Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-23 / 45. szám, csütörtök

6 | KÜLFÖLD 2017. február 23.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Az iraki erők Moszul nyugati része felé törnek Szír katonai konvojt lőtt szét Izrael Jeruzsálem. Az izraeli légierő légi csapást mért Damaszkusz határánál egy Libanonba tartó katonai konvojra. A szír fővá­rostól északkeletre, a libanoni határ közelében, al-Katifnál csaptak le a Szíriái hadsereg harmadik divíziójának előretolt állásaira, ahol a libanoni média szerint a Hezbollah libanoni ra­dikális síita szervezet katonai buszait, más források szerint egy fegyverszállító konvoj jár­műveit vették célba. A tudósítá­sok nem számoltak be sebesül­tekről vagy halottakról. (MTI) Kihallgatták Le Pen két munkatársát Párizs. Kihallgatta a francia rendőrség Marine Le Pennek, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnökének és államfője­löltjének kabinetfőnökét és testőrét az állítólagos fiktív eu­rópai parlamenti asszisztensi állásaik miatt indított vizsgálat keretében. Az ügyben hétfőn másodszor tartottak házkutatást a pártnak a Párizshoz közeli Nanterre-ben található székhá­zában. A nyomozók akkor le­foglalták Marine Le Pen két asszisztensének a számítógépét. Ha most tartanák a francia el­nökválasztást, az 1. fordulóban Le Pen végezne az élen. (MTI) Trudeau: Kanada nem zárja le határát Ottawa. Kanada nem zárja le határait, továbbra is elfogadja az Egyesült Államokból illegálisan érkezők menedékkérelmét, de megfelelő intézkedésekkel sza­vatolni fogja a kanadaiak biz­tonságát -jelentette ki Justin Trudeau kanadai miniszterel­nök. Az elmúlt hetekben meg­emelkedett a határt távoli, elszi­getelt, őrizetlen helyeken az USA-ból illegálisan átlépők száma, miután sok menedékkérő attól tart, hogy kitoloncolják az Egyesült Államokból. A kon­zervatív ellenzék szerint az ille­gális határátlépőket vissza kel­lene küldeni az US A-ba. Emel­lett pedig azt követelik, hogy erősítsék meg a rendőrséget. (MTI) Guantánamói brit fogoly merénylete London. Guantánamóról szaba­dult, 1 millió fontos kártérítésben részesített egykori brit fogoly hajtott végre öngyilkos merény­letet Moszul város közelében. A brit sajtó beszámolói szerint a Manchesterben született Ronald Fiddler hétfőn autóba rejtett po­kolgépet robbantott fel saját ma­gával együtt egy iraki katonai tá­maszpont mellett. A merénylő az 1990-es években áttért az iszlám hitre, és 3 éve Abu-Zakariya al- Britani néven Szíriában csatla­kozott az Iszlám Állam terror­szervezethez. A sors iróniájaként előzőleg a tálibok is bebörtönöz­ték, mivel brit kémnek hitték. Szabadon engedéséért a Tony Blair vezette akkori munkáspárti brit kormány is kampányolt. (MTI) Iraki kormányerőkvonulnak Moszul irányába. Bezárul az ostromgyűrű. (TASR/AP) Az iraki hadsereg déli irányból tör előre Moszul nyugati városrészei ellen. Először hatoltak be ellenzéki erők a jórészt iszlamista kézen lévő Deir-ez-Zór tartományba. Moszul/Deir ez-Zór. Biztosította elért területi nyereségeit az iraki hadsereg a Moszultól délre fekvő térségekben, hogy később az Iszlám Állam dzsihádista szervezet uralta nyugati városrészek ellen vonuljon - közölte a hadműveletben részt vevő fegyveres erők parancsnokságának szóvivője. Jahja Rászól dandártá­bornok elmondta: a kormányerők ellenőrzése alá került a stratégiai jelentőségű Abu Szaif magaslat is, ahonnan belátható a moszuli repü­lőtér, illetve a Hammám al-Alil út­kereszteződés a városba vezető fő autópályán. A műveletek során ed­dig kb. 123 négyzetkilométert sza­badítottak fel Irak második legna­gyobb városától délre. A dandártá­bornok közölte: az iraki elit