Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-24 / 46. szám, péntek

www.ujszo.com | 2017. február 24. TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 111 Facebook: többet tud rólunk, mint sejtenénk Hogy adott pillanatban éppen milyen kutatásban vagyunk kísérleti egerek, arról elég keveset tudunk, így aztán bár­mikor előfordulhat, hogy éppen minden kattintásunkat rögzítik (Képarchívum) INDEX-HÍR Általában egy unott vállrándítással reagálunk arra, hogy az ingyenes Facebookon az adatainkkal fizetünk mindenárt, mert már túl sokszor hallottuk ezt a semmitmondó figyelmeztetést. Mégis, mit jelent ez? Azt, hogy a Facebook sokkal többet tud rólunk, mint amit a lájkjaink, megosztása­ink és a megadott személyes adata­ink alapján sejtenénk. A közösségi portál többféle módszerrel gyűjti az információkat, akár más cégektől is megszerzi azt, ami hiányzik a gyűjteményéből. Amit pedig már megszerzett, annak a törlését na­gyon nehéz elérni. Erről az egészről a Githubra írt nagyszerű elemzést Vicki Boykis, aki több mint egy évtizede dolgozik adatbázisokkal. Egyik legizgalma­sabb megjegyzése, hogy a Facebook már a bejegyzések közzététele előtt elkezdheti az adatgyűjtést. Volt már példa arra, hogy begyűjtötték minden billen­tyűleütést, még mielőtt rányomtunk volna a KÜLDÉS feliratú gombra. Ezzel az öncenzúrát akarták kutatni, például azokat az eseteket, amikor a dühtől vörösen lángoló fejjel begé­peljük, hogy a ROHADJON MEG A FŐNÖK, aztán két másodperccel később kitöröljük az egészet, és be­írjuk helyette, hogy „Hú, de innék már egy kávét, őrület, mi van ma az irodában! :D”. A begyűjtött adatainkon folyama­tosan végeznek kutatómunkát, a Fa­cebook adattudós részlegén többtu- catnyian dolgoznak - sokkal többen, mint más, hasonló méretű cégeknél. Persze nem minden kutatásból lesz akadémiai publikáció, hiszen az esetek többségében csak a Facebook működését próbálják optimalizálni, hogy még többen kattintsanak a hir­detésekre. A belsős kísérletekhez nem is nagyon kell engedélyt kérni, ahogy a Facebook egyik volt alkal­mazottja írja a blogbejegyzésében. Hogy adott pillanatban éppen mi­lyen kutatásban vagyunk kísérleti egerek, arról elég keveset tudunk, így aztán bármikor előfordulhat, hogy éppen minden kattintásunkat rögzí­tik. A Facebook kutatói néhány té­májukról publikáltak tanulmányokat, ami alapján sejthető, hogy mi iránt ér­deklődnek. Tavaly nagyjából 800 000 amerikai vallotta be a heteroszexuá­listól eltérő nemi irányultságát, és ku­tatták az USA migránsait is a szülő­helyükön és az új hazájukban kiépült kapcsolati hálójuk alapján. Ezt biztosan tudja Teljesen nyilvánvaló, hogy az ál­talunk megadott adatokat tudja ró­lunk a Facebook, de a portálon ezek­ről is sokkal kevesebb jelenik meg, mint amennyi a láthatatlan, háttér­ben működő adatbázisban megtalál­ható. Ezeknek az adatoknak a nyil­vános részét könnyen felfedhetjük, ha a Beállítások menüben az Általá­nos fülön rányomunk a lista alján ar­ra, hogy letöltenénk az adataink má­solatát. Ez egy kicsit körülményes eljárás, mert többször meg kell adni a jelszavunkat, érthető okokból, hi­szen amit letöltünk, abban majdnem minden személyes adatunk benne lesz, a csevegésektől egészen a lájk- jainkig. De csak majdnem minden. Ha a Facebookon önszántunkból megadjuk a politikai nézetünket, a munkahelyünket, a kedvenc filmje­inket és könyveinket, hozzászólunk és reagálunk bejegyzésekre, szemé­lyes üzeneteket írunk, és még be is csekkolunk helyekre, akkor ezek biztosan ott lesznek a Facebookról letöltött csomagban, ám ennél jóval izgalmasabb az a rész, amit nem is mi adtunk meg. Ott van például a Hir­detések szekció, ahol azt látjuk, hogy az adataink alapján mire következtet a