Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-09 / 57. szám, csütörtök
6 KÜLFÖLD 2017. március 9.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Kelet-európai diplomaták kórósé Washington. Hat kelet-európai ország diplomatái amerikai szenátorokhoz fordultak, hogy segítséget kérjenek Oroszország ellen. Lengyelország, Grúzia, Lettország, Litvánia, Észtország washingtoni nagykövete és Ukrajna külügyminisztere egy szenátusi albizottsági meghallgatáson vett részt, ahol az országaikban folyó orosz tevékenységről, például kibertámadá- sokról számoltak be. A külügyminiszter és a diplomaták amellett érveltek, hogy a Moszkva elleni szankcióit Washington ne törölje el egyhamar. „Nem szabad könnyíteni a szankciókon mindaddig, amíg Oroszország ki nem vonul Ukrajnából”-jelentette ki Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter. (MTI) Kína Koreáról szóló javaslatokat tett Peking. Kína azt javasolta, hogy Észak-Korea függessze fel nukleáris és rakétakísérleteit, cserébe azért, hogy az US A és Dél-Korea felfüggeszti évenként megrendezett közös hadgyakorlatait. Vang Ji kínai külügyminiszter a Phenjan, valamint Szöul és Washington közötti feszültséget úgy jellemezte, hogy a felek egymás felé rohannak, és egyik sem hajlandó kitérni. Peking szerint mindkettőnek „rá kell lépnie a fékre”—mondta a miniszter. Kína a maga részéről nemrég megbüntette Phenjant, hogy nyomást gyakoroljon rá: februárban az év végéig felfüggesztette a szénimportot Eszak-Koreából. (MTI) Könnygázt vetettek be Athénban Athén. Könnygázt vetett be tegnap a rendőrség a görög fővárosban, Athénban tüntető gazdák ellen, akik a kormány megszorító intézkedései miatt vonultak utcára. A mintegy 1300 gazda egy kisebb csoportja kezében pásztorbotot lengetve megindult a tárca rendőrség által lezárt épülete felé. Betörték két rendőrautó ablaküvegeit, és a környéken lévő néhány üzlet kirakatát is, valamint kövekkel dobálták a minisztérium épületének homlokzatát. A rendőrség könnygázzal és gumibot használatával akadályozta meg a gazdákat abban, hogy eléljék a minisztérium bejáratát. (MTI) A volt panamai diktátor agyműtétje Panamaváros. Agyműtétet hajtottak végre Manuel Norie- gán, aki egykor Panama diktátora (1982 és 1989 között), egyben az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) ügynöke volt, később pedig kokainkereskedelem miatt ítélték el. Az operáció közben vérzés lépett fel, és a volt politikus kritikus állapotban van, kómába került. A 83 éves Noriega agyából egy jóindulatú tumort távolítottak el, de komplikáció adódott, ezért kétszer műtötték. (MTI) Fillon újabb pénzügyi gondja A franciák 5896-a szerint a radikális jobboldali Nemzeti Front veszélyezteti a demokráciát A szerencse hátat fordít neki. Fillon egyelőre folytatja kampányát. (tasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Alig hat héttel a francia elnökválasztás 1. fordulója előtt újabb korrupciógyanú került nyilvánosságra Francois Fillon konzervatív jelölttel szemben. Az esélyes Marine Le Penről a franciák többségének negatív a véleménye. A Le Canard enchainé című szatirikus hetilap tegnapi számában azt írja, hogy az elnökjelölttel kapcsolatban azért merült fel a vagyonbevallás elmulasztásának gyanúja, mert nem tüntetett fel egy 2013-ban felvett 50 ezer eurós, kamat nélküli hitelt. A kölcsönt Marc Ladreit de Lacharrie- re üzletember, a La Revue des deux mondes nevű irodalmi folyóirat tulajdonosa nyújtotta Fiiionnak. Ez az a laptulajdonos, aki a politikus feleségét is alkalmazta 2012 májusa és 2013 decembere között, s a parlamenti állásához hasonlóan Penelope Fillon ezen munkája kapcsán is felmerült a fiktív