Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)

2017-03-15 / 62. szám, szerda

2 KÖZÉLET 2017. március 15.1 www.ujszo.con Čižnár: a legfelsőbb körökben is van korrupció ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Új jogszabályt akar Robert Fico kormányfő a korrupciót bejelentő állampolgárok vódelmáre. Jaromír Cižnár főügyész szerint a legbefolyásosabb politikai körökben is van korrupció, Robert Kaliňák belügyminiszter ennek éppen az ellentettjót állítja. Az állami hivatalnokok számára szervezett tegnap a kormányhivatal szemináriumot a korrupcióellenes harcról. „Ne viselkedjünk úgy, mintha a legfelső körökben nem lé­tezne korrupció. Ott is létezik. Van, volt és még nagyon sokáig lesz is. Remélem, nemcsak beszélni fogunk róla, hanem harcolunk is ellene. A korrupció a társadalom rákja” - mondta előadásában Čižnár. Ha nem lesz hatékonyabb a korrupcióellenes harc, akkor a főügyész szerint „vi­dáman terjed majd tovább az or­szágban”. Robert Kaliňák belügyminiszter minden jel szerint teljesen ellentétes véleményen van. „Ahhoz, hogy a legfelső körökben megjelenő kor­rupciót üldözni tudjuk, az érintet­teknek el kellene követniük. Mond­janak egyetlen példát, amikor a leg­felső körökben valaki korrupciót követett el. Kérem, legalább egyet. Nem tudnak? Nem volt. Önöknek sincs ilyen információjuk és nekem sincs” - mondta idén februárban a belügyminiszter. Kiálltak Kováčik mellett A főügyész szerint a korrupció el­lenes harc 2004 után élénkült fel, ad­dig az eredményessége egyenlő volt a nullával. „Segített a büntetőjogi törvénykönyv módosítása 2005- ben” - állítja Čižnár, aki szerint ezen bűncselekmények kivizsgálását el­sősorban az gátolja, hogy a bejelen­tő később rájön, ellene is eljárás in­dulhat, és ezért módosítja eredeti vallomását. „Nemegyszer ráadásul több éve történt eseteket jelentenek, ám ilyenkor már nehéz bizonyítani is a lefizetést. Számunkra a legfonto­sabb, hogy olyankor értesüljünk ilyen bűncselekményről, amikor még úgymond folyamatban van” - mondta a főügyész. Szerinte a jelen­legi jogszabályok nem védik meg­felelően a korrupció bejelentőit. A korrupció ellenes harc irányí­tása közvetlen Dušan Kováčik spe­ciális ügyész jogkörébe tartozik. A kormányhivatal szervezte szeminá­riumon tegnap nem vett részt. A par­lament alkotmányjogi bizottságának koalíciós képviselői ráadásul tegnap elutasították beidézni Kováčikot, hogy elmagyarázza, miért nem nyújtott be egyetlen vádemelési ja­vaslatot sem az általa felügyelt 61 ügyben. A meghallgatást Peter Kresáknak (Híd) köszönhetően si­került elkerülnie, holott múlt héten még megszavazta ezt a program­pontot. Akkor viszont Rastislav Schlosár (ĽSNS) hiányzott a testület ellenzéki képviselői közül, így Kresák szavazata sem volt elég a speciális ügyész beidézéséhez. Teg­nap már Schlosár ott volt az ülésen, ám Kresák tartózkodott a szavazá­son. „Engem csak úgy nem akaszt­hatnak le a szögről, miért kellene mindig úgy szavaznom, ahogy azt az ellenzéki képviselők gondolják? Senki nem tájékoztatott arról, mit fognak javasolni. Ma 26 program­pont volt, s nekem nem volt kedvem még egy következőt megnyitni” - magyarázta döntését Kresák. Fico ismételte magát A szemináriumon Fico is felszó­lalt, beszédében hangsúlyozta, hogy a konkrét korrupciós ügyek kivizs­gálásához gyakran az alapvető in­formációk is hiányoznak, ezért van nehéz dolga a hatóságoknak. Ne­hezményezte, hogy az ellenzéki po­litikusok egyetlen témája a korrup­ció, s ismét felhozta a Cserpataki (Osrblie) korrupciós ügyet, amely még Iveta Radičová kormányzása alatt történt - a tanácsadóját ítélték el, amiért egy közvetítőtől 30 ezer eurót vett fel, hogy elintézzen egy 300 ezres támogatást a kormányhi­vataltól a Cserpatakon leállított bi­atlonpálya építésének befejezésé­hez. „Meggyőződésem, hogy a kor­mányfőnek ezen buknia kellett vol­na. Ha ez velem történne meg, élve elégetnek” - mondta tegnap Fico. Kevós feljelentőt védenek A kormányfő szerint hamarosan elkészül egy új törvényjavaslat a korrupciót jelentők védelmére. En­nek részleteiről viszont többet nem árult el, így nem tudni, milyen vé­delmet kínálnak majd azoknak, akik figyelmeztetik a hatóságokat a lefi­zetésekre. Čižnár elutasítja, hogy pénzjutalmat kapjanak a feljelentők. „Voltak olyan elképzelések is, hogy a feljelentők ellen ne lehessen bűnvádi eljárást kezdeményezni. Ezt sem javasolnám” - jegyezte meg a főügyész. Jelenleg is létezik jogszabály amely védi a korrupciót jelentő sze mélyeket, a Transparency Intema tional (TIS) viszont többször fi gyelmeztetett, hogy csak az érintet tek nagyon szűk csoportját védik