Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-07 / 55. szám, kedd
KÜLFÖLD 8 I 2017. március 7. | www.ujszo.com RÖVIDEN Juppó nem lesz francia elnökjelölt Bordeaux. Alain Juppé korábbi miniszterelnök megerősítette: nem lesz jelölt a tavaszi francia elnökválasztáson’ akkor sem, ha Francois Fiiion „nyakassága zsákutcába vezet”. „Nekem már túl késő, de Franciaországnak még nem” - tette hozzá a republikánus politikus, aki számos kormányban töltött be miniszteri tisztséget, Jacques Chirac köz- társasági elnök idejében pedig kormányfő is volt. A 71 éves Juppé favoritnak számított a jobbközép tavaly téli előválasztásán, ám végül meglepetésre alulmaradt Fiiionnal szemben, aki ellen azóta vizsgálatot indítottak a francia hatóságok. (MTI) Lezárták Rákká kivezető útjait Damaszkusz. A Washington támogatását élvező Szíriái Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd-arab fegyveres koalíció tegnap lezárta az Iszlám Állam dzsihádista szervezet szíriai fellegvárának számító Rakkából kivezető utolsó szárazföldi utat. A beszámolók szerint az észak- szíriai várost a részben az iszla- misták uralma alatt álló Deir-ez- Zór tartománnyal összekötő út lezárása azt jelenti, hogy a dzsi- hádisták számára az egyetlen menekülési útvonal az Eufrátesz folyó maradt. Rákká 2014 óta áll az Iszlám Állam felügyelete alatt, hasonlóan Moszulhoz, amely a dzsihádisták utolsó bástyája Irakban. (MTI) Duterte brigádjai százakat öltek meg Manila. Több száz ember megölését ismerte be Rodrigo Duterte jelenlegi elnök vezetése alatt egy nyugalmazott Fülöp-szigeteki rendőrtiszt a manilai szenátusban tartott meghallgatáson. Arturo Lascanas azt mondta, ő személyesen legalább 300 emberrel végzett, köztük 200-zal az általa csak „davaói halálosztagként” elhíresült gyilkoló brigád tagjaként, amikor Duterte a város polgármestere volt. A volt rendőr azt is beismerte, hogy tavaly októberben eskü alatt hazudott, amikor letagadta a történteket. Jogvédők 1400 olyan gyanús gyilkosságot tartanak számon, amelyek Duterte davaói polgár- mestersége alatt történtek. (MTI) Trump új beutazási korlátozása Washington. Új rendeletet írt alá az Egyesült Államokba történő beutazás korlátozásáról Donald Trump amerikai elnök- jelentette be a Fehér Ház. A korlátozás hat muzulmán többségű országra vonatkozik, Irak már nem szerepel az érintett országok listáján. Á másik hat ország lakóival szemben a vízumkérelmek elbírálását függesztik fel 90 napra, meglévő vízummal ez idő alatt is be lehet utazni. Azok, akiknek volt január 27-e előtt kibocsátott vízumuk, szintén beutazhatnak. (MTI) Berlini nem a török nyomásra Felháborodva fogadták a német politikában Erdogan náci gyakorlatot emlegető bírálatát Erdogan török elnök ellen tüntetnek Kölnben. Az államfő az általa gerjesztett belpolitikai feszültséget Nyugat-Európa török polgárai között terjeszti. (TASR/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. A nómet kormány tegnap visszautasította Recep Tayyip Erdogan török államfő kijelentését, miszerint a nácizmust idéző gyakorlat, hogy több német városban helyi illetékesek megakadályozták török miniszterek kampányrendezvényeit. A német szövetségi kormány határozottan visszautasít minden megnyilatkozást, amely egyenlőségjelet tesz a demokratikus Németország politikája és a nemzetiszocializmus közé - jelentette ki Steffen Seibert kormányszóvivő. Az összehasonlítás a nemzetiszocializmussal Recep Tayyip Erdogan szavaitól függetlenül is, mindig eleve „abszurd”, mert arra irányul, hogy relativizálja és ártalmatlan színben tüntesse fel a nemzetiszocializmus bűneit - tette hozzá. Németországot és Törökországot szoros