foglalkoztatás gyanúja. Antonin Lévy, Francois Fillon ügyvédje a szatirikus hetilapnak azt mondta, hogy a politikus visszafizette a barátjának a kölcsönt, de azt nem pontosította, hogy mikor. Az ügyvéd szerint Fillon elfelejtette feltüntetni a vagyonbevallásában az összeget. A pénzügyi visszaéléseket vizsgáló ügyészség a szatirikus lap egyik korábbi cikke alapján közpénz elsik- kasztása, hivatali bizalommal való visszaélés, csalás, befolyással való üzérkedés és vagyonbevallás elmulasztása miatt indított eljárást az elnökjelölt családtagjainak nem tisztázott parlamenti foglalkoztatása miatt. Fiiiont március 15-re idézték be a vizsgálóbírók vádemelés céljából. A Le Canard enchainé szerint a vagyonbevallás elmulasztásának gyanúja erre az 50 ezer eurós hitelre vonatkozik. A 40 napja tartó botrány és a Fillon elmozdítására tett párton belüli kísérletek ellenére az elnökjelöltet hétfőn a pártvezetés egyhangúlag támogatásáról biztosította. Francois Fillon folytatta a kampányát, de jelenleg a legfőbb feladata, hogy a szétesett kampánystábot újrakovácsolja, s a mintegy 300 dezertér jobboldali politikust visszaállítsa maga mögé. A Nemzeti Frontról (FN) és elnökéről, illetve államfojelöltjéről, Marine Le Penről a franciák többségének még mindig negatív a véleménye, a megkérdezettek 58%-a szerint a radikális jobboldali párt veszélyes a demokráciára - derül ki egy friss felmérésből. Az egyik nagy problémát Le Pen számára az elnökválasztáson a felmérés szerint az jelentheti, hogy a franciák többsége elutasítja azt a fő tematikát, amellyel az FN kampányol, mégpedig Franciaországnak az eurózónából történő kivezetését. A legutóbbi felmérések szerint az 1. fordulóban Le Pen végezhet az élen 26%-kal, Emmanuel Macron, a szocialista kormányzat korábbi gazdasági minisztere 25,5%-ot érne el, Francois Fillon 19%-kal végezne a 3. helyen, s nem jutna be a 2. fordulóba, vagyis az államfői szék sorsa a májusi második megmérettetésen Emmanuel Macron és Marine Le Pen között dőlhet el. Brexit: lassító lordok Panaszkodnak a törökök Parlamenti jóváhagyáshoz kötné a brit törvényhozás felsőháza a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről London és az unió között létrejövő majdani megállapodást. London. A Lordok Háza a döntéssel annak a kormányzati határozat- tervezetnek a felsőházi vitáját zárta le, amelynek parlamenti elfogadása szükséges a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásához. Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválásának március végéig tervezett bejelentése el is indítja - Nagy-Britannia kilépési folyamatát az EU-ból. A felső kamara 366:268 arányban megszavazott döntése a brit kormány második veresége egy héten belül. A tervezet a jövő héten visszakerül az alsóház elé, amely mindkét felsőházi módosítást érvénytelenítheti. David Davis, a brexit folyamatának irányítására létrehozott minisztérium vezetője bejelentette, hogy a kormány kezdeményezi a határozattervezet újabb alsóházi vitáján a Lordok Háza által megszavazott módosítások érvénytelenítését. Davis szerint egyértelmű, hogy a Lordok Házának egyes tagjai „meg akaiják zavarni” a brexit folyamatát, de a kormány eltökélten arra törekszik, hogy ez ne következzék be. Ha az alsóház érvényteleníti a felső kamara módosításait, a tervezet ismét a Lordok Háza elé kerül. Az előzetes nyilatkozatok alapján azonban az biztosra vehető, hogy a felső kamara nem fogja útját állni a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat elindításának, és nem is késlelteti jelentősen a felhatalmazásról szóló törvénytervezet elfogadását, , így nagy valószínűséggel tartható lesz a kormány által a kilépési