csapatok is csatlakoznak a hadsereg és a biz­tonsági erők alakulataihoz. Az iraki állami televízió felvételeket muta­tott arról, hogy a légierő gépei bom­bázzák az iszlamisták állásait, jármüveit és harcosait Moszul nyu­gati felében. Az iraki szövetségi rendőrség alakulatai hétfőn foglal­ták el Abu Szaif települést a dzsihá- distáktól. A dombtetőn fekvő kis helységben négy, járműbe szerelt pokolgéppel támadtak rájuk, és má­sik öt ilyen robbanószerkezetet sem­misített meg a légierő. Azzal, hogy az iraki kormányerők biztosítják a most elfoglalt területeket, előkészítik a hadművelet következő fázisát, vagyis behatolásukat Moszul sűrűn beépített, régi és szűk utcák által szabdalt belső kerületeibe. A dzsihádisták 2014 júniusában vonták uralmuk alá a második leg­nagyobb iraki várost. Az iraki kor­mányerők és a velük szövetséges mi­líciák az USA vezette nemzetközi koalíció légi támogatása mellett ok­tóber 17-én indítottak támadást Mo­szul, az Iszlám Állam iraki fellegvá­ra ellen. A keleti városrészt január­ban sikerült felszabadítani, de a nyu­gati, mintegy 750 ezer civil által la­kott területeket még mindig a terror­szervezet tartja hatalmában. Első alkalommal hatolt be Deir ez- Zór tartományba a Szíriái Demok­ratikus Erők (SDF) nevű, Washing­ton támogatását élvező ellenzéki fegyveres emyőszervezet az ameri­kai vezetésű szövetségesek Iszlám Állam-ellenes hadművelete kereté­ben, ahol egy sor települést sikerült elfoglalniuk az iszlamistáktól. A szíriai kurd milíciát is magába fog­laló SDF előrenyomulása részét ké­pezi annak a február elején új sza­kaszába lépett hadműveletnek, amelynek célja, hogy teljesen kö­rülzárják és elvágják Rakkát, az Isz­lám Állam szíriai fellegvárát a dzsi­hádisták másik erősségének számító Deir-ez-Zór tartománytól, végül pedig elfoglalják magát Rakkát, az iszlamisták „fővárosát”. (MTI) USA: kiutasítható külföldiek Az USA-ban élő mintegy 11 millió illegális bevándorló mindegyike elvileg kitoloncolható MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az amerikai bel­biztonsági miniszter nyilvá­nosságra hozta az illegális bevándorlókra vonatkozó szabályokat szigorító új irányelveket, amelyek felgyorsítják az Egyesült Államokban illegálisan tartózkodók kitoloncolását. A dokumentumok gyökeresen át­írják az amerikai bevándorlási poli­tika alkalmazásának eddigi prioritá­sait, mellőzve az előző, Obama- adminisztráció által megszabott, jó­val szűkebb irányelveket. Ez utób­biak szigorúan csak azokra a beván­dorlókra összpontosították a forrá­sokat, akiket súlyos bűncse­lekmények elkövetésével vádoltak, akik veszélyt jelentettek a nemzet- biztonságra, vagy a közelmúltban léptek be illegálisan az országba. Ezek az új végrehajtási rendeletek nem változtatják meg a bevándorlási törvényeket, de sokkal keményebb irányelveket szabnak meg alkalma­zásukra. A John Kelly belbiztonsági miniszter által kiadott rendelkezé­sek szerint az Egyesült Államokban tartózkodó mintegy 11 millió illegá­lis bevándorló - ennek bő fele me­xikói - mindegyike potenciálisan kitoloncolható. Á miniszter elren­delte a határőrizeti szerveknek, hogy a lehető leggyorsabban toloncolják ki az összes, illegálisan az ország­ban tartózkodó személyt. Trump vá­lasztási kampányában azt ígérte, hogy 3 millió, büntetett előéletű il­legális bevándorlót fog kitoloncolni. A cél érdekében a határvédelem és a bevándorlási hatóságok összesen 15 ezer új munkatársat vesznek fel. Donald Trump január 25-én írta alá azt a két elnöki rendeletet, amely a bevándorlásról és az amerikai hatá­rok védelméről - köztük a Mexikó­val közös, déli határon építendő fal­ról - rendelkezik. A most kiadott