Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-07 / 55. szám, kedd
2 KOZELET 2017. március 7.1 www.ujszo.com szerint hátrány a kis iskola A PISA-tesztet 15 évesek írják háromévente (TASR-felvétel) A PISA LAJOS P. JÁNOS Pozsony. A romániai magyar ós a szerbiai magyar oktatásnál még valamivel jobb a szlovákiai magyar oktatás, de a trend fordított irányú: míg nálunk egyre rosszabbak a PISA-teszt eredményei, addig Romániában javulnak. Nem lehet százszázalékos következtetéseket levonni a PISA-teszt eredményei alapján, azonban az adatok a mélyebb elemzés nélkül is riasztóak a szlovákiai magyar oktatásügyre nézve. Az adatok országos szinten is rosszak, de bizonyos mutatókban a szlovákiai magyarok az átlagnál is rosszabbul teljesítenek, akárcsak például a Tesztelés 5 esetében. A PISA-teszt eredményeit tegnap a Bél Mátyás Intézet és a Hans Seidel Stiftung által szervezett konferencián értékelték. A magyar és a szlovák iskolák közti különbség 10-25 pontos, a legnagyobb a különbség matematikában - 2J pontos -, a legkisebb a természettudományban -10 pontos. Ennél is meglepőbb eredmény azonban, hogy a magyar iskolákban tanuló magyar diákok hasonló eredményt értek el, mint a szlovák iskolában tanuló magyar diákok. Az adatok ez utóbbi elemzéséhez nem adnak támpontot, mivel ez már ténylegesen nagyon kicsi minta - 2012-ben a PISA tesztelésen a magyar - otthon magyarul beszélő -, de szlovák iskolában tanuló diákok száma csak 72 volt. Miért rosszabbak? A magyar iskoláknak a szlovákkal való összehasonlítása azonban megalapozottabb. „2015-ben már 398 magyar fiatal szerepelt a tesztelésen - mondta lapunknak Morvái Tünde, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa. - Korábban csak mintegy 200- as minták voltak. Egy véletlenszerű mintavétel esetén a pontszámok megmutatják azt, hogy a magyar diákok rosszabbul teljesítenek, mint a szlovák társaik.” O két okra tudja visszavezetni a rosszabb eredményeket. „Az egyik ok, hogy a szociálisan hátrányos helyzetűek rosszabbul teljesítenek. Itt nem feltétlenül kell roma tanulókra gondolni, egyes régiókban a magyar lakosság szocioökonómiai státusa is alacsonyabb a szlovákiai átlagnál - magyarázta lapunknak Morvái. - A másik szempont pedig, hogy a nagyobb létszámú iskolák tanulói jobban teljesítenek, ilyenekről pedig magyar viszonylatban nem nagyon lehet beszélni, ezek 400-as létszámnál kezdődnek. Emellett a pedagógusképzés színvonalának a javítása is fontos szempont, mivel egy korábbi, a pedagógushallgatók között végzett felmérés azt mutatja, hogy nincsenek felkészítve arra, hogy hátrányos helyzetű diákokat osztálytermi körülmények között kezelni tudjanak. Erre pedig a pedagógusképzésnek reagálnia kell.” Romló tendencia A szlovákiai oktatás színvonala a PISA szerint ugyan jobb, mint például a romániai vagy szerbiai oktatásé, viszont a trend ellentétes irányú: a szlovákiai romlik, a romániai viszont javul. A szlovákiai romlás oka a Hitelesített Mérések Nemzeti Intézete (NUCEM) szerint az, hogy egyre nagyobb a „kockázatos csoportba” tartozó, vagyis a legrosszabb eredményeket elérő tanulók aránya 2015-ös adatok szerint mintegy 30 százalékra tehető. Ok azok, akik szinte egyáltalán nem tudják felhasználni az életben az iskolában tanultakat. „Gondot okoz nekik például a kamatláb megértése a hitelfelvétel során, vagy akár már az is, hogy fel- méijék, az üzletben hirdetett árleszállítás számukra mennyire előnyös” - magyarázta