Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)

2017-03-09 / 57. szám, csütörtök

www.ujszo.com | 2017. március 9. HASZNOS TANÁCS I 9 Az adóbevallást elektronikusan is ki lehet tölteni (Tomáš Benedíkovič illusztrációs felvétele) A külföldi bevétel utáni adó Egyre többen dolgoznak kül­földön. A határ menti régiókban élők sokszor ingáznak, a szom­szédos országokban, a határhoz közel, vagy akár távolabbi orszá­gokban vállalnak munkát. A kül­földi munka kapcsán felmerül a kérdés: a külföldről származó jö­vedelem után hogyan kell adót fizetni? Melyik országban kell adóbevallást készíteni, ahonnan a jövedelem származik, vagy az állampolgárság szerint, azaz Szlovákiában? Hol adózzunk? A nemzetközi adózás kérdésé­ben a nemzetközi szerződések alapján kell eljárni, miközben alapszabály: minden országnak jogában áll a saját területén meg­szabni az adózás feltételeit. A kettős adózás elkerülése érdeké­ben az államok kétoldalú meg­állapodásokat kötnek. Az első lépés meghatározni, melyik ál­lamban adórezidens az adózó. Ettől függ ugyanis, hogy az illető melyik államban köteles adót fi­zetni. Adóbevallás március végéig TÉMA: az A típusú _ adóbevallás ? ÖSSZEFOGLALÓ Közeledik március 31., az adóbevallások leadási határideje. A nyomtatványok kitöltése nehéz feladat, ezért összeállításunkban az adóbevallásokkal kapcsolatban szolgálunk hasznos útmutatóval. Akinek bevétele van, adót is fizet. A havi bérünkből automatikusan le­vonják a járulékokat és az adót - ám mindez csak előleg. Évente egyszer el kell számolni a jövedelmünkkel és a belőle lecsippentett tételekkel. Ki­számolják, hogy az egész évi bevé­telünkből mennyi adónak kellett vol­na az államkasszába vándorolnia, s ezt összehasonlítják a havonta tény­legesen levont előlegekkel. Ideális esetben a két szám egyezik. Jobbik esetben az eredmény adótúlfizetés, amit visszaigényelhetünk. Kelle­metlen meglepetésben akkor lehet részünk, ha adóhátralékot állapítanak meg, amit most ki kell egyenlíte­nünk. Az éves adóelszámolás legegy­szerűbb és legkényelmesebb módja, ha a munkaadó elvégzi helyettünk. Az alkalmazottak február 14-ig kér­hették meg erre a bérelszámolójukat. Aki lekéste ezt a dátumot, vagy va­lamilyen okból a munkaadó nem volt hajlandó elvégezni, annak adóbe­vallás keretében kell elszámolnia előző évi bevételeivel és a befizetett adóval. Visszafizetett adó Ugyanakkor nem minden bevé­tellel kell elszámolni. A hatályos törvény szerint csak annak kell adó­bevallást készítenie, aki 2016-ban 1901,67 eurónál többet keresett. Akinek ennél kisebb a bevétele, és év közben nem élt az adómentes mini­mum lehetőségével, megéri elké­szítenie az adóbevallását, mert az adóhivatal visszaadja a feleslegesen befizetett adót. A hivatalos határidő március 31. Ezt követően csak azok adhatják le a nyomtatványokat, akik az adóhiva­taltól haladékot kértek. Általában 3 hónapos halasztást hagynak jóvá, il­letve ha az adózónak külföldről is voltak bevételei, féléves haladékot is kaphat. A központi adó- és vámhi­vatal a halasztásról értesíti a Szoci­ális Biztosítót és az egészségügyi felügyeletet is, ez utóbbi pedig ezt továbbítja az egyes egészségbiztosí­tóknak. Március 31-ig — vagy ha­lasztás esetén a módosított határidő­ig - nemcsak az adóbevallást kell le­adni, hanem addig az adót is be kell fizetni. Kétféle nyomtatvány A természetes személyek kétféle nyomtatvány közül választhatnak: az A és a B típusúból. Az A típusú adó­bevallást azoknak kell kitölteniük, akiknek alkalmazottként volt bevé­telük - függetlenül attól, hogy ren­des munkaszerződésre vagy megbí­zásos szerződésre dolgoztak-e. Aki­nek más adóköteles jövedelme is volt, B típusú adóbevallást kell ké­szítenie. Ézt az űrlapot általában azok választják, akiknek volt bevételük vállalkozásból, bérbeadásból, ingat­laneladásból. Nem a teljes bevételből kell adóz­ni. A legtöbb ember jogosult adó­mentes minimumra, adóbónuszra vagy adókedvezményre, aminek köszönhetően kevesebb adót fize­tünk. Az adómentes rész azt az alap­összeget jelenti, melyet mindenki leszámíthat a jövedelméből, adózni csak a maradék összegből kell. Az adóalap adómentes része 2016-ra vonatkozóan 3 803,33 euró. Ezt azonban csak az aktív jövedelem­mel kapcsolatban lehet érvényesíte­ni, amilyen például az alkalmazotti fizetés vagy a vállalkozásból szár­mazó bevétel. Ha valakinek csak nem aktív jöve­delemnek minősülő - például bérbe­adásból vagy kamatokból származó - bevétele volt, az adóalapjából nem számíthatja le az adómentes minimu­mot. A nyugdíjasok adómentes mi­nimuma viszont csökken a nekik ki­fizetettnyugdíj összegével. Ingatlan eladása Az ingatlan eladásából