Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-13 / 60. szám, hétfő
6 I KÜLFÖLD 2017. március 13.1 www.ujszo.corr RÖVIDEN Varsó kemény lesz az EU-val szemben Törököt fogtak a hollandok Eldurvult a török-holland szóváltás, Erdogan államfő összeurópai problémát okozhat Varsó. Lengyelország mostantól obstruálni fogja az Európai Unió munkáját, és „kemény játékot” fog játszani Brüsszelben, miután az unió Varsó tiltakozása ellenére újraválasztotta Donald Tusk volt lengyel kormányfőt az Európai Tanács élére - közölte a lengyel külügyminiszter. Donald Tuskot, a Jog és Igazságosság (PiS) jobboldali kormánypárt vezetőjének, Jaroslaw Kaczyns- kinek a régi ellenlábasát csütörtökön újabb 2,5 évre választották meg a tanács elnökének. Witold Waszczykowski külügyminiszter hangsúlyozta: kormánya „más kezdeményezések megvé- tózásával nagyon kemény játékot fog játszani az Európai Unióban. Egy dolgot világosan le kell szögezni: az uniós politika a kettős mérce és a megtévesztés politikája lett.” (MTI) Phenjan nagyobb atombombát készít Szöul. Az eddigi kísérleti atomrobbantásainál több mint egy nagyságrenddel nagyobb nukleáris detonációt készíthet elő Eszak-Korea abban a létesítményben, ahol eddigi robbantásainak javát végrehajtotta - jelentette amerikai szakértőkre hivatkozva a Yonhap dél-koreai hírügynökség. Tavaly szeptemberben Phenjan egy 15-20 kilo- tonna erejű nukleáris töltetet robbantott fel. Az ország északkeleti részén, a Mantap-hegy alatt viszont olyan építkezés folyik, amely a Johns Hopkins Egyetem szakértői szerint 14-szer nagyobb erejű atombomba felrobbantását teszi lehetővé. (MTI) Makacs amerikai államügyósz New York. A korrupcióellenes kemény fellépéséről ismert Preet Bharara manhattani szövetségi államügyész közölte, hogy nem fogadja el a távozására vonatkozó kérést, és a helyén marad, majd szombaton felmentették tisztségéből. Donald Trump amerikai elnök kormányzata pénteken azonnali lemondásra szólított fel 46 államügyészt. A döntést JeffSessions, igazságügyi miniszter jelentette be. Valamennyien Barack Obama előző elnök kinevezettjei. (MTI) Terrorfenyegetettség volt Essenben Essen. Terrorfenyegetettség miatt lezárt a rendőrség egy bevásárlóközpontot szombaton Essenben, Németország nyugati részén. A rendőrség olyan információk birtokába jutott, melyek szerint terroristák támadást akartak végrehajtani a létesítményben, ezért úgy döntöttek, lezárják az egész épületegyüttest a hozzátartozó parkolóházzal együtt. A rendőrség még a boltok nyitása előtt jelentette be a lezárást. A város központjában található plázában mintegy 200 üzlet található. Az ottani állomáson a metró sem állt meg. (MTI) Afanatizálttörökök megostromolták a holland nagykövetséget (Tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Amszterdam/Ankara. Recep Tayyip Erdogan török elnök kemóny megtorlást ígért, amiért Hollandia nem engedte területén kampányolni a török kormány két tagját, majd rendőri erővel feloszlatott egy Erdogan-párti tüntetést Rotterdamban. Mark Rutte erre azt mondta: Hollandia nem enged a zsarolásnak. A diplomáciai viszály szombaton kezdődött, amikor a hollandok biztonsági okokra hivatkozva nem engedték leszállni a Rotterdamba kampányolni tartó török külügyminiszter, Mevlüt Cavusoglu gépét. Ezt követően a Németországban tartózkodó Fatma Betűi Sayan Kaya családügyi miniszter közölte, elmegy kampányolni Cavusdoglu helyett Rotterdamba, mivel ő szárazföldön is el tud jutni a holland városba. Őt viszont a hatóságok 30 méterre a török konzulátustól feltartóztatták. Lenácizott hollandok Az elmérgesedő