Új Szó, 2017. március (70. évfolyam, 50-76. szám)

2017-03-04 / 53. szám, szombat

18 KÖNYVISMERTETŐ PRESSZÓ ■ 2017. MÁRCIUS 4. www.ujszo.com Egy 18. századi zombori ördögűző mentalitását feltáró kötet jelent meg Egy 18. századi zombori ördögűző ferences szerzetes mentalitását feltáró kötetet jelentetett meg a Balassi Kiadó. A könyv szerzője, Bárth Dániel az MTI-nek elmondta: mikrotörténeti munkájában nem végleges és megnyugtató -válaszokat keresett, hanem sokkal inkább nyugtalanító kérdéseket igyekezett felvetni a bácskai városban történekkel kapcsolatban. A ma Szerbia területén található Zombor vá­rosában 1766 és 1769 között egy horvát származású ferences szerzetes, Rochus Szmendrovich (1727-1782) nagy port felkava­ró csoportos ördögűzésnek vetett alá számos helyi lakost a település katolikus templomában. Noha a zomboriak jó része rajongással övezte a démoni megszállottságban szenvedőket, köztük orto- _ d ox felekezetűeket is kúráló klerikust, az egyházi veze­tés inkább botrányt látott a történtek mögött. A kötet a szerzetes élettörténetén, az általa írott leveleken, valamint a páradanul jól dokumentált skandalum iratanyagán ke- | resztül közelít az ördögi meg- ! szállottság és az exorcizmus (ördögűzés) témájához. „Az exorcizmus katolikus gya­korlata a 16-17. században érte el európai kicsúcsosodását. Ek­kor - részben a boszorkányhisz­tériával összefüggésben - még a középkorhoz képest is megnőtt a látványosságig fajuló, nyilvános ördögűző szertartások száma, és szinte járványként terjedtek a dé­moni megszállottság szindrómái”- hangsúlyozta Bárth Dániel. Az Eötvös Loránd Tudományegye­tem (ELTE) tanszékvezető docense hozzátette: Nyugat-Európában a 18. század már a „lecsendesedés” időszakát hozta el, amikor maga az egyház is óvatossá és tartózkodóvá vált az ördögűzéssel kapcsolatban. Mindebben szerepet játszott a ra­cionalizmus térhódítása a filozófiá­ban és az egyházi gondolkodásban. „Ugyanakkor többek között Né­metországban bárth Dániel A ZOMBORI ÖRDÖGŰZŐ FGY 1S SZÁZADI FERENC« MENTÁI J TÁ S A BA1A5SI KIADÓ vagy Magyarországon egyaránt előfordultak kisebb-nagyobb skan­dalumok, amelyek középpont­jában egy-egy karizmatikus pap tevékenysége állt. Ezek azonban elszigetelt eseteknek tekinthetők” - mondta el. A szerző szerint bár a zombori események idején az ün­nepélyes exorcizmus elvégzése már püspöki engedélyhez volt kötve, Rochus atya esetében mégsem en­nek hiánya vagy az ördögűzés pusz­ta ténye váltotta ki az egyházmegyei vezetés rosszallását. „Úgy tűnik, megtűrték volna a tevékenységet, ha az nem csap át teátrális látványosságba, ha a fe­rences szerzetes nem vesz kezelésbe ortodox szerb megszállottakat, ha nem építtet deszkaállást, színpadot a templomban, és ha betartja az alapvető liturgikus utasításokat” - emelte ki a kutató. Az egyházi vezetés elvárása szerint exorcizmust ugyanis ekkor a hívek­től elzártan, alig néhány szemtanú társaságában, csak latin nyelven lehetett végezni az egyházmegye által jó­váhagyott liturgikus könyvekből. Rochus atya mindezt megszeg­te, amikor nyilvánosan és ráadásul népnyelvet is használva, a saját maga válogatott for­rásokra hagyatkozva végzett ördögűzést. A szerző hangsúlyoz­ta: a horvát ferences tevékenysége és vi­lágképe az úgyneve­zett katolikus felvi­lágosodás - amely leginkább az egyházi vezetés mentalitá­sára volt jellemző - ellenoldalát, egyfajta katolikus ellen-fel­világosodást jelenít meg. A kifejezés egy Zombor 1698-ban (Fotó: Wikipedia) olyan korábbi (késő középkori, 16- 17. századi) gyakorlat továbbélésére utal, amelyben az emberi élet leg­különfélébb fenyegetettségeire az egyház igyekezett közveden meg­oldásokat kínálni áldások és átkok, latin kifejezésekkel benedikciók és exorcizmusok formájában. Bárth Dániel hozzáfűzte: ezek olyan szóbeli és tárgyiasult szentel- ményeket, rítusokat jelentettek, amelyek erősítették a pap hatalmát, és az isteni kegyelem azonnali, köz­veden és hatékony kiszolgáltatását ígérték a testi és lelki bajokkal - a legkülönfélébb betegségekkel az orrvérzéstől az impotenciáig -, va­lamint az agrártevékenységük külső fenyegetettségével, például zivatar, jégeső és aszály csapásaival küzdő híveik számára. „E fokozatosan kiszorított gyakorlat liturgikus szövegei a betegségek és a csapások hátterében lépten-nyo- mon az ártó démonokat és a földi segítőiket, a rontó boszorkányokat emlegetik” — fogalmazott a kutató, y> Zombor nagyváros volt, és olyan közeg ahol a ßszereplönk kiélhette missziós attitűdjét. aki úgy vélte: a zombori történtek értelmezésében fontos szerepet kell kapnia magának a településnek is. „Zombor egy többnemzetisé­gű és többvallású