Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-24 / 46. szám, péntek
www.ujszo.com | 2017. február 24. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 111 Facebook: többet tud rólunk, mint sejtenénk Hogy adott pillanatban éppen milyen kutatásban vagyunk kísérleti egerek, arról elég keveset tudunk, így aztán bármikor előfordulhat, hogy éppen minden kattintásunkat rögzítik (Képarchívum) INDEX-HÍR Általában egy unott vállrándítással reagálunk arra, hogy az ingyenes Facebookon az adatainkkal fizetünk mindenárt, mert már túl sokszor hallottuk ezt a semmitmondó figyelmeztetést. Mégis, mit jelent ez? Azt, hogy a Facebook sokkal többet tud rólunk, mint amit a lájkjaink, megosztásaink és a megadott személyes adataink alapján sejtenénk. A közösségi portál többféle módszerrel gyűjti az információkat, akár más cégektől is megszerzi azt, ami hiányzik a gyűjteményéből. Amit pedig már megszerzett, annak a törlését nagyon nehéz elérni. Erről az egészről a Githubra írt nagyszerű elemzést Vicki Boykis, aki több mint egy évtizede dolgozik adatbázisokkal. Egyik legizgalmasabb megjegyzése, hogy a Facebook már a bejegyzések közzététele előtt elkezdheti az adatgyűjtést. Volt már példa arra, hogy begyűjtötték minden billentyűleütést, még mielőtt rányomtunk volna a KÜLDÉS feliratú gombra. Ezzel az öncenzúrát akarták kutatni, például azokat az eseteket, amikor a dühtől vörösen lángoló fejjel begépeljük, hogy a ROHADJON MEG A FŐNÖK, aztán két másodperccel később kitöröljük az egészet, és beírjuk helyette, hogy „Hú, de innék már egy kávét, őrület, mi van ma az irodában! :D”. A begyűjtött adatainkon folyamatosan végeznek kutatómunkát, a Facebook adattudós részlegén többtu- catnyian dolgoznak - sokkal többen, mint más, hasonló méretű cégeknél. Persze nem minden kutatásból lesz akadémiai publikáció, hiszen az esetek többségében csak a Facebook működését próbálják optimalizálni, hogy még többen kattintsanak a hirdetésekre. A belsős kísérletekhez nem is nagyon kell engedélyt kérni, ahogy a Facebook egyik volt alkalmazottja írja a blogbejegyzésében. Hogy adott pillanatban éppen milyen kutatásban vagyunk kísérleti egerek, arról elég keveset tudunk, így aztán bármikor előfordulhat, hogy éppen minden kattintásunkat rögzítik. A Facebook kutatói néhány témájukról publikáltak tanulmányokat, ami alapján sejthető, hogy mi iránt érdeklődnek. Tavaly nagyjából 800 000 amerikai vallotta be a heteroszexuálistól eltérő nemi irányultságát, és kutatták az USA migránsait is a szülőhelyükön és az új hazájukban kiépült kapcsolati hálójuk alapján. Ezt biztosan tudja Teljesen nyilvánvaló, hogy az általunk megadott adatokat tudja rólunk a Facebook, de a portálon ezekről is sokkal kevesebb jelenik meg, mint amennyi a láthatatlan, háttérben működő adatbázisban megtalálható. Ezeknek az adatoknak a nyilvános részét könnyen felfedhetjük, ha a Beállítások menüben az Általános fülön rányomunk a lista alján arra, hogy letöltenénk az adataink másolatát. Ez egy kicsit körülményes eljárás, mert többször meg kell adni a jelszavunkat, érthető okokból, hiszen amit letöltünk, abban majdnem minden személyes adatunk benne lesz, a csevegésektől egészen a lájk- jainkig. De csak majdnem minden. Ha a Facebookon önszántunkból megadjuk a politikai nézetünket, a munkahelyünket, a kedvenc filmjeinket és könyveinket, hozzászólunk és reagálunk bejegyzésekre, személyes üzeneteket írunk, és még be is csekkolunk helyekre, akkor ezek biztosan ott lesznek a Facebookról letöltött csomagban, ám ennél jóval izgalmasabb az a rész, amit nem is mi adtunk meg. Ott van például a Hirdetések szekció, ahol azt látjuk, hogy az adataink alapján mire