folyamat márciusi elkezdésére kidolgozott menetrend. (MTI) Berlin. Törökellenes kampánnyal és a Németországban élő törökök „rendszerszerű elnyomásával” vádolta meg Németországot Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a Hamburgban elmondott beszédében. A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) politikusa a török főkonzul rezidenciájának területén mondta el beszédét, mert az AKP-alapító Re- cep Tayyip Erdogan államfő jogkörének kiteijesztését előirányzó, tervezett alkotmánymódosítást népszerűsítő kampányba illeszkedő rendezvény megtartására kiszemelt helyszín használatát a Hanza- város hatósága megtiltotta. A török diplomácia vezetőjének kampánybeszéde alatt mintegy 200 ellentüntető tiltakozott az alkotmánymódosítás ellen, amelyről április 14-én népszavazáson döntenek a választópolgárok, köztük a németországi török közösség választójoggal rendelkező 1,5 millió tagja. Mevlüt Cavusoglu kiemelte, Törökország mindig is baráti országként tekintett Németországra, és a török politikában soha még csak meg sem próbáltak lázítani a német kormány ellen, Németországban viszont rendszerszerűen szítják az ellenérzéseket a törökökkel szemben, és szándékosan megakadályozzák, hogy török politikusok találkozhassanak a helyi törökökkel. A népszavazási kampány tervezett németországi AKP- s eseményei megterhelték a német-török kormányzati kapcsolatokat, amelyek az utóbbi hónapokban egyébként is mind feszültebbé váltak, többek között annak hatására, hogy Németországban kémkedés gyanúja miatt eljárást indítottak több, a török állami vallásügyi hivatal (Diyanet) alkalmazásában álló muzulmán hitszónok (imám) ellen. (MTI) Az Iszlám Állam szervezet jelentkezett a tegnap Kabul központjában, egy nagy katonai kórház ellen végrehajtott támadás elkövetőjeként. A merényletben legalább 30-an életüket vesztették és közel 70-en megsebesültek. Először az épület hátsó bejáratánál levegőbe repítette magát egy fegyveres, majd társai, akik orvosi köpenyt viseltek, behatoltak a kórházba, és szembeszálltak a helyszínre vezényelt különleges erőkkel. A 400 ágyas Szardár Mohamed Daud Hán kórházban az afgán biztonsági erők tagjait és hozzátartozóikat látják el. (tasr/ap) Varsó nem akarja Tusk újrázását Varsó. Donald Tusk újraválasztása az Európai Tanács élére tovább mélyítené az Európai Unió válságát - jelentette ki Jaroslaw Kaczynski, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt elnöke, azzal érvelve, Tusk „új, tarthatatlan szabályok szerint” rendezi az uniós intézmények és a tagállamok viszonyát. A volt lengyel kormányfő jelöltségét a PiS a hét végén elutasította, helyette a szintén az ellenzéki Polgári Platformból (PO) származó Jacek Saryusz-Wolski európai parlamenti képviselőt állították Varsó hivatalos jelöltjének. Saryusz-Wolski jelezte, hogy az ügy miatt lemondott az Európai Néppárt (ÉPP) frakcióbeli tagságáról. Az Európai Tanács elnökét ma választják meg. (MTI) Támadás Trump rendelete ellen Washington. Elsőként Hawaii szövetségi állam támadta meg Donald Trump új elnöki rendeletét a beutazás átmeneti szigorításáról. Hawaii egyik szövetségi bíróságán nyújtották be a keresetet, amely formailag az első elnöki rendelet ellen már benyújtott kereset megújítása. A keresetet a hawaii imám, Ismail Els- hikh által vezetett Muszlint Szövetség mint felperes nevében nyújtották be. Elshikh imám azzal a kifogással él, hogy az új elnöki rendelet felfüggeszti új vízumok kiadását hat országból érkezők számára. Hawaii egy washingtoni ügyvédi irodát bízott meg az ügy képviseletével, és a keresetben megfogalmazottak szerint március 15-re szeretne meghallgatást az ügyben. (MTI)
