Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-24 / 46. szám, péntek
101 Aggasztó a Windows 10 adatgyűjtése IT CAFÉ-HÍR Az EU-t tanácsadással segítő független adatvédelmi csoport közleménye szerint a Microsoft nemrég változtatásokat hajtott végre az adatkezelési protokollján - illetve megígérték, hogy a közeljövőben bevezetik őket - de még mindig aggódnak a Windows 10 adatvédelmi beállításai miatt - úja az IT Café. A Windows 10 adatkezelését a bevezetés óta kritizálják az európai adatvédelmi szakemberek. Az ügyben több ország is vizsgálatot indított. Franciaországban ultimátumot adtak a Microsoftnak, bár ez azóta is húzódik. A vállalat idén januárban bejelentett átalakításai mögött is egy 2014-ben indult svájci vizsgálat áll: az ottani követelményeknek miatt vezettek be egy felhasználói kontrollfunkciót (privacy dashboard). A Microsoft szerint ez magasabb szintű felhasználói ellenőrzést biztosít. Kibővítették az adatvédelmi beállítások körét is, hogy a felhasználók tudják, a Microsoft mire és hogyan használja fel a megszerzett információkat. Az adatvédelmi szakemberek szerint ez nem elég. Sokan azzal érvelnek, hogy az alapértelmezett telepítési beállításokjogsértőek, és mások szerint még a változtatások sem elégségesek. A közlemény kibocsátói szerint a nyilatkozat független az egyes országokban zajló vizsgálatoktól. Mint írják: bár az új telepítési ablakban a felhasználóknak öt opciójuk van, hogy szabályozzák az adatáramlást, még mindig nem világos, hogy a Microsoft milyen mélységű tájékoztatást ad az ügyfeleinek az adatgyűjtésről, az adatok felhasználásának módjáról. Egyértelmű, világos és széles körű tájékoztatás híján a Windows 10 nem felel meg az adatvédelmi előírásoknak. A Windows 10 adatkezelését a bevezetés óta kritizálják az európai adatvédelmi szakemberek (Képarchívum) Nagyot csalódtak a Samsungban ÖSSZEFOGLALÓ A koreai okostelefon-gyártó a 49. helyre csúszott vissza az amerikai vásárlók éves bizalmi felmérésében, míg a megelőző évben még a hetedik legjobb megítélésű cégnek számított. Nagyot zuhant a Samsung reputációja az amerikai vásárlók körében az előző évhez képest. A Harris Poll piackutató cég éves felmérése aszerint rangsorolja a nagy vállalatokat, hogy azoknak milyen a megítélésük az ügyfelek körében. A 2015-ös évet összegző, 2016 elején nyilvánosságra hozott felmérésben még a hetedik helyen trónolt a Samsung, 2014-ben pedig harmadik helyezettként került a legjobbak közé, megelőzve ezzel az Apple és a Google óriáscégeket is. Az idei 49. hely ezért hatalmas zuhanást jelent. Mivel a kérdőívet minden évben november és december közt töltik ki az alanyok, így sejthetően a gyulladó Note 7-ek októberi visszahívása is nagy sze- repetjátszhatott. A 2016-os top húszban a tech- vállalatok között ott van a Google, az Apple, a Tesla Motors, a Net- flix, a Microsoft, az IBM, a Sony, és 66. helyen végzett a Facebook. A Harris Poll értékelései egy online kérdőíven alapulnak, amit 30 ezer felnőtt amerikai tölt ki. A kérdőív hat jellemzőt vesz figyelembe a reputációs index kiszámításakor: közösségi felelősségvállalás, láthatóság és piacvezetőség, pénzügyi teljesítmény, termékek és szolgáltatások minősége, munkahelyi környezet és az érzelmi vonzerő. Egy cég hírnevére a legnagyobb kockázatot azt jelenti, ha vezetőik illegális ügyekbe keverednek, vagy hazudnak termékeikkel, szolgáltatásaikkal kapcsolatban, úja a Harris Polls. A Samsungnak mindegyikből bőven kijutott az utóbbi időben. Tavaly a gyulladásveszélyes Ga- laxy Note 7-eket kellett visszahívni a rosszul tervezett akkumulátorok miatt, ezzel csúnyán beégett a gyártó. Nemrég pedig letartóztatták a Samsung Electronics alelnökét, és egyben a Samsung cég örökösét, a 48 éves Li Dzsejongot, akit vesztegetéssel, sikkasztással és hamis tanúzással vádolnak. (MTI) TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA 2017. február 24. | www.ujszo.com De vajon egyformán fognak járni a hangyák órái a mi óráinkkal? (Képarchívum) Az idő trónfosztása TUDOMÁNY Ha a világ igazi valóját szeretnénk megérteni, olyan fogalmakat és mennyiségeket kell használnunk, amelyek függetlenek tőlünk, akik megfigyeljük a világot. Már ha ez egyáltalán lehetséges. Az idő a klasszikus fizikában ilyen fogalom. Az időszámítás kezdőpillanatát mi határozzuk meg, de az az időtartam, amely két konkrét esemény között eltelik, a klasszikus fizika szerint minden megfigyelő számára azonos. A fény különös sajátsága, hogy sebessége a megfigyelő mozgásától független. Ez az állítás ellentmond a józan észnek, de mégis igaz. Erről szólt az előző úásom, itt hagytuk abba januárban. Vizsgáljuk meg az állítás következményeit, hátha