Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-10 / 58. szám, péntek
6 I KÜLFÖLD 2017. március 10.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Elinalt az Iszlám Állam vezetője Washington. Két amerikai televízió is arról számolt be, hogy Abu Bakr al-Bagdadi, az Iszlám Állam terrorszervezet vezetője hónapokkal ezelőtt elmenekült az ostromlott iraki Moszulból. Al- Bagdadit, a 46 éves, iraki származású terroristavezért egy ideig halottnak hitték, tavaly szeptember óta azonban egyértelműen Moszulban bújt meg. Az NBC és a Fox televízió amerikai katonai forrásra hivatkozva azt közölte: al-Bagdadi öt hónappal ezelőtt - amikor az iraki hadsereg körbezárta M őszült —, menekült el a városból, a fő terrorista valószínűleg a sivatagban bujkál. (MTI) Amerikai haderő az Iszlám Állam ellen? Washington. Értesülések szerint Washington azt fontolgatja, hogy akár további ezer katonát küld az Iszlám Állam elleni harcba. A katonákat az amerikai kormányzat Kuvaitba telepítené, s ott állomásoznának tartalékosként mindaddig, amig az amerikaiak támogatta erők meg nem kezdik az Iszlám Állam terrorszervezet elleni harc felgyorsítását Szíriában és Irakban. Korábban nem került nyilvánosságra, hogy a Trump-kormányzat ilyen terveket fontolgatna. Ha ez valóban így lesz, akkor ez elmozdulást jelent az előző elnök, Barack Obama politikájától. (MTI) Civilek halála egy légitámadásban Damaszkusz. Legalább 14 civil, köztük hat gyerek vesztette életét egy észak-szíriai faluban, feltehetően az US A vezette terrorellenes nemzetközi koalíció által végrehajtott légitámadásban - jelentette az Emberi Jogok Szíriái Megfigyelőközpontja (OSDH). A légi csapások éj szaka történtek al-Matáb faluban, amelyet az Iszlám Állam terrorszervezet tart ellenőrzése alatt. Az Iszlám Állam elleni nemzetközi katonai szövetség olyan offenzívát folytat, amelynek célja az al-Matáb- tól 55 kilométerre lévő Rakkának - a terrorszervezet szíriai fővárosának - a felszabadítása. (MTI) Új fegyverkezési verseny veszélye Moszkva. Az Oroszország és a Nyugat közötti újabb fegyverkezési verseny veszélyére figyelmeztette Moszkvában Szergej Lavrov orosz külügyminisztert Sigmar Gabriel, a német diplomácia vezetője. Gabriel a Lav- rowal közösen tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta a hagyományos fegyverzetek csökkentésének, valamint a kétoldalú jó viszony fenntartásának fontosságát. Mint mondta, egyetértett orosz hivatali partnerével abban, hogy folytatni kell a „normandiai négyek” alternatíva nélküli tárgyalásait a keletukrajnai erőszakos cselekmények befejezéséről, a konfliktus megoldása pedig utat nyithat a további leszerelés előtt. (MTI) Hiába támadták, Tusk marad Az Európai Tanács elnökének megválasztását övező vita előzte meg az uniós csúcsot Donald Tuskot éppen a lengyelek nem akarták az Európai Tanács élén (TASR/AP) MTI ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az európai uniós tagországok állam- és kormányfőinek kétnapos brüsszeli találkozóján tegnap megválasztották az Európai Tanács elnökét, amit komoly vita előzött meg, ugyanis Varsó végig ellenezte a lengyel Donald Tusk újraválasztását. A lengyel kormány tiltakozása ellenére Donald Tusk marad az uniós tagállamok csúcsvezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke a 2017. június 1. és 2019. november 30. közötti időszakban.Tusk újraválasztása szinte biztosra volt vehető, annak ellenére, hogy a lengyel kormány váratlanul bejelentette, helyette Ja- cek Saryusz-Wolski európai parlamenti képviselőt jelöli a testület élére. Az Európai Tanács elnökének mandátuma 2,5 évre szól, és egy alkalommal