Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-10 / 58. szám, péntek
www.ujszo.com | 2017. március 10. RÉGIÓ I 5 Fenyegetőzik, rálőtt a szomszédokra VRABEC MÁRIA Nem csak Párkányban nem bírtak a hatóságok az egész utcát évekig hangos zenével zaklató lakéval, az Aranyos- maréthoz tartozó Hizér polgárait már évek éta háborgatja egy elmebeteg férfi. r íchyzerovce: A húszéves Adrián B. vulgárisán szidalmazza a szomszédokat, emberi ürüléket dobál az udvarukba, a gyerekek szeme láttára végez önkielégítést, náci jelszavakat kiabál, életveszélyesen megfenyegeti, aki visszaszól neki, sőt, már az is előfordult, hogy légpuskával rálőtt valakire. A rendőrök négy éve menetrendszerűen járnak a városrészbe, de a fiatalember pszichiátriai diagnózisára hivatkozva mostanáig nem tettek semmit. Annak ellenére sem, hogy az orvosi szakvélemény szerint a fiú tudatában van annak, mit művel, és felelősséget visel a tetteiért. Adrián B. családja négy éve költözött Léváról Aranyosmarótra, és a szomszédok csakhamar ízelítőt kaptak az akkor tizenhat éves fiú viselkedéséből. „A kerítés mögül kiabált rám, hogy megöl, másnap egy rakás emberi ürüléket dobott át. Mivel fiatalkorú volt, az apjának szóltam, aki elnézést kért, és elmondta, hogy a fia elmebeteg. Próbáltam megérteni, de amikor a gyerekeim szeme láttára onanizált a kerítés mögött, már a rendőrséghez fordultam, mert láttam, hogy az apa is tart a fiától. ” Ürüléket dobál A megbotránkoztató viselkedésnek az egyik helyi önkormányzati képviselő, Jozef Paluška is tanúja volt. „Videóra vettem, ahogy közterületen maszturbált, vagy az iskolába igyekvő gyerekeket dobálta kövekkel, de a rendőrség ennek hatására sem tett semmit” - mondja a képviselő. A zavart fiatalember ezek után a nyílt utcán fenyegette meg, hogy megöli, de az apja közbelépett, ezért nem került sor incidensre. A szomszédoknak nem volt ilyen szerencséjük, némelyeknek „csak” a szidalmakból és az ürülékből, másnak éles töltényekből is kijutott. „Fát vágtam, amikor Adrián B. lövöldözni kezdett rám. Amikor hívtam a rendőröket, azt mondták, ha nincs tanúm, csak az én feltételezésemként jegyzőkönyvezhetik, hogy rám célzott” - mondta Pete Ondrejka. Egy másik utcabeli, Mária Ďurčeková szintén hívta a rendőrséget, amikor Adrián az ablakába lőtt, de neki is azt mondták, csak anyagi kárt szenvedett, a többi nem bizonyítható. Geleték, a közvetlen szomszédok a töltényeket is összeszedték, de Adrián M. jogi képviselője erre is azt mondta, nincs rá semmi bizonyíték, hogy ezeket az ügyfele lőtte ki. „Tényleg nincs, de ő lakik a szomszédunkban, ő az, aki lövöldözni szokott ránk. A rendőrök elvitték a töltényeket, hogy megvizsgálják, de azóta sem jelentkeztek” - fűzte hozzá T atiana Geletová. A rendőrség tétlenül nézi A szomszédok mind biztonsági kamerákat szereltettek fel és a felvételeket is odaadták a rendőrségnek, de ez sem vezetett eredményre. Adrián ugyanis érdekes védekezési taktikával él: amint inzultálja valamelyik szomszédot, rögtön hívja a rendőrséget, és panaszt tesz, hogy őt bántották. „Valamennyien kamerákat szereltettünk fel, de azokon sem látszik minden, mert nagyok a telkek. Az utóbbi időben diktafont hord magánál, és akkor kapcsolja be, amikor valaki türelmét vesztve visszaszól neki. A rendőrök pedig folyton csak azt szajkózzák, hogy nem lehet megállapítani, ki a konfliktus kezdeményezője, holott a helyzet egyértelmű” - panaszolja Peter Ondrejka. Az ügyben természetesen Adrián B.-t is megszólítottuk, aki először hajlandó volt beszélni arról, hogyan zaklatják a szomszédok, de aztán azt mondta, az ügyvédje nélkül nem nyilatkozik. Végül csak az ügyvédjével, Peter Homolával beszélhettünk, aki azt mondta, az ügyfele elleni vádak mind művileg konstruáltak, egyet sem sikerült közülük bizonyítani, és eddig minden ellene indított eljárást megszüntettek. Beszámíthatatlan Pont ezt nehezményezik Adrián M. szomszédai, akik nem értik, hogyan lehetséges, hogy a rendőrség a sorozatos feljelentések ellenére nem tesz semmit. Renáta Čuháková, a Nyitrai Kerületi Rendőrkapitányság szóvivője azt állítja, mind az ötvenöt feljelentéssel foglalkoztak, de