származó bevétel csak akkor mentesül az adó­fizetés alól, ha a vétel és az eladás kö­zött legalább 5 év telt el. Aki koráb­ban adja el az ingatlant, adót fizet, melyet az ingatlan beszerzési és el­adási ára közötti különbözet alapján számítanak ki. Le lehet vonni min­dent, amit az ingatlanba fektetett, vagyis az ingatlant eladó személy csak a haszonból adózik. Alaptudnivaló ► Az adóbevallást a lakhely szerint illetékes adóhivatalban kell leadni. ► A határidő március 31., de 3-6 hónapos halasztás kérhető. ► A határidőig az adót be is kell fizetni. ► AzAtípusú adóbevallást az tölti ki, akinek tavaly csak alkalmazotti bevétele volt. ► AB típusú adóbevallást annak az adózónak kell készítenie, akinektavaly vállalkozásból, ingatlan bérbeadásából vagy pl. ingatlan eladásából - is volt bevétele. Ha olyan ingatlant ad el valaki, melyet a szüleitől vagy a házastársá­tól örökölt, az eladásából származó bevétel mentesül az adó alól. Feltétel azonban, hogy az ingatlan legalább 5 évig volt az örökhagyó tulajdonában. Ha nem egyenes ágon való öröklés­ről van szó, az ingatlan eladása ese­tén szintén van lehetőség adómentes­ségre - attól függően, az örökös mennyi ideig birtokolta, illetve mi­lyen hosszú ideig rendelkezett ott ál­landó lakhellyel. Akiknek valamely ingatlan bérbe­adásából van jövedelmük, leszámít­hatnak belőle 500 eurónyi adómentes részt. Az adóbevallásban már ezzel a tétellel csökkentett összeget kell fel­tüntetni. Ha a bérbeadásból származó éves bevétel nem éri el az 500 eurót, nem is kell bevallani, nem kell belőle adót fizetni. Az adóalap csökkentése Akinek az éves adóalapja nem éri el a 19 809 eurót, az 3803,33 eurót le­vonhat az adóalapjából. Az adózó házastársa után is adóalap-csökken­tésben részesülhet (felső határa szin­tén 3803,33 euró), ám csak akkor, ha házastársa nem volt munkaviszony­ban, és az adózó éves bevétele nem lépte túl a 35 022,31 eurót. Ha a há­zastársnak volt keresete az előző év­ben, akkor az adóalap mérséklésének lehetősége is arányosan csökken-évi 35 022,31 euró feletti bevétel mellett pedig megszűnik. Az adóbónusz fel­ső határa éves összesítésben 256,92 euró. Adóbónuszra az a szülő jogo­sult, akinek az adóköteles jövedelme eléri legalább a minimálbér 6- szorosát. Az adóalap a nyugdíjbiztosítási rendszer 2. pillérébe befizetett ön­kéntes összegekkel is csökkenthető, így az adóalap 2 százalékának meg­felelő részt, idén legfeljebb 1029,60 eurót lehet leírni. Akinek van kiegé­szítő nyugdíjbiztosítása, azaz a nyugdíjrendszer 3. pillérébe is rend­szeresen utal át bizonyos összeget, az ide befizetett tételekkel ugyancsak csökkentheti az adóalapját - így összesen 180 eurót lehet leírni, (sza) Adórezidens A szlovák adórezidens, más szóval a korlátlan adókötelességű adóalany a szlovák jövedelem­adó-törvény értelmében adózik nemcsak a hazai bevételeiből, hanem más ország(ok)ban szer­zett jövedelméből is. Az számít szlovák adórezidensnek, aki Szlovákiában állandó lakhellyel rendelkezik, és általában itt is tartózkodik, vagy ha itt nincs is állandó lakhelye, legalább 183 napot Szlovákiában tölt. Az állandó lakhely dönt Előfordulhat, egyszerre két ál­lam is a saját rezidensének tartja ugyanazt a személyt - például szlovák rezidensnek számít, mert itt van az állandó lakhelye, és legalább 183 napot itt tartózko­dott, de Ausztria is a saját rezi­denseként viszonyulhat hozzá, mert ott van a bevétele fo forrása, és az év egy részében ott tartóz­kodik, esetleg átmeneti lak­hellyel is rendelkezik. E kettősséget fel kell oldani. A legfontosabb szempont, hogy az illetőnek hol van az állandó lak­helye. Ha mindkét államban van állandó jellegű tartózkodási he­lye, akkor megnézik, hogy me­lyik országhoz fűzi szűkebb személyi, családi, kulturális és gazdasági kapcsolat, vagyis hol van az „érdekeinek a központ­ja”: hol tartózkodik 183 napnál kevesebbet, naponta ingázik-e, hol él a családja, hol törleszt jel- záloghitelt, hol milyen vagyon­nal rendelkezik stb. Minden eset egyedi, egyéni elbírálás alá tar­tozik. Miután tisztázódott, hogy az illető szlovák rezidens, Szlováki­ában adóbevallást kell készítenie, melyben feltünteti az esetleges szlovákiai és az összes külföldi jövedelmét is. Ha úgy ítélik meg, hogy az illető nem szlovák rezi­dens, akkor külföldön kell adó­bevallást benyújtania. Ilyen eset­ben tanácsos a külföldi adóható­ságtól kérni egy igazolást arról, hogy az ő adórezidensük - erre szükség lesz a szlovák adóható­sággal szemben. (sza) JÖVŐ HETI TÉMÁNK: AB TÍPUSÚ ADÓBEVALLÁS ■ HOGYAN KELL ADÓBEVALLÁST KÉSZÍTENI A VÁLLALKOZÓKNAK ■ KIK HASZNÁLHATJÁK EZT A NYOMTATVÁNYT I

Next

/
Thumbnails
Contents