Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)

2017-03-02 / 51. szám, csütörtök

10| HASZNOS TANÁCS 2017. március 2. | www.ujszo.com Változhatnak a rokkantság feltételei (Vladimír Šimíček illusztrációs felvétele) zálásáról szóló információkat, a végső diagnózist, a betegség vár­ható lefolyását, az esetleges továb­bi gyógymódot. Elsősorban arra összpontosítanak, hogy a beteg ál­lapota milyen mértékű munkavég­zést tesz lehetővé, képes-e felké­szülni valamilyen tevékenység végzésére, van-e lehetőség a mun­kaerőpiacra való visszatérést elő­segítő rehabilitációra, esetleg át­képzésre. Egy diagnózis A felülvizsgáló orvos az előter­jesztett dokumentumokból indul ki, de ha szükség van rá, a rokkantsági nyugdíjat igénylő személyt is beren­delheti konzultációra, sőt újabb ki­vizsgálásokat is kérhet. A munka- képesség csökkenését végül száza­lékban fejezik ki. Előfordulhat, hogy valakinek több betegsége van, és mindegyiknél kiszámolják a mun­kaképesség csökkenésének mérté­két, ám az egyes százalékokat nem lehet összeadni. Ahhoz, hogy valakit rokkanttá nyilvánítsanak, egyetlen diagnózis alapján kell legalább 40%-os mun­kaképesség-csökkenést kimutatni. „Ha a biztosított személy több be­tegségben szenved, a legsúlyosab­bat értékelik. Az összes többi diag­nózis együtt legfeljebb még 10 %-kal növelheti a rokkantsági szintet” - tá­jékoztatott a Szociális Biztosító. Ha feltételezhető, hogy a beteg egészségi állapota változhat, az SP felülvizsgáló orvosa a zárójelenté­sében előre meghatározhat egy idő­pontot, amikor felülbírálja a rok­kantnak minősített személy állapo­tát. Új vizsgálatot akkor is elrendel­hetnek, ha egy másik természetes vagy jogi személy hívja fel a figyel­met a rokkantnyugdíjas állapotának a változására. (sza) TÉMA: a rokkantsági, s nyugdíj feltételei ? kompenzálni, melyeket az egész­ségkárosodott személyek a szociális ügyi hivatalban igényelhetnek. Akinek viszont tényleg csökkent a munkaképessége, vagy egyálta­lán nem képes dolgozni, az a szo­ciális biztosításról szóló törvény értelmében a Szociális Biztosító­hoz fordulhat, kérheti a rokkantsági nyugdíjat. Mit vesznek tekintetbe? A munkaképesség csökkenését úgy állapítják meg, hogy összehasonlít­ják az egészséges és az egészségká­rosult személy testi, lelki és értelmi állapotát, képességeit. A munkaké­pesség csökkenésének megvizsgálá­sakor nem veszik figyelembe azt az egészségromlást, illetve testi vagy szellemi fogyatkozást, melyre a rok­kantsági szolgálati nyugdíjra való jo­gosultság megítélésekor voltak te­kintettel. A munkaképesség-csökke­nés mértékét a Szociális Biztosító fe­lülvizsgáló orvosa vizsgálja meg. Már a nyugdíjkérelemhez csa­tolni kell az igény jogosultságát alátámasztó teljes egészségügyi dokumentációt, mely tartalmazza a szakorvosi leleteket, a korábbi ke­zelés értékelését, az állapot stabili­ÖSSZEFOGLALÓ Idén módosítják a rokkantsági nyugdíj megítálásánek feltételeit. A hírek szerint sokan elveszíthetik jelenlegi járandóságukat, amit az illetékesek azonnal cáfoltak. A tervezett változásokkal állítólag csak az ügyfelek igényeire reagálnak, és nem lesz visszamenőleges hatályuk. Összeállításunkban a rokkantsági ellátással foglalkozunk. Tavaly év végéig a Szociális Biz­tosító (SP) 235 131 embernek fo­lyósított rokkantsági nyugdíjat, kö­zülük 135 148-nál 40-70% közötti munkaképesség-csökkenést állapí­tottak meg, és 99 983-nál 70% fe­letti rokkantságot. 2016-ban 45 880 személy állapotát ellenőrizték. 40 531 személynek meghagyták a ko­rábbi besorolását, 3 708 személynek romlott az állapota, így nőtt a rok­kantságuk százalékos mértéke. 