Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)
2017-03-06 / 54. szám, hétfő
14 GYÓGYHÍREK Egészség ■ 2017. március 6. www.ujszo.com Kutatások Hogyan „lát” az emberi agy? A lakáskulcs a konyhaszekrényben, ezer más dolog között... Egy kis darab papír egy csomó más irattal együtt a dolgozóasztalon. Egyetlen pillantás, a másodperc tizedrésze is elég lehet agyunknak, hogy felmérje, a keresett tárgy ott van-e a rendetlenségben. Agyunk ugyanis képes egy pillanat alatt kiszámítani, hogy az adott tárgy milyen valószínűséggel van ott, ahol keressük. Erre a következtetésre jutott Ronald van den Berg, aki kutatásait nemrég publikálta a Nature Neuroscience című tudományos szaklapban. Van den Berg megvizsgálta, miként viselkedik agyunk, miközben egy adott tárgyat keresünk több más tárgy között. Eredményei szerint agyunk nagyon is hatékony ilyen helyzetekben: még akkor is, ha a keresett tárgy nem látható tisztán, agyunk tudja, hogyan találja meg. ,igyunk a lehető leghatékonyabban használja fel a rendelkezésére álló információt. Ez az optimális keresési viselkedés” - nyilatkozta Dr. Van den Berg. Az optimális keresés lényege, hogy agyunk kiszámítja annak valószínűségét, hogy a keresett tárgy a látótérben van-e, vagy sem, és 50 százalék feletti valószínűség felett jelez. Az eredmények alapján Van den Berg és kollégái komputerszimuláció segítségével olyan idegi hálózatot építettek, ami hasonló keresési viselkedésformát mutat, mint az emberi agy. Ennek segítségével további kutatásokat hajthatnak végre a jövőben. (medipress) Rostokkal a bélrák ellen! Ételeink rosttartalmának növelése csökkentheti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát - idézte brit kutatók megállapítását a BBC hírportálja. A londoni Imperial College kutatói 25 korábbi tanulmány adatainak elemzésével úgy találták, hogy a napi rostbevitel 10 grammal való emelése 10 százalékkal csökkenti a bélrák kockázatát, ugyanakkor a gyümölcsökre és a zöldségekre ez a csökkentő hatás nem bizonyult érvényesnek. Az elemzéshez összesen 2 millió ember bevonásával készült tanulmányok adatait tekintették át. Rákmegelőző hatásúnak találták a teljes kiőrlésű gabonából készült kenyeret, a barna rizst, a gabonából készült pelyheket és kásákat. Dagfinn Aune kutatásvezető, az Imperial College London biostatisztikusa szerint az eredmények egyenes arányosságot mutat tak az elfogyasztott étkezési rost mennyisége és a vastagbélrák kockázatának csökkenése között. Eredményeik szerint azoknál, akiknek étrendjébe napi 90 gramm teljes értékű gabonát iktattak, 20 százalékkal csökkent a rákkockázat. A gyümölcsökben és zöldségekben lévő rostokkal kapcsolatban azonban nem sikerült ilyen összefüggést kimutatniuk a kutatóknak. (MTI) MÁRCIUS 9.: A VESE VILÁGNAPJA Egészségét erősítjük, ha csökkentjük testsúlyunkat Nemcsak az elhízottság, hanem már a túlsúly is jelentős mértékben terheli és károsítja a vesét. Krónikus betegséghez vezet, amely a vese struktúrájának megváltozását, működésének romlását és fokozatos leépülését vonja maga után. A kövér emberek veséje a testsúllyal párhuzamosan intenzívebben dolgozik, több vért kell megszűrnie és főleg több anyagcsereterméket kell kiszűrnie. Március 9-én van a vese nemzetközi világnapja, idén a téma a túlsúly és a vesebetegség kapcsolata. A kövérséggel sokszor hozzuk összefüggésbe a második típusú cukorbetegséget, a magas vérnyomást, a zsírok és fehérjék anyagcserezavarait, az érelmeszesedést és a húgysavszint emelkedését. Ezek a betegségek növelik a veseelégtelenség kialakulásának kockázatát. A krónikus veseelégtelenség a vesekövek kialakulásának, továbbá a vese rosszindulatú betegségének jelentős kockázati tényezője. „A túlsúly okozta nefropátia a halálos betegségek közé tartozik. Ha kövér ember kényszerül veseátültetésre, számos szövődménnyel, sőt az halálozással is számolni kell” - mondta Dr. Martin Demeš, az egészségügyi minisztérium nefrológiai főszakértője. A túlsúlyos embernek - a normális súlyúhoz