török-holland diplomáciai konfliktus legutóbbi fejezetében a török elnök azt mondta, a hollandok keményen meg fognak fizetni a történtekért, és „nemzetközi diplomáciai móresre tanítják őket”. „Azt hittem, a nácizmusnak már leáldozott, de tévedtem. A nácizmus még mindig elterjedt Nyugaton. A Nyugat megmutatta igazi arcát - nyilatkozta a vallási konzervatív nacionalista politikus. Erdogan tegnap folytatta a fenyegetőzést, azt mondta egy isztambuli rendezvényen, „ha a hollandok feláldozzák a holland-török jó viszonyt, azért meg fognak fizetni”. A török kormányfő, Binali Yildirim pedig kemény válaszlépéseket ígért be Hollandiának. A kitiltott Cavusoglu rátett még egy lapáttal, amikor a francia Metzben arról beszélt, hogy Hollandia „a fasizmus fővárosa”. Csak emlékeztetőül: Ankara korábban Németországgal is összevitatkozott. Vízágyú Rotterdamban Erdogan azután ment ismét neki a hollandoknak, hogy a helyi hatóságok vízágyúkkal és lovasrendőrökkel oszlatták fel vasárnapra virradóra a rotterdami török konzulátus előtti tüntetést. A holland városban Erdogan nagyjából ezer híve amiatt tiltakozott, hogy nem engedték be az országba a török külügyminisztert, illetve később a családügyi minisztert is feltartóztatták. 12 embert őrizetbe vettek. Rotterdam polgármestere, Ahmed Aboutaleba szombaton szükségállapotot rendelt el a török-holland diplomáciai viszály kapcsán kezdődött tüntetések miatt. A helyi hatóságok arra hivatkozva oszlatták fel az ezerfős tömeget, hogy a török megmozdulások kiélezik az amúgy is erős társadalmipolitikai feszültségeket a holland választások előtti napokban. Hollandia visszavág A konfliktus pikantériája, hogy Hollandiában szerdán tartanak parlamenti választásokat. A kampány egyik fő témája a holland identitás kérdése, valamint az állam viszonyulása a bevándorlókhoz és az iszlámhoz. Mark Rutte kormányfő pártjának legfőbb riválisa Geert Wilders bevándorlásellenes Szabadságpártja. Ezért nem véletlen, hogy Rutte tegnap meglehetősen határozottan lépett fel az ügyben. „Ha ők fokozzák a feszültséget, kénytelenek leszünk válaszolni, de mindent megteszünk azért, hogy lehűtsük a kedélyeket” - fogalmazott. A kormányfő hozzátette: Hollandiának évek óta nem volt ilyen komoly diplomáciai nézeteltérése egyetlen országgal sem. Rutte szerint Erdogan nácizása nyilvánvalóan őrült nyilatkozat. „Megértem, hogy a törökök mérgesek, de ez természetesen elfogadhatatlan stílus” - nyilatkozta. Egy műsorban pedig azt közölte, szeretné rendezni a helyzetet, de nem fog bocsánatot kérni, sőt bizarmak nevezte, hogy egyesek ezt vátják tőle. „Ez az ember (Erdogan) fasisztáknak és náci országnak nevezett minket. Rendezni kell a helyzetet, de nem bocsánatkéréssel” mondta egy műsorvezetőnek, amikor a bocsánatkérésről faggatta. Erdogan túlhatalma Az ügy háttere, hogy Törökországban április derekán alkotmányos népszavazást tartanak arról, hogy jelentősen kitelj esszék Recep Tayyip Erdogan elnök jogköreit, és a jelenlegi, parlamentáris rendszerről elnöki rendszerre térjenek át. Bár Erdogan jelenleg is egy személyként, egyre autoriterebb módon irányítja Törökországot, az alkotmánymódosítás legalizálná jelenlegi, korlátok nélküli hatalmát. Ezt a nyugati országok nem nézik jó szemmel, azt meg végképp nem, hogy Erdoganék Nyugat- Európában akarnak kampányolni az alkotmánymódosítás mellett. Az Európai Unióban mintegy 1,4 millió olyan török polgár él, akik jogosultak voksolni a népszavazáson, ezért Erdogan és kormányának tagjai kampánygyűléseket akarnak tartani nagyobb török közösségekkel rendelkező európai városokban. Sorra kitiltott