Facebook, milyen reklámok kelt­hetik fel az érdeklődésünket. Van itt egy rakás munkához köthető adat, de olyan bejegyzések is, amelyekről nem tudnánk megmondani, hogyan kerül­tek oda. Honnan tudja a Facebook? A ProPublica jelentése szerint kö­rülbelül 29 ezer demográfiai indiká­tort követ nyomon a Facebook, hogy összeállítsa a hirdetési profilunkat, ám ezeknek csak a 98 százaléka származik a portálról. Nagyjából hatszáz adatpontot független adat­bróker vállalatoktól szerez be (Acxiom, Experian), és a szerzett adatokat összefésüli a sajátjaival, hogy pontosabban ismerjen minket. Bizonyos adatokat pedig megpró­bál kitalálni, bonyolult algoritmu­sokkal megsaccolja a keresetünket, a lakásunk méretét, vagy akár az élet­helyzetünket, ami alatt nemcsak a korunkat értjük, hanem az olyan je­lentős eseményeket is, mint egy sza­kítás, eljegyzés, egy gyermek szüle­tése vagy egy ismerős halála. Azokat az információkat, amiket nem mi ad­tunk meg, nem mutatja meg nekünk a Facebook. Sőt, azt mondja, hogy a külső adatgyűjtő vállalatok tevé­kenységével kapcsolatban a partne­reknél kell panaszkodni, ha korlátoz­ni akaijuk a tevékenységüket, akkor azt náluk kell elintézni. Van a Súgó­központban egy lista az érintett cé­gekről, linkekkel a weboldalaikra. A hátraarc sem segít Igazán aggasztó dolgok a képe­inkkel történnek, és ez a helyzet egyre rosszabb lesz. Rendszeresen megjelennek hírek arról, hogy a képfeldolgozó algoritmusok milyen elképesztő módon válnak egyre pontosabbá. Minden egyes feltöltött arcképünkkel ezt a munkát segítjük, főleg, ha be is jelöljük magunkat, vagy mások bejelölnek minket a fo­tókon. Azt viszont már nem árulja el nekünk a Facebook, hogy mennyi fotón ismert fel minket, anélkül hogy bárki odatűzte volna a nevünket. Ä portál kutatói 2015-ben mutattak be egy algoritmust, amely 83 százalé­kos pontossággal meg tudta hatá­rozni egy felhasználó személyazo­nosságát, ha egy fényképen részben vagy akár teljesen rejtve volt az ar­ca. Ä Google is már képes arra, hogy néhány pixelből megmondja, kinek az arca lehet a fényképen. Ebből az következik, hogy amikor fénykép készül rólunk egy koncerten vagy egy tüntetésen, nagy eséllyel azono­síthatók leszünk a fotókról. Ha a böngészőnkben belépve ma­radunk a Facebookon, csak más ol­dalakra navigálunk, akkor is nyo­mon kövétik a böngészési szokása­inkat, hiszen egy rakás weboldalon van lájkgomb, és sok portálra - ké­nyelemből - nem egy új regisztrá­cióval lépünk be, hanem a Facebook beléptetőrendszerének segítségével. Azzal is megvádolták 2011-ben a Facebookot, hogy a portálról való kilépés után is nyomon követi a fel­használókat, és lementi a böngészési előzményeinket, de ezeket tagadja a közösségi portál. Persze a Facebook- vezér Mark Zuckerberg azt is mond­ja, hogy nem vesznek részt semmi­lyen programban, sem az Egyesült Államokban, sem más államokban, amellyel hatóságoknak adnának közvetlen kapcsolatot a szervereik­hez, de erre igazából nincs is szük­ség ahhoz, hogy a titkosszolgálatok minden apró részletet kiderítsenek a felhasználókról. Persze mondhatnánk azt is, hogy a Facebookhoz hasonló szolgáltatócé­gek mind elemzik a begyűjtött ada­tokat. Ez valóban így van, hiszen mindenki igyekszik mérni és optima­lizálni a működését a látogatottsági adatok alapján. Azt viszont a Face­bookon kívül elég kevesen mondhat­ják el magukról, hogy nagyjából egy évtizedet átölelő adathalmazzal ren­delkeznek, benne a lehető legszemé­lyesebb információkkal. Ha ezt el akarjuk kerülni, elég sok mindenről le kell mondani a Face­book használata közben. Nem sza­bad nagyon személyes informáci­ókat közzétenni. Tilos fotókat fel­tölteni magunkról, vagy azon csa­ládtagjainkról, ismerőseinkről, akik ebbe