közelebbjutunk ezáltal a megértéséhez! A sebesség a távolság és az idő hányadosa. Először az idő természetét fogjuk vizsgálni. A fény sebességének ismeretében világunk óráit szinkronizálni tudjuk, azaz el tudjuk érni, hogy pontosak legyenek, tehát egyformán járjanak. Képzeljük el világunkat úgy, mint valamilyen térbeli hálózatot, kozmikus koordinátarendszert, amelyben az északdél, kelet-nyugat és a fel-le fogalmakkal határozható meg a dolgok helye! Ehhez természetesen szükségünk van egy kiindulópontra - ha úgy tetszik, a világunk közepének kijelölésére. Ettől északra vagy délre, keletre vagy nyugatra, fölötte vagy alatta vannak a dolgok. A dolgok helyét három szám jelzi, hiszen terünk háromdimenziós. Három egymásra merőleges iránnyal tudjuk megadni e világ terében lévő pontok helyzetét. Képzeljük el, hogy minden pontban van egy óra: a világunk telis-tele van órákkal. Ezeket az órákat szeretnénk szinkronizálni. Elhatározzuk, hogy a szinkronizáláshoz fényt használunk, hiszen pontosan ismerjük a sebességét. Az órák szinkronizálását egy, a világunk előbbiekben önkényesen kiválasztott középpontjában végrehajtott fényfelvillanás fogja elősegíteni. Milyen egy fényfelvillanás? Egy pontban keletkezik, és minden irányban kiteljed. Egyre táguló gömbfelületté alakul, ahogy eltávolodik létrejöttének helyétől. A villanás keletkezése, az indulás, csak egy pillanat. Ahogy csak egy pillanat a jelenléte a tér különböző pontjaiban. Most téljünk vissza az óráinkhoz! Mindegyikről tudható, milyen messze van világunk középpontjától, azaz attól a helytől, ahol a villanás születik. így az is könnyen megállapítható, mennyi idő alatt éri el az adott pontban lévő órát a felvillanó fény. Tételezzük fel, hogy az óráink akkor indulnak el, ha a fényfelvillanás elérkezik hozzájuk. Ebben az esetben - ha azt akarjuk, hogy az óráink majd egyszerre jáijanak - a középponttól vett távolságuk függvényében előrébb kell állítani azokat a középpontban lévő órához képest. Éppen annyival, amennyi idő alatt a fény odaér az adott órához a középpontból. Ha így teszünk, biztosak lehetünk abban, hogy az óráink pontosan egyszerre fognak járni, azaz egész világunkban szinkronizálva lesznek. Ez a nyugvó órák szinkronizálásának módszere. És most jön a neheze! Képzeljünk el egy nagyon hosszú rudat, amely mozog a mi világunkban. A rúdon okos hangyák élnek. Ok a világukat mozdulatlannak tartják, míg a mi világunkat mozgónak. Elhatározzák, hogy a rúdviláguk óráit szinkronizálni fogják. Nekik is megfelel a nyugvó órák szinkronizálásának módszere, hiszen óráikat nyugalomban levőnek gondolják. A villanással sincs gondjuk. A villanás mindenkié! Megállapodunk velük abban, hogy együtt hozzuk létre a villanást. Éppen akkor, amikor rúd- juk közepe a mi világunk közepével esik egybe. A rúdon elhelyezkedő hangyák előre állítják az óráikat, annál jobban, minél távolabb vannak a rúd közepétől, alkalmazzák a nyugvó órák szinkronizálásának módszerét. Számukra nem kérdéses, hogy helyesen járnak el. De vajon egyformán fognak járni a hangyák órái a mi óráinkkal? Nyilván nem! Ugyanis a hangyák órái mozognak, így a középponthoz közeledő órák szembe mennek a fénnyel, a középponttól távolodók pedig egy irányban haladnak vele. Az előbbi esetben a fénynek kevesebb utat kell megtennie a felé mozgó óráig, mintha az óra nyugalomban lenne, azaz a nyugvó órák szinkronizálására kidolgozott módszert alkalmazva ezek az órák túl hamar indulnak el, ezért sietni fognak. A távolodók meg ugyanezért késni. Ha valaki tisztában van azzal, hogy mozog, akkor ennek következményeit figyelembe veheti és megalkothatja a mozgó órák szinkronizálásának módszerét. Ebben az esetben óráit a nyugalomban lévők óráival is tudja szinkronizálni. De mi van akkor, ha mindenki úgy gondolja, hogy nem ő mozog, hanem a másik, azaz mindenki a nyugvó órák szinkronizálásának módszerét alkalmazza? Ilyenkor nyilván nem ugyanazt az időt fogják mutatni az óráik, azaz a hangyavilág órái nem lesznek szinkronizálva az embervilág óráival. Hogy ilyenkor kinek pontosak az órái? Hát annak, aki valóban nem mozog, hiszen a módszer a nyugvó órák szinkronizálására lett kitalálva. De ki mozog igazából? Ha erre a kérdésre nem tudunk egyértelmű választ adni, akkor azt sem tudjuk megválaszolni, kinek az órái pontosak. Ekkor a hangyáknak is és nekünk is pontosak lesznek az óráink magunkhoz képest, csak éppen más időt mutatnak. A mi világunk ideje más lesz, mint a hangyák világának ideje. Az idő elveszíti abszolút jellegét. Ez az idő trónfosztása. Egy ilyen esemény következményei beláthatatlanok. De miért nem lehet megmondani, hogy ki mozog igazából? Horányi Gábor