szabad királyi nagyváros volt a 18. század má­sodik felében. Olyan közeg, ahol a főszereplőnk kiélhette missziós attitűdjét” - mutatott rá. A város­ban ekkor katolikus részről több­ségben bunyevácok éltek együtt nagyjából kiegyenlített arányú ortodox szerb lakossággal. Rochus atya a meggyógyított or­todox megszállottakat át akarta téríteni a katolikus hitre, és így járt el a görögkeleti elítéltekkel is, akiket a vesztőhely árnyékában tett katolikussá. A helyi katolikus délszláv városi előkelőségek, úgy tűnik, szívesen fogadták a feren­ces térítő lendületét, politikai pozíciójuk fenntartása és' a helyi együttélés szempontjából is po­zitívnak tartották az „erős pap” feltűnését, aki egyfajta „megmon­dó emberként” kínált megoldást például a deviánsnak minősített lakosok viselkedésére, életére is - emelte ki Bárth Dániel. A zombori ördögűző. Egy 18. századi ferences mentalitása című kötet szerzője kitért arra is: mun­kája utolsó fejezetében azokat a sejtéseit összegzi, amelyek a feren­ces szerzetes átírásban több száz oldalt kitevő, konyhalatin nyelve­zetű levelezését átolvasva alakult ki benne a főszereplő személyisé­géről. (MTI) Kos (III. 21.-IV. 20.) Párkapcsolatát és ma­gánéleti problémáit kell rendeznie. Olyan változá­sokra számíthat, amelyek hosszú távra szólhatnak, és nemcsak magánéletét, hanem baráti kötelékeit is befolyásolhatják. Ha rossz a kapcsolata kedvesével, jobb, ha elválnak útjaik. Rák (VI. 22.-VII. 22.) Minél jobban kitárulko­zik és nyitottabb, annál nagyobb az esélye, hogy összehozza a sors valakivel, akire régóta vár. Munkája során olyan kapcsolatokat alakíthat ki, melyek segítségével több területen is adód­hatnak lehetőségei, s emiatt sikeresebbnek érzi az életét. Mérleg (IX. 24.-X. 23.) Ne akarjon mindenkinek megfelelni, mert az nem fog menni. Ugyanakkor, ha valakinek csak ön értékes, mivel az ő elvárásai szerint teszi a dolgát, akkor marad a kérdés: az illető becsüli-e önt egyáltalán, s ha igen, akkor mennyire. Gondolja át a dolgot. Bak (XII. 22.-I. 20.) Vannak helyzetek, amikor hiába vár segítséget, mert a végén rájön, hogy a bajban csak magára számíthat. Minden kapcsolatában kerülje a meggondolatlan döntéseket. Higgadtnak kell maradnia még akkor is, ha valakik szeretnék kizökkenteni a nyugalmából. Bika (IV. 21.-V. 21.) Már nemcsak érzi, ha­nem tudja is, nincs egye­dül. Megtapasztalhatta, hogy segítséget kaphat fentről. Ez a bizonyosság szellemi fejlődésében óri­ási előrelépést jelent. Megélhetési gondjait csökkenti egy új pénzkereseti lehetőség. Oroszlán (VII. 23.-VIII. 23.) Megértette, hogy az eddigi megoldadan problémá­kat tovább nem lehet a szőnyeg alá söpörni. Jobb lenne minél előbb tisztázni őket és szembenézni múlt­jával. Még az is lehetséges, hogy felveszi a kapcsolatot egy régi kedvesével, akit valamikor megbántott. Skorpió (X. 24.—XI. 22.) A most bimbózó szerelmet, ha komolyan gondolja, pár dolgot át kellene értékelnie és változtatni rajtuk, s főleg tanulni a hibáiból. Ami­lyen mélyen md szeretni, ugyanúgy md gyűlölni is. Gyorsan kiismeri partnereit, saját magáról ugyanakkor nagyon keveset árul el. Vízöntő (1.21.-II. 19.) Ha volt is vita, ellentét pár- kapcsolatában, mostanra már megoldódott. Ugyan­akkor gyakorolnia kellene az alkalmazkodást és a tiszteletet, mivel ön elvárja a másik féltől ezeket a dolgokat, de ön nem hajlandó ugyanazt a tiszteletet megadni párjának. Ikrek (V. 22.—VI. 21.) Mielőtt még meggon­dolatlanságot tenne, gondoljon a következ­ményekre. Mert nem biztos, hogy a felelőtlenül elkövetett dolgokat helyre lehet hozni. Inkább a belső békéjének a megteremté­sére kellene összpontosítania. Szűz (VIII. 24.—IX. 23.) Párkapcsolata nagyobb figyelmet igényelne, mint azt gondolná. Ideje tisztázni a félreértéseket, s javítani a kommunikáción. Mindenképpen a másik fél tudomására kell hoznia, mit nem md tovább elviselni a kapcsolatukban, és mi az, amivel képtelen azonosulni. Nyilas (XI. 23.-XII. 21.) Olyan dolgokra is képes, amelyekhez eddig nem érzett elég erőt, ambíciót vagy éppen nem volt ele­gendő önbizalma. Ameny- nyiben régi párkapcsolat­ban él, ott harmónia, szeretet uralkodik a későbbiekben is. Viszont mindenért, így a szereimért is harcolni kell. Halak (II. 20.-III. 20.) Ez egy remek időszak hosszú távú tervezésre és befektetésekre. Tele van optimizmussal és jókedvvel, ami másokra is átragad. Munkatársai és barátai körében népszerű, éppen ezért szívesen látják mindenféle közösségben és társaságban. A mellékletet szerkeszti: Urbán Gabriella, gabriella.urban@ujszo.com. Levélcím: Új Szó - Presszó, lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1

Next

/
Thumbnails
Contents