Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-07 / 55. szám, kedd
www.ujszo.com I 2017. március 7. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Európa csendes Az unió bírálóinak sincs egységes jövőképe és világos víziója TOKÁR GÉZA A. * * lehetséges forgató- /^V A könyvet vázolt fel az ■ ■ T Európai Unió jövőjéw ről az Európai Bizottság. A hír egyelőre sokkal kisebb visszhangot váltott ki a vártnál, jobbára tanácstalansággal vegyes reakciókat - már ebből is látszik, hogy elég nagy a baj. Hiszen az Európai Unió problémáinál is rosszabb dolgokat jelent, ha a kritikusoknak sincs világos, egységes jövőképe arról, hogyan javítanák fel a szervezetet. A javaslatot ismertető Jean- Claude Juncker véleménye szerint azt kell kitalálni, miként lehet folytami az uniós „menetelést”, valójában azonban az intézményrendszer ötven év óta először végképp nem menetel, nem bővül, hanem egyenesen zsugorodik. Az Európai Unió az euró bevezetése óta gyakorlatilag semmilyen, a nyilvánosság számára értelmezhető sikertörténettel nem szolgált. A gazdasági válság arra mutatott rá, hogy a csoportosulás léte önmagában nem garantálja a fejlődést, a görög csőd jelezte az eu- róval kapcsolatos gyakorlati problémákat. A menekültválság kezelésének csődje a kölcsönös szolidaritás és az államok közti megegyezésre törekvés hiányát egyaránt megvilágítja, a brexit pedig az évtizedes korhadás i folyamat betetőzése - Nagy-Britannia távozik, hiszen a politikusok nem voltak képesek elmagyarázni az embereknek, miért is van szükségük az unióra. A zsugorodás, a tehetetlenség és az ebből következő eljelentéktele- nedés minden szerveződés halála. Márpedig a Fehér Könyvben felvázolt öt forgatókönyv közül legalább kettő, a status quo fenntartása és az integrációs folyamat egységes piacra szűkítése előrevetíti, hogy a következő évtized nem a közös lehetőségek feltérképezéséről, hanem a lemondásról szólna. A többsebességes Európa (több nyugati állam által is szorgalmazott) víziója ugyan jól hangzik, de a gyakorlatban az egyik legfontosabb uniós alapelvet rúgja fel: az egyenlőséget. Egy uniós mag kialakulásával csak tovább fokozódna a bizalmatlanság a különutas és a „belső” tagállamok között, a kétsebességes EU az eredeti európai álom látványos végét jelentené. A negyedik forgatókönyv, az együttműködés egyes kérdésekben való mélyítése és ezzel párhuzamosan a közös fellépések területeinek szűkítése szintén kockázatos, hiszen a hatékony uniót nem lehet pusztán kereskedelmi és külpolitikai elvekre alapozni. Az ötödik, a föderális EU, az eredeti együttműködés megalkotóinak álmát jelentené, de jelenleg hiányzik az egyetértés és a társadalmi igény, ami ehhez a lépéshez kell. Megannyi problémás forgató- könyv. Pedig az unió valós reformjának az alapelvek és értékek újrafogalmazásával kellene kezdődnie. Az EU jelenleg képtelen az elvek szintjén meghatározni, milyen értékeket képvisel, s amíg ez homályos, nem is lesz más, mint egy bürokratikus, személytelen szervezet, amely a tagállamok céltáblájaként funkcionál. A Fehér Könyv nyilvánosságra hozatala sem oldja meg ezt az alapvető problémát, a labda mégis az európai vezetők térfelén pattog - Junckerék szidása helyett most a bírálóknak kell előállniuk saját ötleteikkel és vízióikkal. r7}rJJ (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Lehallgatási ügy: Trump állításának nyilvános cáfolatát kéri az FBI James Comey, az FBI igazgatója arra kórte az igazságügyi