megújítható. Az elnök képviseli az Európai Uniót a nemzetközi színtéren, valamint ő hívja össze és vezeti le a tagállami csúcsvezetők üléseit. „Nem választható újra Donald Tusk a varsói kormány beleegyezése nélkül” - fogalmazott Beata Szydlo lengyel miniszterelnök. Angela Merkel német kancellár viszont világossá tette: támogatja, hogy továbbra is Tusk legyen az elnök. Tusk mandátumának meghosszabbítását Lengyelországon kívül egyetlen tagállam sem ellenezte. A német kancellár az EU jövőjével kapcsolatban ismét állást foglalt a többsebességes integráció elképzelése mellett, mint mondta, túlságosan súlyosak a közösség előtt álló kihívások ahhoz, hogy tagjai mindig csak „a legkisebb közös többszörös” megtalálásán munkálkodjanak. Ezért fenn kell tartani a lehetőséget, hogy tagállamok önkéntes alapon, és nem a többiek kizárásával, hanem nyitott együttműködéssel elmélyítsék az integrációt valamely területen. Erre példa az uniós ügyészség intézményének felállítása is, amelyről a brüsszeli tanácskozáson döntenek - mondta Angela Merkel. Reformra van szükség az európai uniós menekültügyi rendszerben, szolidá- risabb és erősebb válságtűrő képességgel rendelkező rendszert kell felépíteni - sorolta a további feladatokat Merkel. A kancellár hangsúlyozta, hogy az elutasított menedékkérők hazatelepítésében is szorosabb együttműködésre van szükség. Az állam- és kormányfők a választás után a migrációs válság kezeléséről tanácskoztak: áttekintették a korábbi döntések végrehajtását, majd sorra vették a hiányosságokat. A következő napirendi pont a gazdaság, a munkahelyteremtés és a versenyképesség kérdése, amelynek során kitértek az egységes piac elmélyítésére is. Emellett terítékre került a közös biztonság- és védelempolitika, illetve az európai ügyészség létrehozásának kérdése is. Á munkavacsorán a résztvevők a továbbra is instabil nyugat-balkáni helyzetet tekintették át. Ma Theresa May brit kormányfő már nem vesz részt az ülésen, csak a „bennmaradó” huszonhetek vezetői maradnak Brüsszelben, hogy informális tanácskozásukon a szűkebb körű Európai Unió jövőjéről, valamint az EU elődszervezeteit megalapító Római Szerződés 60. évfordulója alkalmából rendezett március végi római csúcsértekezlet előkészítéséről egyeztessenek. Nem blöffölnek a skótok A skót miniszterelnök szerint 2018 ősze észszerű időpontja lehet s skóciai függetlenségről szóló esetleges újabb népszavazásnak, de erről még nem született döntés. London. Nicola Sturgeon kijelentette: a konzervatív brit kormány néhány tagjának véleményével ellentétben „nem blöff’, amikor a skót kormány és ő személyesen az újabb függetlenségi népszavazás lehetőségéről beszél. Arra a felvetésre, hogy a Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) egyes tisztségviselői részéről már elhangzott 2018 ősze az újabb referendum időpontjaként, Sturgeon közölte: addigra már világosan körvonalazódhat, hogy a brit kormány milyen megállapodást érhet el a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről folytatandó tárgyalásokon az Európai Unióval, így a jövő év ősze „észszerű időpontja” lehet a függetlenségi népszavazásnak. Sturgeon leszögezte: Skócia nem fogadja el, hogy akarata ellenére „kirángassák” az Európai Unióból. Egyelőre nincs jogi megoldás arra, hogy Skócia hogyan maradhatna az EU tagja. Ha a brit kilépés előtt függetlenné válnak, akkor az EU-ból is távoznak. A May-kormány a skót kormányfő szavaira reagálva megerősítette azt a hivatalos álláspontját, hogy a skót függetlenség kérdése a 2014-ben tartott népszavazáson - amelyen az elszakadást ellenzők kerültek többségbe - lekerült a