mindegyik csak kihágásnak minősült. „Ennek értelmében a körzeti hivatalnak továbbítottuk, amely a szomszédi együttélés elleni kihágás ügyében indított eljárást” — tájékoztatott a szóvivő. Tavaly összesen huszonnyolc kihágást követett el Adrián B. , és mindössze egy eljárást indított ellene a rendőrség veszélyes fenyegetés miatt, de ezt „az tettes beszámít- hatatlanságára való tekintettel” megszüntették. Adrián 2016-ban tizenhét, az apja pedig hét feljelentést tett a szomszédok ellen. Idén két feljelentés érkezett a fiatalember ellen, ő maga mostanáig egy szomszédját jelentette fel a rendőrségen. Az ara- nyosmaróti városi rendőrséghez tavaly hatvanhat, idén huszonegy alkalommal fordult a fiatalember, Marián Takáč városi rendőrparancsnok szerint indokolatlanul. A szomszédok is hívták a városi rendőrséget, az ő kezdeményezésükre háromszor sújtották bírsággal Adriám, de egyiket sem fizette ki. Martin Cimrák ügyvéd szerint a rendőrség gyakran azért teszi ad acta a hasonló szomszédpereket, hogy kevesebb munkája legyen (Tomáš Holú bek felvétele) Alulmotivált rendőrök A hizéri szomszédperrel már az önkormányzat is foglalkozott a városrészben lakó képviselő, Jozef Paluška kezdeményezésére, aki a helyiek nyugalmának garantálását kérte számon a városatyákon, és előzetes határozat elfogadását követelte. A városatyák a magisztrátus illetékes részlegének továbbították az ügyet, amely arra a következtetésre jutott, hogy nem lehet egyértelműen megállapítani, megsértették-e a jószomszédi viszony és a békés együttélés szabályait. Dušan Husár polgármester szerint a város nem is köteles kivizsgálni, mi történt valójában. Ez a rendőrség feladata. Martin Cimrák ügyvéd szerint azonban a rendőrség gyakran azért teszi ad acta a hasonló szomszédpereket, hogy kevesebb munkája legyen. A szomszédoknak azt tanácsolta, forduljanak az ügyészséghez, vizsgálja felül a rendőrök munkáját. „Az, hogy a tettes pszichiátriai beteg, nem mentség arra, hogy veszélyezteti a környezetét. Az állapotát és a felelősségét csak hatósági szakértők ítélhetik meg, és ha arra a következtetésre jutnak, hogy nem felel a tetteiért, a bíróság elrendelheti a kényszerkezelését. Mindehhez azonban az szükséges, hogy a rendőrség végre elvégezze azt a munkát, amiért a polgárok az adójukból fizetik. Ez az ügy jól illusztrálja a rendőrségi állomány minőségét, motiváltságát és általános állapotát véli mondta Martin Cimrák. Vizsgálódik az ügyészség A hizériek beadványaival a belügyminisztérium ellenőrzési osztálya nem foglalkozik, mivel csak a rendőrök által elkövetett bűncselekményeket hivatott vizsgálni, a mulasztásaikat nem. Martin Cimrák ügyvéd szerint azonban fennáll a gyanú, hogy a rendőrök bűncselekményt követtek el, mert nem teljesítették a törvény által megszabott feladatukat, nem védik a polgárokat. „Mindegy, hogy ez szándékosan, vagy hanyagságból történt, ha közszereplő hanyagolja el a feladatait, és ennek komoly következményei vannak, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető” - magyarázza az ügy véd. A Nyitrai Kerületi Ügyészség megkeresésünkre vizsgálatot indított az ügyben. „Felülvizsgáljuk az Aranyosmaróti Körzeti Rendőrkapitányság, a Nyitrai Járási Rendőr- kapitányság és a feljelentések ügyében eljáró nyomozó intézkedéseit is. A tényállás függvényében az ügyészség meghozza a szükséges intézkedéseket” - mondta Jaroslav Maček, a nyitrai vádhatóság szóvivője. Az ügyészségi vizsgálat hetekig, vagy akár hónapokig is eltarthat, addig Hizéren folytatódik az életveszélyes szomszédi perpatvar. • • Ünnepelt a Magyar Asszonyok Ligája Agútai MAL tagjai a jubileumi ünnepségen (A szerző felvétele) Szeminárium a gazdáknak V. KRASZNICA MELITTA Tóth Melánia elnök mindenekelőtt szervezetük karitatív tevékenységére büszke. Fennállásának 25. évfordulóját ünnepelte a gútai Magyar Asszonyok Ligája (MAL). A MAL 1992-es országos megalapítása Bába Piroska, Nagyvendégi Éva, Kocsis Aranka és Laczkóné Erdélyi Margit nevéhez fűződik, a gútai alapszervezet születésénél pedig Paszmár Ilona, Marczibál Viola, Podmajerskýné Fekete Irén, Angyal Adrianna, Kürti Mária és Tóth Melánia