bel­biztonsági minisztériumi irányelvek ezekre az elnöki rendeletekre vonat­koznak. Január 27-én az elnök újabb rendeletet adott ki az Egyesült Álla­mok menekültprogramjának átme­neti felfüggesztéséről és néhány - fő­ként muzulmán - országgal szemben a vízumkiadás átmeneti befagyasz­tásáról. Ez utóbbira a most kiadott végrehajtási rendeletek nem vonat­koznak. A kormányzat hét prioritást határoz meg a kiutasítások menet­rendjében. Mindenekelőtt azokat kell kitoloncolni, akiket már elítéltek ki­hágások vagy bűncselekmények mi­att, majd azokat is, akiket már vád alá helyeztek, de még nem ítéltek el. A rendelkezések lehetőséget adnak az illetékes tisztségviselők számára ar­ra: maguk mérlegeljék, hogy a kito­loncolandó milyen veszélyt jelent a közbiztonságra vagy a nemzetbiz­tonságra. A rendelkezések változat­lanul érvényben hagyják azt a speci­ális programot, amely Barack Oba- ma korábbi elnök nevéhez fűződik, s amely védelmet biztosít azoknak, akik 2012 óta gyermekként érkeztek illegálisan az országba. Sean Spicer fehér házi szóvivő ta­gadta, hogy az Egyesült Államok az illegális bevándorlók tömeges kito­loncolásra készülne a rájuk vonat­kozó szabályokat szigorító új irány­elvek közzététele nyomán. Spicer elmondta, hogy a szigorítás közép­pontjában azok állnak, akik bizo­nyíthatóan fenyegetést jelentenek az Egyesült Államokra nézve. A leg­első lépés a már elítélt illegális be­vándorlók kitoloncolása lesz - tette hozzá. A szóvivő azonban emlékez­tetett, hogy az országban illegálisan tartózkodókat bármikor kiutasíthat­ják. Jogvédő szervezetek felháboro­dásukat fejezték ki az új rendelke­zések miatt. Nacionalista szervezetek aktivistáinak ezrei vonultak tegnap a kijevi parlament elé, hogy figyelmeztessék a politikai vezetést arra, ne biztosítson az alkotmány módosításával különleges státust, azaz kivételes önrendelkezési jogokat a kelet-ukrajnai szakadár területeknek. A Majdanról, azaz a Függetlenség teré­ről indult menet megállt az elnöki hivatal előtt, ahol jelképesen édességet ra­kosgattak az épület elé, utalva arra, hogy Petro Porosenko elnök 2014-es vá­lasztási ígérte ellenére még mindig nem adta el édesipari vállalatát. (TASR/AP) Betörtek a Kim tetemét őrző maláj hullaházba Kuala Lumpur. Kim Dzsong Un észak-koreai diktátor féltestvére, Kim Dzsong Nam gyilkosai tudták, mit tesznek, a két nőt felkészítették, hogy mérget kenjenek Kim arcára, majd kezet mossanak - mondta Khalid Abu Bakar, a maláj rendőr­ség főfelügyelője. Az egyik elfo­gott azt vallotta, hogy nem tudta, hogy gyilkosságra készül, egy kan­di kamerás műsor résztvevőjének gondolta magát. A rendőrtiszt kö­zölte: az indonéz és a vietnami nő kezére észak-koreaiak kenték fel a mérget, és az őrizetben lévő észak­koreai gyanúsított az, akitől a to- xint kapták. Eszak-Korea tegnap ez utóbbiak szabadon engedését kö­vetelte Malajziától. Abu Bakar azt is bejelentette, hogy az ügynek összesen hét másik észak-koreai gyanúsítottja van, négyen közülük a támadás napján elhagyták az or­szágot, és valószínűleg visszatértek Phenjanba. Ketten viszont biztosan Malajziában vannak. Egyikük a Kuala Lumpur-i észak-koreai nagykövetség egyik attaséja, egy másik gyanúsított pedig az észak­koreai Áir Koryo légitársaságnak dolgozik Malajziában. Újabb kémregényes csavarokat vett az ügy: a maláj hatóságok azt jelentették, ismeretlen tettesek megpróbáltak betömi abba a hul­laházba, ahol a múlt héten meg­mérgezett Kim Dzsong Nam holt­testét őrzik. A 46 éves Kim élete ja­vát a diktatúrán kívül töltötte. A reptéren várakozva öntötték le is­meretlen folyadékkal, ennek kö­vetkeztében halt meg. (MTI, 444 hu)

Next

/
Thumbnails
Contents