Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-11 / 59. szám, szombat
www.ujszo.com | 2017. március 11. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 Szegény skótok „Még rendes gyarmatosítókat sem találtunk magunknak! M eglehet, hogy jövőre új ország jelenik meg Európa térképén. A skót miniszterelnök szerint ugyanis 2018 ősze a legalkalmasabb időpont az újabb függetlenségi népszavazásra. Addigra megszülethet a megállapodás a brit kormány és az Európai Unió között a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről, és úgy tűnik, a skótok nem hajlandóak elfogadni, hogy akaratuk ellenére kirángassák őket az EU-ból. Egyelőre azonban nincs megoldás arra, hogy Skócia hogyan maradhatna az Európai Unió tagja. A hatályos jogszabályok szerint az sem oldja meg a helyzetüket, ha a brit kilépés előtt függetlenné válnak. A skót történelem jelentős része az angolok elleni függetlenségi harcból állt. Egyik legnagyobb nemzeti hősüket, William Wallace-t is az angol király végeztette ki. Ezt az időszakot egy olyan hollywoodi szuperprodukcióból ismerhette meg a világ filmek által okított része, amelyben paradox módon egy amerikai sztár, Mel Gibson rohangált szoknyában, harci színekkel összepingálva. Egy másik skót nemzeti hős, Rob Roy (a helyi Robin Hood) élettörténetét is hatásosan prezentálta a filmipar, abban Liam Neeson egy felföldi klán vezetője, aki bosszúhadjáratot indít az angol földesúr és fennhéjázó rokona (Tim Roth) ellen. Ez a film szintén azt a képet sugallja, hogy a skótok becsületes, szabadságvágyó emberek, akiket az angolok elnyomnak. A mai Skóciáról legtöbbünknek valószínűleg a kilencvenes évek nagy kultuszfilmje, a Trainspotting jut eszébe. Ebben Edinburgh egy lepattant, mocskos hely, amit még a heroin és a rave-partik sem tudnak szebbé varázsolni. Renton (Ewan McGregor) és barátai kimozdulnak ugyan a gyönyörű skót felföldre, de ott sem képesek kilépni gyötrelmes életükből. És Rentonból kibukik a skótok minden fájdalma, a sokat idézett monológ: „Pocsék dolog skótnak lenni! Az alja, a legalja vagyunk. A világ söpredéke. A legnyomorultabb, legszánalmasabb, legszemetebb emberfajta, ami a civilizációból született. Valaki utálja az angolokat, én nem. Csaktróger népség. És mi ennek a tróger népségnek a gyarmata vagyunk. Még rendes gyarmatosítókat sem találtunk magunknak! Silány tetvek uralkodnak rajtunk. Szerintem ez elég szar helyzet, Tommy! És ezen a világ minden friss levegője sem változtat!” A film főhőse le is lép Skóciából, hogy aztán az idén bemutatott második részben (T2) visszatérjen, és ugyanolyan reménytelen helyzetben találja barátait, amilyenben 20 évvel ezelőtt hagyta őket. A függetlenségi mozgalom kap egy cinikus, humorral átszőtt jelenetet a T2-ben, és a történet végén egy szlovén lány kerül ki győztesen a nagy katyvaszból. Veronika hazatér, hogy új életet kezdjen. A skótoknak viszont nincs hová menekülniük. Kulcstartó egyenlő magyarságtudat LAJOS P. JÁNOS ■ J üzlet a nemzettudat erősítése, habár nem könnyű dolog. És rengeteg pénzbe kerül, de nem baj, mert a magyar ál- I ■ ■ lám százmillió forintokat költ rá, és ebből Szlovákiában is jól meg lehet élni jól lehet erősíteni a nemzettudatot. És ez nagyon hálás feladat, bár nehéz is, de van látszatja. Igaz, ehhez sok kulcstartót, hűtőmágnest, reklámtollat, szórólapot le kell gyártatni, de ha ez sikerült, akkor megy minden, mint a karikacsapás. Erősödik a nemzettudat, virágzik a magyarság - itt, Szlovákiában is, már szinte úgy, mint Magyarországon. Ezt a nehéz, de hálás feladatot vállalta magára a Főnix 2016-ban, és ezt teszi a Libertate is 2017-ben, tájékoztatott bennünket Potápi államtitkár úr. Nem kamuszervezetekről van szó, dehogy, hiszen ő ismeri őket. Pontosabban