Andrea Galádo- vá, a NUCEM munkatársa. RÖVIDEN Petíció a močiari amnesztiák ellen Pozsony. A Via Iuris speciális web oldalt indított, melyen aláírást gyűjt a mečiari amnesztiák törléséért. A szervezet szerint így az elismert jogászok és szakemberek, valamint a mintegy 250 közéleti személyiség után a nyilvánosság is véleményt nyilváníthat, és nyomást gyakorolhat a parlamenti képviselőkre, egy alkotmánytörvény elfogadása érdekében. A nyilvánosság az online aláírásgyűjtést a www.somza.to oldalon támogathatják. (Sita, ie) Ittas vezetés a vád Weiss ellen Pozsony. Vádemelést javasol a rendőrség ifjabb Vladimír Weiss válogatott futballista ügyében, aki még tavaly októberben, egy közúti ellenőrzésen bukott le a fővárosban. A válogatott futballistát akkor 30 órán át tartották fogva. A vád szerint ittasan vezette a gépkocsiját, amiben a megengedettnél többen - tízen - ültek. Az alkohol- szondát és a vérvételt is visszautasította, emiatt azonnal ittasként kezelték, később pedig azt állította, hogy nem ő vezette a gépkocsit. A védelem is erre hivatkozik, szerinte ugyanis hárman tanúsítják, hogy más ült a volánnál, míg egyedül az igazoltató rendőr állítja, hogy Weiss vezetett. Az ügy miatt a válogatott őszi meccsein sem játszott. (TASR) Szigorúan ellenőrzött felzárkóztatás IBOS EMESE Nem minden iskolában lesz valóban kézzelfogható eredménye a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatásának. Az új feltételek miatt több diák kiesik a rendszerből, de olyan is van, ahol pozitívan fogadták a módosítást. Pozsony. Nyolc feltételt vezettek be a hátrányos helyzetű gyerekek besorolására, ezek közül legalább hármat kell teljesíteni, a tanulónak továbbá hármastól rosszabb tanulmányi átlagának kell lennie. A hátrányos helyzetű kategóriába csak akkor sorolják be, ha átesik a pszichológiai vizsgálaton is. Hanobik Ilona, a rimaszombati Tompa Mihály Alapiskola gyógypedagógusa és nevelője elmondta, hogy iskolájukban a szülők nem voltak hajlandók együttműködni. „Nem engedélyezték a vizsgálatot, és a besoroláshoz szükséges kérdőívekben valótlant állítottak. így jelenleg a korábbi 131 helyett csak 3 hátrányos helyzetű diákunk van” - mondja Hanobik Ilona, aki az új rendszer pozitívumait nem látja. Ahol előnyös Nagy Katalin, a tornaijai Kazinczy Ferenc Alapiskola igazgatója viszont úgy véli, lehetnek pozitívumai az új rendszernek. A korábbihoz képest harmadára csökkent iskolájában a hátrányos helyzetű gyerekek Ravasz Ábel (Jozef Jakubčo felvétele) száma. Óriási adminisztrációt és rengeteg pluszmunkát hozott az új rendszer. A szülőkkel sem ment minden zökkenőmentesen, viszont már túl vannak a tanulók kivizsgálásán. „A pszichológus minden diák esetében elemzést készített, személyre szabott felzárkóztatási tervet dolgozott ki. Az igényeiket minden tanárnak figyelembe kell vennie” - magyarázza Nagy Katalin. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha egy 20 fős osztályban van 5 hátrányos helyzetű tanuló, akkor a tanár 15 tanulóval a rendes terv alapján dolgozik, 5 gyerekkel pedig speciális terv alapján. „Ez óriási munka, viszont most legalább tudjuk, hogy pontosan mire kell a hangsúlyt fektetni egy-egy diáknál. Egyelőre az alsó tagozat esetében készült el minden” - mondja az igazgató. Hozzátette, eredményt csak úgy lehet várni, ha a kezdetektől ilyen módszerrel haladnak. Nagy Katalin szerint nemcsak több asszisztensre, de speciális és szociálpedagógusra is nagy