következtet a Facebook, milyen reklámok kelthetik fel az érdeklődésünket. Van itt egy rakás munkához köthető adat, de olyan bejegyzések is, amelyekről nem tudnánk megmondani, hogyan kerültek oda. Honnan tudja a Facebook? A ProPublica jelentése szerint körülbelül 29 ezer demográfiai indikátort követ nyomon a Facebook, hogy összeállítsa a hirdetési profilunkat, ám ezeknek csak a 98 százaléka származik a portálról. Nagyjából hatszáz adatpontot független adatbróker vállalatoktól szerez be (Acxiom, Experian), és a szerzett adatokat összefésüli a sajátjaival, hogy pontosabban ismerjen minket. Bizonyos adatokat pedig megpróbál kitalálni, bonyolult algoritmusokkal megsaccolja a keresetünket, a lakásunk méretét, vagy akár az élethelyzetünket, ami alatt nemcsak a korunkat értjük, hanem az olyan jelentős eseményeket is, mint egy szakítás, eljegyzés, egy gyermek születése vagy egy ismerős halála. Azokat az információkat, amiket nem mi adtunk meg, nem mutatja meg nekünk a Facebook. Sőt, azt mondja, hogy a külső adatgyűjtő vállalatok tevékenységével kapcsolatban a partnereknél kell panaszkodni, ha korlátozni akaijuk a tevékenységüket, akkor azt náluk kell elintézni. Van a Súgóközpontban egy lista az érintett cégekről, linkekkel a weboldalaikra. A hátraarc sem segít Igazán aggasztó dolgok a képeinkkel történnek, és ez a helyzet egyre rosszabb lesz. Rendszeresen megjelennek hírek arról, hogy a képfeldolgozó algoritmusok milyen elképesztő módon válnak egyre pontosabbá. Minden egyes feltöltött arcképünkkel ezt a munkát segítjük, főleg, ha be is jelöljük magunkat, vagy mások bejelölnek minket a fotókon. Azt viszont már nem árulja el nekünk a Facebook, hogy mennyi fotón ismert fel minket, anélkül hogy bárki odatűzte volna a nevünket. Ä portál kutatói 2015-ben mutattak be egy algoritmust, amely 83 százalékos pontossággal meg tudta határozni egy felhasználó személyazonosságát, ha egy fényképen részben vagy akár teljesen rejtve volt az arca. Ä Google is már képes arra, hogy néhány pixelből megmondja, kinek az arca lehet a fényképen. Ebből az következik, hogy amikor fénykép készül rólunk egy koncerten vagy egy tüntetésen, nagy eséllyel azonosíthatók leszünk a fotókról. Ha a böngészőnkben belépve maradunk a Facebookon, csak más oldalakra navigálunk, akkor is nyomon kövétik a böngészési szokásainkat, hiszen egy rakás weboldalon van lájkgomb, és sok portálra - kényelemből - nem egy új regisztrációval lépünk be, hanem a Facebook beléptetőrendszerének segítségével. Azzal is megvádolták 2011-ben a Facebookot, hogy a portálról való kilépés után is nyomon követi a felhasználókat, és lementi a böngészési előzményeinket, de ezeket tagadja a közösségi portál. Persze a Facebook- vezér Mark Zuckerberg azt is mondja, hogy nem vesznek részt semmilyen programban, sem az Egyesült Államokban, sem más államokban, amellyel hatóságoknak adnának közvetlen kapcsolatot a szervereikhez, de erre igazából nincs is szükség ahhoz, hogy a titkosszolgálatok minden apró részletet kiderítsenek a felhasználókról. Persze mondhatnánk azt is, hogy a Facebookhoz hasonló szolgáltatócégek mind elemzik a begyűjtött adatokat. Ez valóban így van, hiszen mindenki igyekszik mérni és optimalizálni a működését a látogatottsági adatok alapján. Azt viszont a Facebookon kívül elég kevesen mondhatják el magukról, hogy nagyjából egy évtizedet átölelő adathalmazzal rendelkeznek, benne a lehető legszemélyesebb információkkal. Ha ezt el akarjuk kerülni, elég sok mindenről le kell mondani a Facebook használata közben. Nem szabad nagyon személyes információkat közzétenni. Tilos fotókat feltölteni magunkról, vagy azon családtagjainkról, ismerőseinkről, akik