törökök Korábban Németországban, Ausztriában és Svájcban is botrány kerekedett a tervezett török kampánymegmozdulásokból, be is tiltották azokat. Legutóbb tegnap Stockholmban hiúsult meg egy török rendezvény, mert a helyszín tulajdonosa felmondta a szerződést. Eközben a törökök biztonsági okokra hivatkozva elzárták az ankarai holland nagykövetség és az isztambuli főkonzulátus bejáratait és kijáratait, hasonló intézkedéseket hoztak a holland ügyvivő és a főkonzul rezidenciájánál is. A külföldön tartózkodó holland nagykövettel pedig közölték, hogy inkább ne is jöjjön vissza az országba. Ráadásul letépték a holland zászlót az isztambuli főkonzulátus épületéről. Elkezdte csökkenteni a Törökországnak a csatlakozási folyamat keretében nyújtott támogatásokat az Európai Unió - közölte a bővítési tárgyalásokért felelős uniós biztos. Johannes Hahn azt mondta: olyan programok állnak le, amelyek nem hozták meg a kívánt eredményt. Osztrák vezetők korábban a csatlakozási tárgyalások leállítását követelték. „Törökország jelenleg nem közeledik Európához, hanem távolodik tőle” - vélekedett az uniós biztos. (MTI, index) Élelemre várnak Dél-Szudánban, ahol emberek milliói vegetálnak a belhá- ború miatt. A második világháború óta legsúlyosabb humanitárius válsággal néz szembe a világ, négy ország 20 millió lakóját alultápláltság és éhínség fenyegeti - figyelmeztetett az ENSZ. Stephen O'Briennek, az ENSZ-főtitkár humanitárius ügyekben illetékes helyettesének nyilatkozata a fegyveres konfliktus sújtotta Jemenre, Szomáliára, Dél-Szudánra és Nigériára vonatkozott. Az ENSZ sürgős mozgósításra vonatkozó felhívást tett, 4,4 milliárd dolláros segítséget kérve a katasztrófa megelőzésére. (tasr/ap) Moszul: harcok az óvárosban Moszul. Az iraki erők Moszul nyugati városrészének nagyjából egyharmadát már visszafoglalták az Iszlám Államtól - közölte az iraki terrorellenes erők (CTS) egyik parancsnoka. A katonák már a sűrűn lakott óvárosba is behatoltak, ahol nehéz feladatuk lesz, mert a harci járművek nem fémek el a szűk sikátorokban, és a dzsihádisták itt is könnyen tudnak bevetni orvlövészeket, öngyilkos merénylőket és rejtett robbanószerkezeteket. Mintegy 600 ezer civil lakos rekedt a városban. Mán asz-Szádi, a CTS tábornoka elmondta: úgy látják, hogy ellenfelük ereje és eltökéltsége egyre gyengül, a jelek szerint kezdik elveszíteni az ellenőrzést a Tigris folyótól nyugatra eső városrészben is, ahol a 40 körzetből 17-et sikerült felszabadítani. Nyugat-Moszul felszabadítására 3 hete indítottak offen- zívát. Csak az utóbbi két hétben 65 ezer ember menekült el a városban folyó harcok elől. (MTI) Bizonyíték kell a Fehér Háztól Washington. Levélben kérte a képviselőház hírszerzési bizottságának republikánus elnöke és vezető demokrata tagja a Fehér Háztól, hogy máig adja át azokat a bizonyítékokat, amelyek alátámasztják az elnök vádjait, miszerint elődje a választás előtt lehallgattatta őt New York-i toronyhá- zában. Barack Obama volt elnök hírszerzési igazgatója, James Clapper úgy reagált, hogy semmi ilyesmi nem történt, de Donald Trump kongresszusi vizsgálatot szorgalmazott. James Comeyt, a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) igazgatóját is meg fogják kérdezni az ügyben, amikor az elnök- választásba való orosz beavatkozással kapcsolatban a bizottság meghallgatja. Devin Nunes, a bizottság republikánus párti elnöke úgy nyilatkozott, eddig semmi bizonyítékot nem látott, amely alátámasztaná Trump elnök vádjaik és arra utalt, hogy szerinte a média „túlságosan szó szerint” veszi az elnök kijelentéseit. (MTI)