a Libertatét nem, vagy legalábbis nem túl hosszú ideje, hiszen csak alig fél éve működött tavaly decemberben, amikor megdobta a társaságot 220 millió forinttal. De a benne dolgozó embereket szinte gyerekkoruktól ismeri, így hát megbízik bennük, mint saját magában. Vagy ha őket sem ismeri, akkor legalább azokat ismeri, akik gyerekkoruktól ismerik a Libertateben dolgozó embereket. És bennük feltétlenül megbízik. így már minden rendben van. Annál is inkább, mert a Libertate azt a munkát folytatja, amit a Főnix megkezdett még 2016-ban. És azt a Főnix valóban rendesen megkezdte, hiszen elköltött rá 200 millió forintot. Azt is Potápi államtitkár úrnak, meg persze Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrnak köszönhetjük. Köszönjük! Aki 200 millió forintot el tud költeni, és még rendesen le is papírozza, ír róla egy oldal szakmai beszámolót, egy táblázatban meg kimutatja, hogy kinek utalta át 5-6 részletben a pénzt, az rendes szervezet, mondjon bárki bármit. Főleg akkor, ha ismerjük a tagjait. És ismerjük. Legalábbis azt az egyet, aki volt olyan ügyetlen, hogy nem tudott elég jól elbújni. Annak, aki még a kákán is csomót keres, ott van bizonyítéknak a kulcstartóról, a hűtőmágnesről meg a reklámtollról készült fénykép. Ez már tényleg legyen elég, főleg úgy, hogy a szakmai beszámolóban világosan leírják, hogy volt szórólap meg óriásplakát is. Kell ennél több? És hát hamarosan működni fog a Libertate is. Irodája már van, és ebből a szervezetből már legalább három embernek ismerjük a nevét. Ok bizonyára ezért kaptak 20 millió forinttal többet, mint a Főnix, meg persze a szakmai programot is rendesebben megírták. Meg is érdemlik ezt a támogatást, és kell ez az itteni magyarságnak, mint a só, mert amióta elfogytak a Főnixes hütőmágnesek, az eső leáztatta az óriásplakátjaikat, meg a reklámtollak is tönkrementek, azóta megint lohad a magyarság itt, Szlovákiában. Még szerencse, hogy Potápi államtitkár úr a Libertatét választotta, mert tudjuk, „igy lehet a leggyorsabban kijuttatni a támogatásokat”, amelyekre már olyan nagy szükségünk van. Mert hát kezdődik a kampány lohad a magyarság, meg a tudat is, amit éleszteni, ápolni kell, és hát ez sok pénzbe kerül. De mint tudjuk, megéri, mert van látszatja, és hát van rá pénz is. Magyarország jobban teljesít! Ha esetleg a Libertate mégsem tudna elszámolni, vagy nem a megfelelő célokra fogja fordítani a nagylelkű támogatást - amit újra csak Potápi államtitkár úrnak meg Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úrnak köszönhetünk -, akkor nem kap további támogatást. Hiszen mindenkinek kell adni egy esélyt, és egyeseknek ehhez még 220 millió forint is jár. Érdekességek az 1990 utáni magyar köztársasági elnökökről Hétfőn a rendszerváltás óta hetedszer választ köztársasági elnököt a magyar Országgyűlés. 1990. május 2-án az SZDSZ listáján a parlamentbe került Göncz Árpád írót, műfordítót (született: 1922. február Í0.,elhunyt: 2015.októberő.) választották házelnökké, aki így az ideiglenes köztársasági elnöki teendőket is ellátta. Az MDF és az SZDSZ megegyezése nyomán 1990. augusztus 3-án a parlament köztársasági elnökké választotta, s másnap (68 év, 5 hónap, 25 naposán) hivatalba lépett. Göncz Árpádot 1995. június 19-én- eddig egyedüliként - újraválasztották tisztségében. Két elnöki ciklusa alatt mintegy százötvenszer látogatott külföldre. Első útján, 1990 szeptemberében nem hivatalos látogatáson az amerikai alkotmány bicente- náriumi ünnepségein vett részt, első hivatalos útján az akkor még szovjet tagköztársaság Ukrajnában járt. Az első magyar államfőként tett hivatalos látogatást az Egyesült Államokban, Japánban, Nagy-Britanniában, Ausztráliában és Uj-Zélandon. Az Országgyűlésnek két törvényt