viszonyítva - 2-7-szer nagyobb az esélye arra, hegy krónikus veseelégtelenségben fog szenvedni. A kövérség az akut veseelégtelenség kockázatát is növeli. Bár úgy tűnhet, hogy ez az állapot hirtelen alakul ki, a valóság az, hogy sok évig tartó kóros folyamatok következménye. Mi a kövérség? Nemcsak esztétikai probléma, hanem krónikus betegség, amit az vált ki, hogy felborul az egyensúly a bevitt és a leadott energiamennyiség között. Jellemző rá, hogy a szervezetben felhalmozódik a zsír, megváltozik a szervek struktúrája és működése, ez pedig jelentős mértékben hat a halandóságra, a kövér ember életminőségére és élettartamára. Szlovákiában minden ötödik ember túlsúlyos, a szlovákiai lakosság fele pedig elhízott vagy túlsúlyos. A világon csaknem 600 millió a kövérek száma. Akinek a testtömeg-indexe (BMI) 40 felett van, annak hétszer nagyobb az esélye arra, hogy veselégtelenségben fog szenvedni. A w A túlsúly hatására a vesén keresztül több plazma folyik át és a vese túlterhelt. túlsúly okozta vesekárosodás komplex módon, több szinten alakul ki, és a kóros folyamatok kölcsönösen felerősítik egymást. Ez a kövérség okozta nefropátia, ami magába foglalja a vese kóros funkcióbeli és strukturális elváltozásait, s ami a halálos betegségek listáján a 12. helyen szerepel. A kövér emberek veséje kórosan megnagyobbodott, akárcsak az ér- gomolyagok membránja, a kéregállományában elszaporodott a zsírszövet, ami nyomja a veseszövetet. A túlsúly hatására a vesén keresztül több plazma folyik át és a vese túlterhelt. A karcsú emberekhez viszonyítva a kövérek veséjének terheltsége 31-51 százalékkal nagyobb. A 100 kg-nál nehezebb férfiak esetében 44 százalékkal nagyobb az esély arra, hogy vesekő képződik, mint a 68 kg alattiak esetében. A nőknél még nagyobb a különbség. A túlzott energiabevitel a veserák egyik kockázati tényezője is. A túlsúly kialakulásának megelőzése vagy a testsúly csökkentése hosszú távú folyamat, alapja a kiegyensúlyozott étkezés és az egészséges életmód. A cukroknak, a zsíroknak és a fehérjéknek kiegyensúlyozott arányban kell lenniük az étkezésben. Ideális az, ha az étrend 50 százalékát az összetett szaharidok, 30 százalékát a zsírok, 20 százalékát pedig a fehérjék teszik ki. A rövid és drasztikus diéta nem segíti a fogyást, eztcsak az élet végéig tartó kiegyensúlyozott étkezés eredményezheti, (kovács) A FOLSAV A B-VITAMINOK KÖZÉ TARTOZIK, FONTOS SZEREPET JÁTSZIK A SEJTEK ÖRÖKÍTÖANYAGÁNAK - DNS - SZINTÉZISÉBEN Az amerikai Tufts Egyetem kutatói vizsgálatukban a lehetséges kiváltó okokra próbáltak meg fényt deríteni. Vizsgálataikba 56, 30 és 80 év közötti férfit és nőt vontak be. A résztvevők fele erős dohányos volt (legalább napi 10 szál cigaretta egy éven át). A kutatók kielemezték az alanyok étrendjét és vér-, valamint szájnyálkahártya-mintát vettek tőlük. „A dohányosok fol- savszintje mind a vérükben, mind a szájnyálkahártya sejtjeiben alacsonyabb volt, mint a nem dohányzóké” - mondta Dr. Joel Mason, a kutatás vezetője. A folsav a B-vitaminok közé tartozik, fontos szerepet játszik a sejtek örökítőanyagának - DNS - szintézisében. A dohányzás és a szájüregi daganatok kapcsolata Régóta ismert, hogy a dohányzás megnöveli a szájüregi daganatok kialakulásának kockázatát, a füst által kiváltott rákok kialakulásának pontos mechanizmusa azonban nem ismert. A kutatók azt is megfigyelték, hogy míg egészségesekben a vér és a szájnyálkahártya folsavszint- je egyforma, addig a dohányosokban a koncentráció alacsonyabb a száj üregben. A vizsgálatok során az is kiderült, hogy a dohányosok szájnyálkahártya- sejtjeiben több a genetikai elváltozás. „Elképzelhető, hogy a folsav hiánya úgy változtatja meg a sejtek környezetét, hogy az a daganatképződés irányába hat. A dohányzás szájüregben kifejtett káros hatásai közül a folsavszint- csökkenés csak az egyik lehetséges oka a daganatoknak. A kutatók a dohányzás és a folsav közötti összefüggés tisztázására további vizsgálatokat terveznek. (medipress)