minisztóriumot, hogy nyilvánosan cáfolja Donald Trump elnök állítását, hogy Barack Obama elnökként elrendelte Donald Trump és kampánycsapata lehallgatását. Az információt egyidejűleg közölte internetes oldalán a The Washington Post és a The New York Times. Mindkét lap azt írta, hogy Comey igazgató még szombaton - Trump elnök első Twitter-bejegyzéseinek megjelenésekor - fordult az igazságügyi minisztériumhoz, mert megítélése szerint az elnök megjegyzése egyúttal azt a látszatot kelti, hogy az FBI törvényt sértett. A The New York Times meglepetésének adott hangot, hogy maga az FBI-igazgató miért nem adott ki nyilatkozatot. A lap szerint az FBI-nak megvannak a dokumentumai, így tudhatja, hogy Donald Trump megállapítása megalapozott-e vagy sem. A lap leszögezte, hogy míg a hírszerzés nem szokott nyilvánosan megvitatni ilyen kérdéseket, addig az FBI-t nem akadályozza semmilyen törvény, hogy nyilatkozatot adjon ki. Obama volt elnök szóvivője, Kevin Lewis szombaton tagadta a Donald Trump állításaiban foglaltakat, mondván, hogy sem Obama elnöknek, sem a Fehér Háznak soha nem tartozott a politikai gyakorlatához, hogy amerikai állampolgárok lehallgatását, megfigyelését rendelje el. A TheBlaze című hírportál viszont vasárnap emlékeztetett rá, hogy az Obama-kormányzat igazságügyi minisztériuma 2013-ban lehallgattatta a republikánusokhoz közel álló Fox televízió ismert újságírójának, James Rosennak a telefonjait, és figyeltette az újságíró családtagjait is. A lehallgatás annak a nyomozásnak a része volt, amelyet a kormányzat folytatott újságíróknak történt kiszivárogtatások ügyében. Rosen mellett akkor az Obama-adminisztráció az AP amerikai hírügynökséget is megfigyelte. Hol áll meg a magyar sajtó Mészárosa? GÁLZSOLT A sajtószabadság a liberális demokrácia egyik alapfeltétele, de Orbán kimondottan illiberális rezsimjében erre nincs szükség, ezért egyik kedvenc oligarchája (valószínűleg strómanja, azaz vagyonkezelője) a hihetetlen tempójú meggazdagodás mellett arra is szakít időt, hogy a médiát kormánypártivá tegye. Amikor tavaly a Mediaworks puccsszerűen felfüggesztette a legnagyobb példányszámú országos magyar napilap, a Népszabadság kiadását, majd nem sokkal később az egész kiadóvállalatot megvette az Opimus Press cég, több dolog nyílt titoknak számított. Először is az, hogy a fő cél a Magyarországon még mindig viszonylag komoly olvasottsággal rendelkező megyei napilapok megszerzése volt (a 18 ilyen lapból 12-t a Mediaworks adott ki), emellett a Népszabadság kinyírása meg Orbán kedvenc lapjának, a Nemzeti Sportnak a megszerzése csak afféle bonusznak számított. Másodszor az, hogy mindenki Orbán jobbkezével, a felcsúti polgármesterrel, Mészáros Lőrinccel hozta kapcsolatba a tranzakciót, amit az érintett akkor még tagadott. Múlt pénteken azonban Mészáros Lőrinc nyíltan 16,9 százalékos részesedést szerzett az Opimus Group Nyrt.-ben, az Opimus Press anyavállalatában, de közvetve a Konzum Management Kft.