küldött vissza megfontolásra, és nyolc törvény esetében kért az Alkotmány^ bíróságtól előzetes normakontrollt. O volt eddig az egyetlen, aki az államfők alkotmányban biztosított jogával élve törvényt kezdeményezett: a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport elleni gyűlöletre uszítás bűncselekménnyé nyilvánítását indítványozta. Az Országgyűlés 2000. június 6-án választotta köztársasági elnökké Mádl Ferenc jogászprofesszort, a Fidesz és az FKGP közös jelöltjét (született: 1931. január 29., elhunyt: 2011. május 29.). Az Antall József vezette kormány korábbi minisztere 2000. augusztus 4-én, az államfők közül legidősebbként (69 év, 6 hónap, 6 nap) lépett hivatalba. Több mint 80 külföldi látogatáson járt. Első útján, 2000 szeptemberében az ENSZ millenniumi csúcstalálkozóján vett részt New Yorkban, első hivatalos útja szeptemberben a Vatikánba vezetett. Ő volt az első magyar államfő, aki felkereste Ciprust, Éibanont és Macedóniát. Az Országgyűlésnek hat törvényt küldött vissza, és 13 törvény esetében kért az Alkotmánybíróságtól előzetes normakontrollt. A harmadik elnököt, Sólyom László jogászt (született: 1942. január 3.), az Alkotmánybíróság első elnökét 2005. június 7-én a Fidesz és az MDF által támogatott jelöltként választották meg. Hivatalba 2005. augusztus 5-én (63 év, 7 hónap, 2 naposán) lépett. Csaknem száz külföldi látogatást tett, első útja 2005 augusztusában Ausztriába vezetett. Első magyar köztársasági elnökként kereste fel Algériát, Bosznia- Hercegovinát, Jordániát, Palesztinát és Szingapúrt. Az Országgyűlésnek 31 törvényt küldött vissza, 16 törvényt pedig az Alkotmánybíróságnak normakontrollra. Az Országgyűlés 2010. június 29- én Schmitt Pál (született: 1942. május 13.) olimpiai bajnok vívót, sportdiplomatát, az Európai Parlament korábbi alelnökét, az Országgyűlés akkori elnökét, a Fidesz-KDNP jelöltjét választotta meg köztársasági elnökké. Hivatalba 2010. augusztus 6-án (68 év, 2 hónap, 24 naposán) lépett. Hivatali ideje alatt mintegy ötven külföldi utat tett. Első útja 2010 augusztusában a Szingapúrban megrendezett első ifjúsági olimpiára vezetett, első hivatalos látogatását egy hónappal később Ausztriában tette. Személyében először látogatott magyar államfő Türkmenisztánba és Azerbajdzsánba. Az ő hivatali ideje alatt töltötte be Magyar- ország először az Európai Unió soros elnöki tisztét (2011 első felében). Köztársasági elnöki megbízatásáról 2012. április 2-án mondott le, mert kiderült, hogy doktori disszertációja javarészt plágium, más szerzők műveinek szó szerinti fordítása. Schmitt Pál egyetlen törvényt sem küldött vissza sem az Országgyűlésnek, sem az Alkotmány- bíróságnak. A rendszerváltás óta hatodszor 2012. május 2-án választottak elnököt. Az egyetlen jelölt a FideszKDNP által támogatott Áder János (született: 1959. május 9.) korábban a Fidesz ügyvezető alelnöke, az Országgyűlés elnöke, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, a választás idején a párt európai parlamenti képviselője volt. Áder János az első fordulóban megkapta a megválasztásához szükséges kétharmados többséget. Hivatalába május 10-én, az államfők közül a legfiatalabbként (53 évesen és egynaposán) iktatták be. Hivatali ideje alatt csaknem 80 külföldi utat tett. Első hivatalos látogatása 2012 júniusában Ausztriába vezetett. Államfőként 28 törvényt küldött vissza az Országgyűlésnek, ötöt pedig az Alkotmánybíróságnak normakontrollra. Az államfők közül négy - Göncz Árpád, Mádl Ferenc, Sólyom László, Áder János - jogot végzett. A József Attila-díjas Göncz Árpád jelentős irodalmi - műfordítói, regény- és drámaírói - munkásságával szerzett elismerést, Schmitt Pál korábban olimpiai bajnok vívó, majd sportdiplomata volt. (MTI, ú)