szükség lenne a felzárkóztatásra. Túl szigorú határok Ravasz Ábel (Híd) romaügyi kormánybiztos állítja, hivatala már korábban figyelmeztette az oktatási tárcát az új szabályozás buktatóira, de eredménytelenül. „Értem, hogy szükség voít a módosításra, mert eddig nagyjából az önbevalláson alapult a támogatás megítélése, de a gyakorlat azt mutatja, hogy ezt a státuszt csak a gyerekek fele tudta megtartani. Túl szigorúan húzták meg a határokat, és túl kevés gyerek jut a támogatáshoz” - mondta a kormánybiztos. Hivatala kiegészítő javaslatot tett az oktatási intézmények finanszírozását szabályzó törvény módosító javaslatához a tárcaközi egyeztetés során. „Azt várjuk, hogy az oktatási tárca egyeztetni fog velünk a javaslatunkról. Nem akarunk visszatérni a régi rendszerhez, de ez az új is elfogadhatatlan” - mondta Ravasz. Ugyanakkor részleteket egyelőre nem volt hajlandó elárulni. „Előbb tárgyalni szeretnénk, meghallgatni a tárca érveit” - mondta a biztos. Palyazat nélkül lett igazgató a VšZP-ben FINTA MÁRK Pozsony. Versenypályázat nélkül került a Híd korábbi politikusa az állami egészségbiztosító kassai kerületi fiókjának élére. A párt korábban azt állította, Jakab Péter pályázaton nyerte el a posztot, ám kiderült, ez nincs így. Jakab a tavalyi parlamenti választáson a Híd listájának 110. helyét kapta, november 1 -tői pedig az állami Általános Egészségbiztosító (VŠZP) kassai megyei kirendeltségének igazgatója lett. Korábban nem dolgozott egészség- ügyi területen, a nagykaposi adóhivatal vezetője volt, később, a Radičová-kormány utolsó időszakában a kassai, összevont adóhivatal élére került. Ügyével a Sme napilap foglalkozott még februárban. Ä lapnak akkor Debnár Klára, a Híd szóvivője azt mondta, Jakab verseny- pályázaton bizonyult a legalkalmasabbnak a posztra. Mostanra kiderült, Jakabnak nem voltak ellenjelöltjei. A posztot ugyanis versenypályázat nélkül kapta meg. Ezt az egészségügyi minisztériumtól tudta meg Martin Turček, az Állítsuk Meg A Korrupciót Alapítvány munkatársa hivatalos adatigénylés alapján. „Meglepett a válasz, hiszen azt már tapasztaltam, hogy kiírnak álpályázatokat, de nem létező versenypályázatra hivatkozni számomra is új” - jegyezte meg lapunk kérdésére. Debnár Klára, a Híd szóvivője lapunknak azt mondta, ő hibázott. „Nem néztem utána a dolgoknak” - tette hozzá. Arra hivatkozott, hogy úgy tudta, hogy a minisztérium köteles pályázatot kiírni a pozícióra, ám kiderült, hogy ez nem így van. Azt, hogy nem volt kötelező a pályázat, az egészségügyi minisztérium is megerősítette Turéeknek. Szerinte azonban Jakab kinevezése egyértelmű pártjelölésnek tűnik. „Kívülről nézve az, hogy egy ember, aki egy párt választási listáján volt, versenypályázat nélkül kap meg egy állami igazgatói posztot, ebbe az irányba mutató jelzés - függetlenül attól, hogy nem tudni, ki jelölteJakabot”-magyarázta.2011 óta kormányhatározat korlátozza a politikai jelöléseket az állami cégek vezetőségébe, a jelölteknek pályázaton kell részt venniük. Turček szerint ugyan a pártok azóta nem ismerik el, hogy az egyes jelölteket ők ültetik ezekre a posztokra, ám a nem formális pártjelölés gyakorlata továbbra is létezik. „Ezek ajelöltek vagy versenypályázat nélkül kapják meg a posztot, vagy pályázaton, de úgy, hogy előbb ideiglenesen megbízzák őket a poszt betöltésével, ott dolgoznak pár hónapig, majd a pályázaton épp tapasztalatuknak köszönhetően győznek” - magyarázta az Új Szónak.