napirendről. (MTI) Párizs. A függetlenként induló Emmanuel Macron volt szocialista gazdasági miniszter egy újabb felmérés szerint is átvette a vezetést Marine le Pentől, a radikális jobboldalinak tartott Nemzeti Front elnökétől a hat hét múlva esedékes francia elnökválasztás első fordulójában - derült ki a Harris Interactive felméréséből. A Harris Interactive-nál a centrista jelölt az elmúlt két hétben hat százalékpontot javított és jelenleg 26%-on áll, míg Marine Le Pen támogatottsága nem változott, és továbbra is 25%-os. A 2. fordulóban Emmanuel Macron 65 százalékkal biztos győzelmet aratna a 3 5%-ot elérő Le Pen felett, ha most tartanák a választást. Macron öt százalékpontot javított, Le Pen pedig ugyanennyit rontott az elmúlt két hétben. Harmadik helyen a családtagjai feltételezett fiktív parlamenti foglalkoztatásával megvádolt Francois Fiiion konzervatív jelölt áll 20 százalékkal, ami egy ponttal kevesebb, mint két hete. Benőit Hámon szocialista jelölt 13, míg a baloldali radikális Jean-Luc Mé- lenchon 12%-on áll, mindketten egy százalékpontot rontottak az előző felmérés óta. A megkérdezetteknek a választáskor 63 százalékban a jelölt programja számít, 57% számára fontos, hogy a jelölt képes új elképzeléseket bemutatni, 54 százalék a jelölt becsületességét emelte ki. A franciák 82%-a állítja azt, hogy nagyon érdekli az elnökválasztás. (MTI) CIA: a WikiLeaks az USA ellenségeinek segítője /T £ A CIA és az FBI a kiszivárogtatók „levadászására" készül C<Á oS rn o (TASR/AP) A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) szóvivője némi hallgatás után azzal vádolta meg a WikiLeaks portált, hogy az Egyesült Államok ellenségeit segíti. Washington. Heather Fritz Horniak, a CIA egyik szóvivője leszögezte: „az amerikai közvéleménynek van oka aggodalomra a WikiLeaks valamennyi publikációja miatt, mert ezeknek az amerikai hírszerzői közösség azon képességének megváltoztatása a céljuk, amellyel megvédhetik Amerikát a terroristáktól és más ellenségeitől”. A szóvivő emlékeztetett rá, hogy a CIA-nak nincs joga bárkit is megfigyelni az Egyesült Államokon belül, s hozzátette, „ezt nem is teszi”. Fritz Horniak hangsúlyozta, hogy a Központi Hírszerző Ügynökség feladata a külföldön történő hírszerzés, annak érdekében, hogy megvédje az Egyesült Államokat a terroristáktól, az ellenséges államoktól és más ellenségeitől. A CIA szóvivője viszont nem tért ki arra, hogy a hírszerzés hitelesnek tartja-e a WikiLeaks által nyilvánosságra hozott dokumentumokat. A hírportál még kedden este Londonban több mint nyolcezer titkosított információt hozott nyilvánosságra, a többi között arról, hogy a CIA milyen eszközöket használ hírszerzésre, hogyan alakít át például okostévéket és okostelefonokat lehallgatóberendezésekké, vagy milyen módszerekkel veszi át az uralmat számítógépek fölött. Például a Samsung okostelevízióját például „poloskaként” (lehallgatóberendezésként) is felhasználták. A dokumentumok a 2013 és 2016 közötti időszakból származnak, s kiderül belőlük, hogy a CIA szorosan együttműködött a Nemzetbiztonsági Ügynökséggel (NSA) és más szövetségi hírszerző szervekkel. A The Washington Post arról számolt be, hogy a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) a kiszivárogtatók „levadászására” készül, meghatározandó, hogyan jutott a Julian Assange alapította portál a dokumentumokhoz. A Fehér Ház szóvivője szerint Donald Trump elnök rendkívül aggódik, hogy a WikiLeaks kiszivárogtató portálnak sikerült feltörnie a CIA biztonsági rendszerét. Sean Spicer kijelentette, a kormány szigorúan fellép a kiszivárogtatók ellen. (MTI) Macron már Le Pen előtt