-n keresztül is tulajdonos lett. A Konzum (amelyben Mészárosnak 20%-os tulajdona van) ugyanis az Opimus-részvények további 14 százalékát vásárolta meg. Persze abból, ahogy a Fidesz-közeli vezetők és újságírók elfoglalták a pozíciókat a megvett lapoknál és átformálták azokat, már eddig is nyilvánvaló volt, honnan fiij a szél. Mészáros személye és a magyar médiapiacon zajló fideszes terjeszkedés komoly aggályokat vet fel. Ahogy a - még független - magyar sajtó többször rámutatott, Mészáros a semmiből lett az egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb milliárdos magyar üzletember kizárólag az Orbán-kormány közbeszerzésein elnyert megrendeléseknek köszönhetően. Korábban egyetlen gázszerelő cége volt a Mészáros és Mészáros Kft., amely egy évtized alatt ezerszeresére növelte árbevételét, s most még legalább 29 vállalat köthető hozzá, amelyek az infrastrukturális beruházásoktól kezdve a mezőgazdaságon és szállodaiparon át az ingatlanbizniszig egyre több területen tevékenykednek és most ehhez járul az épülő médiabirodalom is. A legvalószínűbb az, hogy Mészáros Orbán (egyik?) strómanja, a nevén van egy sor vállalkozás, amely valójában az Orbán-családé, csak nem lehet hivatalosan a nevükön. Mivel Orbán mindent megtesz a 2018-as újraválasztásáért, ezért további gátlástalan fideszes teijeszkedés várható a médiapiacon. Ne csodálkozzunk például, ha a maradék megyei napilapok többsége is az Opimusnál landol. A végső „eredmény” az lehet, hogy egy-két napi- és hetilap, valamint elektronikus, internetes média kivételével minden újság, tévé és rádió fideszes irányítás alá kerül. Más információk el sem jutnak a választók többségéhez, a valóban független médiákból való tájékozódás pedig visszaszorul a szűk értelmiségi, főleg budapesti gettókba. Röviden: lényegében megszűnik Magyarországon a sajtószabadság - a modem demokrácia egyik alapfeltétele, nem mellesleg az 1848-as márciusi forradalom egyik fő követelése (a híres 12 pontból az első: „Kívánjuk a sajtó szabadságát, censura eltörlését”). Ez persze aligha fogja megzavarni a kormány- párti felszólalókat a közelgő március 15-i megemlékezéseken, hogy 48 szellemére hivatkozzanak... De ez még nem minden, a jól bevált hazai receptet akár a határon túl is lehet kamatoztatni, s az embernek borsódzik a háta, ha olyan nyilatkozatokat hall, hogy az „Opimus Group és a Konzum itthon és a nemzetközi piacon is további teijeszkedést tervez”. FIGYELŐ 3 centi per 27 éves sebessógű sztráda Romániában lakosonként alig három centimétemyi autópálya épült 1989 óta, háromszor kevesebb, mint Bulgáriában, és hatszor kevesebb, mint Magyarországon - írta a Románia Libera. Romániában 730 kilométernyi autópálya van, 570 kilométer épült a rendszerváltás óta, mintegy 14 milliárd lej es (3,3 milliárd euró) költséggel. Minden lakos 736 lejt fizetett - a romániai minimálbér felét - a rá eső három centimétemyi autópályáért. Románia messze leszakadva sereghajtó az EU-ban a lakosságarányos autópálya-hálózat hosszát tekintve. Lakosonként 3,8 cm gyorsforgalmi úttal rendelkezik, Bulgária 8,5 centiméterrel. A táblázat élén Spanyolország (32,3 cm) és Horvátország (31,4 cm) áll. Az a kevés gyorsforgalmi út, ami mégis megépült, jóval drágább volt, mint az uniós átlag, ráadásul egyes szakaszok meglehetősen kétes minőségűek. Erre a legjobb példa az a 22 kilométeres, 2014-ben átadott Szeben megyei szakasz, amelyet néhány hónap múltán több mint egy évre lezártak, hogy a megrepedezett, több száz méternyi részét az alapozástól kezdve teljesen újjáépítsék. Románia legdrágább autópályája az észak-erdélyi sztráda Kolozsvárt elkerülő 52 kilométeres szakasza, amelyet az amerikai Bechtel épített. Az előnytelen szerződés, az állami finanszírozás akadozása és az építőtelepek sorozatos lezárása és újranyitása miatt több mint 1,3 milliárd euróba került. A Bechtel- sztárda minden kilométerének ára 25 millió euró, mert erre az építkezésre Románia nem vehetett igénybe uniós támogatást. (MTI)