társadalmi, gazdasági és katonai kapcsolatok fűzik össze, bár a kormányközi viszonyt pillanatnyilag több kérdésben jelentős véleménykülönbség jellemzi. Ebben a helyzetben mindenkinek törekednie kell arra, hogy indulatoktól mentesen cselekedjék - mondta a szóvivő. A török kormány tagjait Németországban éppen úgy megilleti a szólás és a gyülekezés szabadsága, mint bárki mást, de nyilvános rendezvényeket ők is csak átlátható módon és az illetékes hatóságok engedélyével tarthatnak — mondta Steffen Seibert. A szövetségi parlament (Bundestag) pártjainak körében élesebben bírálták a török államfő vasárnapi kijelentéseit. A kormányzó kereszténydemokraták (CDU) és az ellenzéki Zöldek részéről is úgy vélték, Recep Tayyip Erdogan elfogadhatatlan megnyilvánulásainak az a magyarázata, hogy meglehetősen tart az államfői jogkör kiterjesztéséről szóló alkotmánymódosításról kiírt áprilisi népszavazás sikertelenségétől. A Zöldek szerint a népszavazási kampány ügyében a nagyobb török közösségeknek otthont adó uniós tagállamoknak közösen kellene fellépniük, azt az álláspontot kellene együtt képviselniük, hogy török kormánytagok akkor kampányolhatnak az EU-ban, ha Törökországban tiszteletben tartják az ellenzék és a független sajtó jogait. Az ugyancsak ellenzéki Baloldal (Die Linke) szerint meg kell tiltani a török kormánytagoknak a kampány olást, mert a szólásszabadság nem terjed ki a demokráciával ellentétes nézetek népszerűsítésére. Bekir Bozdag igazságügyi miniszter csütörtökön a baden-würt- tembergi Gaggenauban kampány olt volna, Nihat Zeybekci gazdasági miniszter pedig szombaton az észak- rajna-vesztfáliai Kölnben. Visszavonták mindkét rendezvény engedélyét, illetve a helyszín használatáról szóló szerződést. Törökországban április 16-án rendeznek népszavazást az alkotmánymódosításról, amely arról rendelkezik, hogy megszűnik a miniszterelnöki tisztség és az államfő lesz a végrehajtó hatalom vezetője. Németországban él a legnagyobb határon túli török közösség, mintegy hárommillió tagja közül minden második rendelkezik választójoggal Törökországban. Bajban a koreai államfő Tartós brit terrorveszély Pák Gun Hje hivatalából ideiglenesen felfüggesztett délkoreai elnök összejátszott bizalmasával, Csoj Szun Szillel a Samsung által üzleti előny- szerzés céljából kifizetett kenőpénzek elfogadásában. Szöul. A korrupciós botrányt vizsgáló különleges ügyészség jelentése szerint Pák és Csoj együtt gyakorolt nyomást a Samsungra és más dél-koreai nagyvállalatokra, hogy adományaikkal támogassanak Csojhoz kötődő alapítványokat cserébe azért, hogy a hatóságok részéről kedvező bánásmódban részesüljenek. Az ügyészek szerint a múlt kedden korrupcióval megvádolt Li Dzse Jong - a Samsung tényleges irányítója - 36 millió dollár kenőpénzt fizetett közvetve Pák elnöknek és Csoj Szun Szilnek, hogy kormányzati segítséget kapjon a vállalat irányításának „zökkenőmentes” átvételéhez. A pénzek két olyan alapítványhoz kerültek, amelyeket Csoj felügyelt, akinek annak ellenére volt beleszólása a kormányzati és vezetői kinevezési kérdésekbe, hogy semmilyen hivatalos tisztsége nem volt. A különleges ügyészség Pakot a többi között korrupcióval, befolyással való üzérkedéssel és hatalommal való visszaéléssel gyanúsítja. A jelentésben megállapítják továbbá, hogy Paknak köze van ahhoz a 9473 nevet tartalmazó feketelistához is, amelyet tanácsadói a kulturális élet kormánnyal szemben kritikusnak vélt liberális szereplőiről állítottak össze 2015 májusában. Pák egyelőre jogi immunitást élvez, noha hivatalából tavaly decemberben ideiglenesen felfüggesztette a délkoreai parlament. A hatalomból való esetleges végleges eltávolításáról