1252 embernél javulást tapasztaltak, az ő rokkantságuk mértéke csökkent, 389 esetben pedig úgy ítélték meg, álla­potuk olyannyira javult, hogy képe­sek ismét dolgozni, s megvonták a rokkantsági nyugdíjukat. Sokan attól tartanak, ha módosít­ják a rokkantsági ellátás megítélé­sekor figyelembe vett diagnózisok listáját és azok pontozását, hirtelen nem számítanak rokkantnak, elve- szíthetik jelenlegi járandóságukat. A szociális ügyi minisztérium és a Szociális Biztosító is cáfolta ezeket a híreket, szerintük csak politikai ijesztgetésről van szó. Nem visszamenőleges Hangsúlyozták: nem fogják tö­megesen átértékelni a munkaképes­ség csökkenését, és főleg nem azzal a szándékkal, hogy lefaragjanak a rokkantság százalékos mértékéből. „Az olvasókban olyan benyomás alakulhat ki, hogy a szociális bizto­sításról szóló törvény 4. mellékleté­nek tervezett módosításával töme­gesen megvonják a rokkantsági nyugdíjakat, éspedig visszamenőle­ges hatállyal, vagyis azoktól is, akik­nek már jóváhagyták. Ez nem igaz” - olvasható az SP állásfoglalásában. Michal Stuška, a szociális ügyi minisztérium szóvivője hangsú­lyozta: a tervezett módosítás szak­mai kérdés, mellyel a legújabb or­Nem minden egészségkárosodott rokkant, sokan munkát tudnak vállalni vosi ismeretekre és a páciensek igé­nyeire reagálnak. A jelenlegi lista már 13 éves, szakemberek szerint ideje bővíteni, illetve pontosítani kell az egyes diagnózisokat. Egyúttal a legújabb kutatások és orvostudomá­nyi ismeretek tükrében felülbírálják, hogy egyes betegségek milyen mér­tékben csökkenthetik a munkaké­pességet. Ezzel összhangban bizo­nyos betegségek több százalékot „kaphatnak”, és persze az is előfor­dulhat, hogy néhány betegség ezen­túl hivatalosan nem befolyásolja a munkavégzést. „A változások az új igénylőket érintik, nem lesz vissza­menőleges hatályuk” - szögezte le a szóvivő. 2016-ban 27 349 személy igé­nyelte a rokkantsági nyugdíjat —148- cal kevesebb, mint egy évvel koráb­ban. 22 295 személy járandóságát jóváhagyták, közülük 5 672 sze­mélynél 70%-os rokkantságot, 16 623-nál 40-70% közötti munkaké­pesség-csökkenést állapítottak meg. 5054 kérvényt elutasítottak, mert nem volt megfelelő a diagnózis. Egyébként a mozgásszervi problé­mák, a rákbetegségek, a különböző viselkedészavarok és a lelki beteg­ségek voltak azok a leggyakoribb egészségi problémák, melyek eseté­ben elismerték a munkaképesség­csökkenést, derül ki az SP statiszti­kai adataiból. Minél több évet tölt valaki mun­kával, és minél nagyobb a fizetése, annál magasabb a nyugdíja is. Aki­nél viszont olyan mértékű egészség- romlás következik be, hogy nem ké­pes dolgozni, akár már huszonéve­sen nyugállományba vonulhat. A rokkantsági nyugdíj az egészségká­rosodás miatt elvesztett fizetést pót­ló ellátás, amely addig jár, amíg az illető képessé válik ismét dolgozni. Ki a rokkant? A BETEGSÉGEK ES A ROKKANTSÁG MÉRTÉKÉ A jelenleginél nagyobb mértékű rokkantság Betegség Jelenleg Új elképzelés* Krónikus limfoid leukémia - lépmegnagyobbodás, az ellenálló-képesség csökkenése, a szervezet teljesítőképességének a jelentős csökkenése 60-70% 60-75% Neurotikus, szorongásos, szomatomorf és stresszzavarok 60-70% 60-75% Szívritmuszavarok - az aritmia veszélyesebb formái 70-90% 75-90% Veseátültetés utáni állapot - az egészségi állapot stabilizálódásáig 70% 75% Vállízület merevedése - a domináns végtagon 25-35% 45% A jelenleginél kisebb mértékű rokkantság Betegség Jelenleg Új elképzelés* Harmadfokú magas vérnyomás 75-90% 50-80% Májlebeny eltávolítása utáni állapot - funkciózavar nélkül 35-45% 20-35% Kétoldali teljes endoprotézis - funkciókárosodás nélkül 45-55% 35% 1 Még csak tervezet létezik, a végleges változat elfogadása hónapokat is igénybe vehet • Forrás: A Szociális Biztosító javaslata, Sme A munkaképesség-csökkenés mértékének megállapítása orvos­szakmai kérdés, minden eset egyedi, általánosságban azonban elmond­ható: rokkantnyugdíjasnak minő­sülhet az, akinek a munkaképessége - egészségromlás következtében - több mint 40 százalékkal csökkent, és ebben az állapotában több mint 1 évig nem várható javulás. A hangsúly a munkaképesség csökkenésén van, ugyanis nem min­den egészségkárosodott személy számít rokkantnak, hiszen bizonyos egészségromlás mellett lehet dol­gozni. A kerekesszékhez kötött sze­mélynek sem biztos, hogy a mun­kavégzés okoz gondot - bizonyos munkákat ő is el tud végezni -, ha­nem a munkahelyre jutás. Ezért a megállapított funkciózavar miatt ki­alakult hátrányos helyzetet az állam szociális támogatásokkal próbálja JÖVŐ HETI TÉMÁNK: AZ A TÍPUSÚ ADÓBEVALLÁS ■ KIK HASZNÁLHATJÁK ■ HOGYAN KELL KITÖLTENI

Next

/
Thumbnails
Contents