azokat, akik saját cégük vezetésé nek jelentik a cégben történt esetle ges korrupciót. A TIS jogásza sze rint az egyik alapvető probléma hogy az emberek nem hisznek < korrupciót vizsgáló hatóságoknak Nagy-Britanniában például a beje lentő a médiához fordulhat, ha < korrupciót vizsgáló intézmények ben nem hisz, vagy ha csal egyszerűen tart az ellene folytatót eljárástól. Hollandiában egy külör intézményt, az úgynevezett Houst of Whistblowingot hoztak létre í bejelentők védelmére. Kaliňák zavarja Fico nem volt hajlandó a sajtótá­jékoztatón válaszolni a belügymi­niszterrel kapcsolatos kérdésekre, amint meghallotta Kaliňák nevét, felállt és távozott. A speciális ügyészség az elmúlt napokban tette közzé, nem fogja vizsgálni, milyen feltételekkel vásárolt Kaliňák része­sedést a kétes múltú vállalkozó, La­dislav Baštemák cégében. Egyes in­formációk szerint áron alul vásárolta meg, az ellenzék állítja, Baštemák így fizette le Kaliňákot. Az ügy ak­táját még kikérte a főügyész, aki el­lenőrzi a nyomozás leállításáról szóló határozatot. Egyébként nem sokkal Fico saj­tótájékoztatója előtt akasztott ki a KDH elnöke, Alojz Hlina egy transzparenst arra a darura, amely Baštemák egyik épületének, a Vila Stonline nevű ház építésénél hasz­nálnak. „Miniszterelnök úr, kor­rupció? Minden reggel nézheti. Ez a ház tiszta csalás” - olvasható a transzparensen Hlina üzenete Fi- cónak. A felirat jól látható Fico ál­landó lakhelyéről, a Baštemák tu­lajdonában levő Bonaparte lakó­tömbből is. (dem, TASR) Részben kétnyelvű lesz a RegioJet Eleinte négy sárga szerelvényen fogják bejelenteni az egyes állomásokat magyarul (Tomáš Benedikovifi felvétele) DEMECS PÉTER Változásra számíthatnak azok, akik a RegioJet járataival utaznak Pozsony- Dunaszerdahely-Komárom vonalon. Hamarosan ugyanis magyarul is bejelentik az egyes állomásokat. Pozsony. A cseh vasúttársaság képviselői az elmúlt napokban tár­gyaltak a kisebbségügyi kormány- biztossal, Bukovszky Lászlóval, és megegyeztek, magyarul is bejelentik az egyes állomások elnevezését azon községekben, amelyekre vonatkozik a kisebbséginyelv-használatról szóló törvény, tehát ahol a kisebbségi la­kosság aránya eléri legalább a 20 százalékot. 4 szerelvény A járatokon így továbbra is csak Bratislavát lehet majd hallani, ám a Dunajská Streda után elhangzik a Dunaszerdahely is. A magyar nyelvű tájékoztatást kezdetben négy szerel­vényben fogják tesztelni, főként azokban a nagyobb, több férőhelyű szerelvényekben, amelyeket múlt héten állítottak forgalomba. „A múlt héten üzembe helyezett új, nagyobb kapacitású szerelvé­nyek médiarendszere lehetőséget ad arra, hogy több nyelven is bejelent­sük az állomásokat. Eleinte ezért ezeken a szerelvényeken fogjuk tesztelni a rendszert, ám nem tartom kizártnak, hogy fokozatosan a többi szerelvényen is bevezetik a kétnyelvű bejelentéseket” - mondta lapunknak Ondrűj. Kétnyelvű táblák Míg a kétnyelvű tájékoztatást a RegioJet néhány napon belül elindít­ja, addig a kétnyelvű táblákra még egy ideig várni keli, kicsi a valószínűsége annak, hogy az első állomást még márciusban kétnyelvűsítik. A közlekedési tárca elismerte, hogy a nemzetiségi arányok alapján a tervezettnél jóval több megállóban kellene a kétnyelvű vasúti táblákat elhelyezni, a vonatkozó jogszabá­lyok viszont csak 55 vasútállomás (54 magyar, 1 ruszin) kétnyelvűsítésére adnak lehetőséget. A táblák kihelye­zésénél figyelembe kell venni a kisebbséginyelv-használatról szóló törvényt, amely kimondja, hogy a kétnyelvű táblákat csak vasútállo­másokra lehet kihelyezni olyan köz­ségekben, ahol a kisebbségi lakosság aránya eléri a minimum 20 százalé­kot. Azt, hogy mi számít vasútállo­másnak, a vasútvonalakról szóló tör­vény (513/2009 Z. z.) szabályozza. Eszerint pedig csak olyan állomás nevezhető állomásnak, ahol van for­galmista. Például Nagymegyeren, Uszoron vagy Diósförgepatonyban a vonatkozó jogszabályok és előírások értelmében nem vasútállomás, ha­nem távolból irányított közlekedési állomás van. Karolina Ducká, a közlekedési tárca szóvivője lapunknak elárulta, ahhoz, hogy a minisztérium bővíteni tudja a kétnyelvűsített állomások listáját, ezt a két említett jogszabályt kell összhangba hozni. „A minisz­térium jelenleg elemzi annak lehe­tőségét, miképp lehetne módosítani a jogszabályok vonatkozó passzusa­it, ám ehhez elengedhetetlen a poli­tikai egyezség is” - közölte Ducká. Szerinte éppen a politikai egyezte­tések miatt nem lehet pontosan meg­mondani, mikorra várható változás ezen a téren. A KDH üzenete Ficónak Bašternák daruján (Felvétel: Alojz Hlina Facebook oldala)

Next

/
Thumbnails
Contents