bábáskodott. Míg azonban a kilencvenes évek végére a nagy lelkesedéssel indult MAL mozgalom országszerte visszahanyatlott, Gútán - már önállóan bejegyzett szervezetként - töretlenül fejlődött. „Legbüszkébb a MAL Caritasra, a tagjaink által folytatott karitatív tevékenységre vagyok - nyilatkozta lapunknak Tóth Melánia elnök. - Évente megszervezzük az árveréssel összekötött jótékonysági bálunkat, amelynek bevételét beteg gyerekek, hátrányos helyzetű családok, egyedül élő idős emberek, kimagaslóan tehetséges, de szociálisan rászoruló diákok támogatására fordítjuk, de gyűjtöttünk már a kárpátaljai árvízkárosultaknak, a vörösiszap-katasztrófa áldozatainak és a gútai templomtorony javítására is. Mindenképpen köszönetét illeti azokat a művészeket, akik ezekre az árverésekre felajánlják alkotásaikat, valamint a rendezvényeinken fellépő művészeket, akik ingyen vállalják a szereplést.” A MAL további fő tevékenységi köre a hagyományápolás, 1994-ben az önkormányzattól kaptak egy régi parasztportát, amit támogatóinak köszönhetően, pályázati forrásból és önkormányzati segítséggel fokozatosan újítottak fel. A tájházban és udvarán rendszeresen szerveznek nyári kézmüvestáborokat gyerekeknek, előadásokat, közösségi eseményeket tartanak itt. Már a megalakulásuk utáni évben díjat alapítottak (a szobrocskát Angyal Titusz művész- kovács készítette), amit minden évben azoknak a férfiaknak ítélik oda, akik segítik a MAL munkáját. Tóth Melániától megtudtuk, jelenleg mintegy ötven tagjuk van, a fiatalabb, harmincas-negyvenes korosztályból is akadnak néhányan. „Tavasszal tisztújítást tartunk, szeretnénk a fiatalabb generációnak átadni a stafétát, hogy új lendülettel folytassák az általunk megkezdett utat, új ötletekkel színesítsék a MAL munkáját” - mondta a leköszönő elnök. Az ünnepségen gútai művészek - Becse Szabó Ilona, Vadkerti Imre, Sipos Dávid és Jónás Csaba - adtak műsort (a technikai hátteret Ferenczi Koméi nyújtotta). A MAL díjas férfiak egy-egy szál rózsával ajándékozták meg a szervezet tagjait. A jubileumra az elmúlt 25 év történéseit összegző, sok-sok képpel illusztrált kiadványt is megjelentettek. BARTALOS ÉVA DUNASZERDAHELY Tájékoztató szemináriumot tartott a Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat és a Szlovák Agrárkamara. Az érdeklődők választ kaphattak arra a kérdésre, hogyan indíthatnak vállalkozást a mező- gazdasági ágazatban. „Az utóbbi időben divat a mezőgazdaságról és a gazdák támogatásáról beszélni, azonban az elméleti kérdések mellett kevés szó esik a gyakorlatról” - mondta Csicsai Gábor mezőgazdasági államtitkár (Híd). Hozzátette, a gazdák gyakran kérdezik arról, hogyan ültethetők át a gyakorlatba a mezőgazdasággal kapcsolatos törvények, ezért szerinte szükség van a hasonló szemináriumokra. A Szlovák Agrárkamara dunaszerdahelyi központjában tartott találkozón nemcsak gyakorlott, hanem kezdő gazdák és a helyi mezőgazdasági szak- középiskola diákjai is részt vettek. A szemináriumon Tomáš Galbavý, a Nemzeti Vidékfejlesztési Hálózat nagyszombati kerületi irodájának vezetője mutatta be a vidékfejlesztési hálózatot, utána Csicsai Gábor és Patasi Ilona, a Szlovák Agrárkamara elnöke tájékoztatta a jelenlevőket a mezőgazdaság aktuális helyzetéről. Görözdi Péter, az Allatfaj- nemesítő Szolgáltatások Állami Vállalat igazgatója elmondta, milyen kötelezettségeik vannak a gazdáknak, ha állattenyésztéssel kezdenek foglalkozni. „A célunk, hogy a gazdák megértsék, hogyan működik a modem, piacorientált gazdaság. Miként tudnak elindulni, lépést tartani és fejlődni” - magyarázta az államtitkár. A találkozón elhangzott, hogy hiába támogatja a mezőgazdasági tárca, illetve az Európai Unió az agrárszektort, ha a fiatal gazdák nem tudnak földhöz jutni. „Szlovákia termőföldjeinek negyedét a Szlovák Földalap kezeli, ebből a részből adhatnának kezdőtőkét a fiataloknak” - mondta Csicsai. A szemináriumon rámutattak, hogy az elmúlt évtizedekben drasztikusan csökkent a mező- gazdasággal foglalkozók száma: míg a nyolcvanas évek végén körülbelül 350^400 ezer ember foglalkozott agrártermeléssel, ma mindössze 45 ezerre tehető a mezőgazdászok száma.
