki Mark Rutte holland kormányfő. „Különösnek találom, hogy Török­országban beszélnek szankciókról, miközben inkább nekünk lenne okunk mérgesnek lenni a hétvégén történtek miatt” — fogalmazott a mi­niszterelnök, rámutatva: a bejelen­tett szankciók nem tartalmaznak gazdasági korlátozásokat, ami ért­hető, mivel Hollandia az egyik leg­nagyobb külföldi befektető Török­országban. A két ország közötti dip­lomáciai pengeváltást az okozta, hogy a holland hatóságok szomba­ton két török minisztert is megaka­dályoztak abban, hogy részt vegye­nek az elnöki rendszer bevezetéséről Britanniában élő külföldi EU- állampolgárok jogainak garantálá­sára szólította fel a kormányt, a má­sik pedig arra, hogy az Európai Uni­óval a kilépés feltételeiről kötendő majdani megállapodást terjessze jó­váhagyásra a parlament elé. A kormány ezekkel a szándékok­kal egyetért, Theresa May minisz­terelnök ugyanakkor azt elvetette, hogy ezekben a kérdésekben a brit törvényhozás előre megkösse a kor­mány kezét. London emellett az Eu­rópai Unióban maradó országokkal viszonossági alapon egyezségre akar jutni az ott élő britek jogosultságai­nak viszonos garantálásáról is. Abban az esetben, ha Skóciában eredményes lesz a második, függet­lenségéről szóló népszavazás, hiva­talosan is kérnie kell a felvételét az holland kampányrendezvényein. Belgium szolidáris A belga hatóságok bejelentették, megtiltották a török kormánypárt eu­rópai lobbiszervezeteként számon tartott Európai Török Demokraták Uniójának genfi gyűlését, mert „nem tudták volna biztosítani a rendezvény biztonságát”. Jan Jambon belga bel­ügyminiszter szerint „senki nem sze­retné az országba behozni a török po­litikát, a hatóságok a törvényes kere­teken belül mindent meg fognak ten­ni, hogy megakadályozzák a köz­rend, a közbiztonság megzavarását.” A nagyjából 200 ezer fős belgiumi tö­rök közösség közel 70%-a Erdogan államfő támogatójának számít. Meg kellene akadályozni az Ausztriában tartandó török kampányrendezvé­nyeket Christian Kém osztrák kan­cellár szerint, aki úgy látja, hogy a tö­rök szavazás többé-kevésbé a de­mokrácia aláásásáról szól. Kétségbeejtő, hogy az Európai Unió országai a tagállami szolidaritás mögé rejtőzve az európai értékeket és az emberi jogokat sértő Hollandiát támogatják a szombaton kirobbant diplomáciai konfliktusban - állítja a török külügyminisztérium. A közle­mény szerint az unió szelektíven al­kalmazza a demokratikus értékeket, az alapvető jogokat, valamint a sza­badságjogokat; és miközben párbe­szédet szorgalmaz, figyelmen kívül hagyja a diplomácia és a jog mentén folytatott török politikát. A tárca úgy véli, hogy az unió a törökellenes szél­sőségeket részesíti előnyben. Európai Unióba. Az Egyesült Király­ságból történő kilépés után nem válik automatikusan az EU tagjává-figyel­meztetett tegnap Margaritis Schinas, az Európai Bizottság szóvivője. Brüsszel ezt annak kapcsán közölte, hogy Nicola Sturgeon skót minisz­terelnök hétfőn bejelentette, a jövő héten felhatalmazást kér a skót par­lamenttől az új abb, 2018őszeés2019 tavasza között tartandó függetlenségi népszavazás kiírásához szükséges lépések megtételére. Sturgeon már több nyilatkozatában is leszögezte: Skócia nem fogadja el, hogy akarata ellenére „kirángassák” az Európai Unióból. Theresa May brit kormány­fő azonnal elítélte a kezdeményezést - állásfoglalása szerint „Skócia a bi­zonytalanság és a megosztottság felé vette az irányt”. (MTI, TASR) Erdogantörök elnökfanatizálja a híveit. Kampánya felforgatja Európát, (tasr/ap) Elindíthatja a brit kormány a kilépési folyamatot

Next

/
Thumbnails
Contents