az alkotmánybíróság dönt. (MTI) London. A Scotland Yard terrorelhárításért felelős főparancsnok- helyettese szerint az elmúlt négy évben egy tucatnál is több terrortámadási kísérletet hiúsítottak meg a brit titkosszolgálatok. Mark Row- ley, aki tegnaptól kampányt indított a lakosság aktív bevonására a terrorcselekmények megakadályozását célzó információszolgáltatásba, elmondta: a hatóságok 2014 júniusa óta 13 potenciális terrorakciónak vették elejét, és ötszáz terrorellenes nyomozás van folyamatban. Rowley közölte, hogy a legnagyobb kockázatú merénylettervek harmadának felderítéséhez a lakosság bejelentései is hozzájárultak. A Scotland Yard terrorellenes ügyosztályának vezetője sze- jint a hatóságok 2014 óta átlagosan csaknem minden nap őrizetbe vettek egy-egy embert terrorcselekmények előkészítésének gyanújával. Mark Rowley szerint az Iszlám Állam elleni katonai fellépés sikere nem jelenti a terrorizmus felszámolását, és hiba lenne azt feltételezni, hogy a fenyegetettség csak e dzsihádista terrorszervezettől ered. Hangsúlyozta: a legnagyobb fenyegetést továbbra is az Iszlám Állam jelenti, de a brit szolgálatok változatlanul veszélyforrásként tekintenek az al-Kaida terrorhálózatra, valamint a szélsőjobboldali terrorizmus kockázatára is. Nagy- Britanniában továbbra is a 2. legmagasabb készültségi fokozat van érvényben, amely súlyos terrorfenyegetettséget jelent, és azt tükrözi, hogy a brit biztonsági szolgálatok szerint jelentős valószínűséggel lehet számítani terrortámadási kísérletre brit területen. A készültségi fokozatot a brit kormány 2014 augusztusában léptette életbe, azzal az indokkal, hogy az Iszlám Állam közvetlen fenyegetést jelent Nagy- Britannia biztonságára. (MTI) Maláj sajtósok élénk érdeklődése mellett távozott a kiutasított észak-koreai nagykövet. Kuala Lumpur lépésére válaszul tegnap Észak-Korea is kiutasította Malajzia nagykövetét. A diplomáciai pengeváltás arra vezethető vissza, hogy februárban a Kuala Lumpur-i repülőtéren meggyilkolták Kim Dzsong Un északkoreai vezető féltestvérét, Kim Dzsong Namot. Ugyancsak tegnap a Malajziai Labdarúgó Szövetség bejelentette: a kormány biztonsági megfontolásokból megtiltotta a maláj válogatottnak, hogy Észak-Koreába utazzon. (tasr/ap) Észak-Korea új rakétái Szöul/Tokió/Washington. Észak-Korea tegnap négy ballisztikus rakétát lőtt ki, amelyek mintegy ezer kilométert repültek, és közülük három a Japán-tengerbe, Japán kizárólagos gazdasági övezetében csapódott be - közölték japán és dél-koreai tisztségviselők. Valószínü, hogy Phenjan a múlt hét óta folyó amerikai-dél-koreai közös hadgyakorlatra válaszolt ezzel. Egyelőre nem lehet tudni, hogy milyen tipusú rakétákról van szó. Az ország nyugati partján, a kínai határhoz közel lévő, Tungcsang- zsi nevű kísérleti telepről indították el őket kelet felé. Ezen a telepen van Észak-Korea egyik legfontosabb nukleáris létesítménye. Tavaly innen állítottak Föld körüli pályára egy állítólagos műholdat egy nagy hatótávolságú rakétával. Phenjan azzal a rakétaindítással is megsértette az ellene érvényben lévő szankciókat, mint sok más kísérlettel. A mostani rakéták átrepültek az ország felett, és utána csapódtak be a Japán-tengerbe, a japán partoktól csupán körülbelül 300 kilométerre. A rakétaindítások ellen tiltakozott Dél-Korea, Japán és az Egyesült Államok is. Abe Sindzó japán miniszterelnök azt mondta: ez egy újfajta fenyegetés Észak-Korea részéről, egyértelműen megsértette az ENSZ Biztonsági Tanácsának vele szembeni határozatait, és ez teljesen elfogadhatatlan. Az ideiglenes dél-koreai elnök és a miniszterelnök összehívta az ország nemzetbiztonsági tanácsát. (MTI)