ebbe nem egyeztek bele. Politikai rendezvényeket érdemes inkább más platformokon megszervezni. A kiindulópont lehet a Mes- senger, de az érdemi szervezőmunkát inkább titkosított csatornákon (Tor, Signal) kell folytatni. Ne telepítsük a telefonunkra a Facebook egyik appját se! Nem elég, hogy elképesztő mértékben leterhelik a mobilunkat (az egyik legnagyobb akku- és tárhelyfogy asztok), de még az ott tárolt információk közül is szinte mindenhez hozzáférnek. Érdemes mindig kilépni a Facebookról, amikor nem használjuk, és amikor bezárjuk a böngészőt. Mindenkinek további jó facebookozást kívánunk! Földhöz hasonló, talán élhető bolygók rendszerét Washington. Hót, a Földhöz hasonló bolygót fedeztek fel 40 fónyóvnyi távolságra, nóhányukon ólet is lehet. A bolygócsoport a Vízöntő csillagkópben található. Felfedezésüket a NASA washingtoni központjában jelentették be. A bolygók - melyek mind a Földéhez hasonló vagy annál kisebb méretűek - szorosan egy halvány törpecsillag, a Trappist-1 körül keringenek, melynek mérete a Jupiteréhez hasonló. Három bolygó az úgynevezett lakható zónában van, ahol lehetséges a folyékony víz és így az élet jelenléte, a többi az övezet határán található. A kutatók először a bolygók légkörét fogják tanulmányozni ahhoz, hogy megállapítsák, lehet-e élet rajtuk. A tudósok egyike, Amaury Tria- ud, a Cambridge-i Egyetem munkatársa döntő lépésnek nevezte a felfedezést a földön kívüli élet lehetőségének kutatásában. 2016 tavaszán a Liege-i Egyetem kutatója, Michael Gillon arról számolt be, hogy a Trappist-1 körül három bolygót találtak 2015 végén. Most, hogy ezek száma hétre emelkedett, Gillon úgy véli, több is lehet a Naprendszerhez hasonló bolygóhalmazban. Gillon kollégáival a chilei teleszkópot kalibrálta soktucatnyi olyan törpecsillag vizsgálatára, amely vagy nem volt elég nagy, vagy elég meleg ahhoz, hogy optikai teleszkóppal figyeljék meg. Egy különösen ígéretes törpecsillagra bukkantak, amely a Trappist-1 nevet kapta, mérete a Nap nagyságának tizede, ám jóval hidegebb nála. A kutatók hónapokig figyelték, és észrevették, az infrajele rendszeres időközönként elhalványult, ami annak bizonyítéka, hogy objektumok keringenek körülötte. Á további elemzés megállapította, hogy a kérdéses égitestek exoboly- gók. A Trappist-1 körül keringő bolygók hasonlóak a Naprendszer belső bolygóihoz a Spitzer Space NASAteleszkóp adatainak elemzése alapján - mondta Brice-Olivier Demory, a Berni Egyetem űr- és lakhatóságkutatási központjának professzora szerdán. A törpecsillaghoz mind a hét bolygó igen közeli pályán mozog, így a Földről nézve gyakrabban haladnak el előtte, ami rengeteg lehetőséget biztosít a megfigyelésre és adatgyűjtésre. De mivel a Trappist-1 olyan kicsi és „hűvös” - feleolyan forró, mint a Nap -, legalább három bolygója a kis keringési távolság ellenére is elég hideg lehet ahhoz, hogy víz és akár élet is legyen rajta. A rendszerben az az egyik leglenyűgözőbb, hogy mind a hét hasonló bolygó nagyon közel esik egymáshoz. Az egyik fedezték fel bolygón állva látnánk a szomszéd bolygókon a nagyobb természeti jelenségeket, felhőket, viharokat, szabad szemmel kivehetőek lennének a hegyek, vizek. A felfedezés arra is utal, hogy az ultrahideg törpecsillagok jelentős részének közelében lehetnek potenciálisan lakható bolygók. Thomas Zurichen a NASA egyik vezetője azt mondta, hogy ez a felfedezés kulcsfontosságú lehet a Földön kívüli élet megtalálásában. „Megválaszolni azt, hogy egyedül vagyunk-e az egyik legfontosabb tudományos kérdés, és megtalálni 3 egymáshoz ilyen közel lévő lakható bolygót kiemelkedő lépés ebben a munkában” -mondta. (mti,index)