nem egyeztek bele. Poli­tikai rendezvényeket érdemes in­kább más platformokon megszer­vezni. A kiindulópont lehet a Mes- senger, de az érdemi szervezőmun­kát inkább titkosított csatornákon (Tor, Signal) kell folytatni. Ne te­lepítsük a telefonunkra a Facebook egyik appját se! Nem elég, hogy el­képesztő mértékben leterhelik a mobilunkat (az egyik legnagyobb akku- és tárhelyfogy asztok), de még az ott tárolt információk közül is szinte mindenhez hozzáférnek. Ér­demes mindig kilépni a Facebook­ról, amikor nem használjuk, és amikor bezárjuk a böngészőt. Min­denkinek további jó facebookozást kívánunk! Földhöz hasonló, talán élhető bolygók rendszerét Washington. Hót, a Földhöz hasonló bolygót fedeztek fel 40 fónyóvnyi távolságra, nóhányukon ólet is lehet. A bolygócsoport a Vízöntő csillagkópben található. Felfedezésüket a NASA washing­toni központjában jelentették be. A bolygók - melyek mind a Földéhez hasonló vagy annál kisebb méretűek - szorosan egy halvány törpecsillag, a Trappist-1 körül keringenek, melynek mérete a Jupiteréhez ha­sonló. Három bolygó az úgynevezett lakható zónában van, ahol lehetsé­ges a folyékony víz és így az élet je­lenléte, a többi az övezet határán ta­lálható. A kutatók először a bolygók légkörét fogják tanulmányozni ah­hoz, hogy megállapítsák, lehet-e élet rajtuk. A tudósok egyike, Amaury Tria- ud, a Cambridge-i Egyetem munka­társa döntő lépésnek nevezte a fel­fedezést a földön kívüli élet lehető­ségének kutatásában. 2016 tavaszán a Liege-i Egyetem kutatója, Michael Gillon arról számolt be, hogy a Trappist-1 körül három bolygót ta­láltak 2015 végén. Most, hogy ezek száma hétre emelkedett, Gillon úgy véli, több is lehet a Naprendszerhez hasonló bolygóhalmazban. Gillon kollégáival a chilei teleszkópot ka­librálta soktucatnyi olyan törpecsil­lag vizsgálatára, amely vagy nem volt elég nagy, vagy elég meleg ah­hoz, hogy optikai teleszkóppal fi­gyeljék meg. Egy különösen ígéretes törpecsillagra bukkantak, amely a Trappist-1 nevet kapta, mérete a Nap nagyságának tizede, ám jóval hide­gebb nála. A kutatók hónapokig fi­gyelték, és észrevették, az infrajele rendszeres időközönként elhalvá­nyult, ami annak bizonyítéka, hogy objektumok keringenek körülötte. Á további elemzés megállapította, hogy a kérdéses égitestek exoboly- gók. A Trappist-1 körül keringő boly­gók hasonlóak a Naprendszer belső bolygóihoz a Spitzer Space NASA­teleszkóp adatainak elemzése alap­ján - mondta Brice-Olivier Demory, a Berni Egyetem űr- és lakhatóság­kutatási központjának professzora szerdán. A törpecsillaghoz mind a hét bolygó igen közeli pályán mozog, így a Földről nézve gyakrabban halad­nak el előtte, ami rengeteg lehetősé­get biztosít a megfigyelésre és adat­gyűjtésre. De mivel a Trappist-1 olyan kicsi és „hűvös” - feleolyan forró, mint a Nap -, legalább három bolygója a kis keringési távolság el­lenére is elég hideg lehet ahhoz, hogy víz és akár élet is legyen rajta. A rend­szerben az az egyik leglenyűgözőbb, hogy mind a hét hasonló bolygó na­gyon közel esik egymáshoz. Az egyik fedezték fel bolygón állva látnánk a szomszéd bolygókon a nagyobb természeti je­lenségeket, felhőket, viharokat, sza­bad szemmel kivehetőek lennének a hegyek, vizek. A felfedezés arra is utal, hogy az ultrahideg törpecsilla­gok jelentős részének közelében le­hetnek potenciálisan lakható boly­gók. Thomas Zurichen a NASA egyik vezetője azt mondta, hogy ez a felfe­dezés kulcsfontosságú lehet a Földön kívüli élet megtalálásában. „Megvá­laszolni azt, hogy egyedül vagyunk-e az egyik legfontosabb tudományos kérdés, és megtalálni 3 egymáshoz ilyen közel lévő lakható bolygót ki­emelkedő lépés ebben a munkában” -mondta. (mti,index)

Next

/
Thumbnails
Contents