Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-22 / 44. szám, szerda
4 I KÜLFÖLD 2017. február 22.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Elhunyt az orosz ENSZ-nagykövet New York. Elhunyt Vitalij Csurkin, Oroszország állandó ENSZ-képviselője. A nagykövetet egy nappal 65. születésnapja előtt, váratlanul érte a halál New Yorkban. A karrierdiplomata 10 éven át képviselte az országát az ENSZ-ben, a Biztonsági Tanácsban emlékezetes szópárbajokat vívott nyugati hivatali partnereivel, egyebek között a 2008-as grúz-orosz konfliktus, az ukrajnai beavatkozás és a szíriai rendszer orosz katonai támogatása ügyében. (MTI) Román parlament: eltörölt rendelet Bukarest. Megerősítette a bukaresti képviselőház a büntetőjog módosításáról február elsején kiadott, országos tiltakozási hullámot kiváltó sürgősségi kormányrendelet hatálytalanítását. Miután országszerte félmillió ember vonult utcára a korrupcióellenes harc fékezéseként értelmezett kormányzati döntés ellen, a Sorin Grindeanu vezette szociálliberális kormány maga is hatályon kívül helyezte a vitatott intézkedését. (MTI) Kolumbia: leszerelik a gerillákat Bogotá. Megkezdődött a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) leszerelése, miután a gerillaszervezet közel hétezer harcosa megérkezett az erre a célra kialakított övezetekbe - közölte Juan Manuel Santos kolumbiai államfő. A FARC utolsó menetének nevezik azt a folyamatot, amelynek során a gerillákat átszállították azokba az övezetekbe, ahol - 50 évi fegyveres felkelés után - fél éven belül le kell tenniük a fegyvert. A konfliktusban a hivatalos becslések szerint több mint 260 ezren haltak meg, 60 ezren sebesültek meg. (MTI) Török puccskísérlet: az elkövetők pere Ankara. Megkezdődött annak a 47 embernek, köztük 37 katonának a pere, akik a tavaly július 15-ei puccskísérlet során állítólag merényletre készültek Recep Tayyip Erdogan török államfő ellen a közeli Marmaris egyik tengerparti szállodájában. A vád szerint a gyanúsítottak a sikertelenül végződött puccskísérlet idején meg akarták gyilkolni az elnököt. A hatóságok eddig összesen már több mint 100 ezer embert tartóztattak le, vagy bocsátottak el a hivatalából azzal az indokkal, hogy közük volt a hatalomátvételi kísérlethez. (MTI) Az államfő felesége az első alelnök Baku. Feleségét nevezte ki az ország első alelnökének Ilham Aliyev azerbajdzsáni államfő. Aliyev 2003 óta kemény kézzel irányítja országát. Legutóbb 3 éve választották újra. (MTI) Le Pen lenyúlta az uniós pénzt Gyanús pénzügyek miatt házkutatást tartott a rendőrség a Nemzeti Front központjában Le Pen nem kért a feikendőből, ezért inkább otthagyta a főmuftit ctasr/ap) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Házkutatást tartott a francia rendőrség a radikális jobboldali Nemzeti Front (FN) nanterre-i székházéban a pártelnök és államfőjelölt Marine Le Pen állítólagos fiktív európai parlamenti asszisztenseinek állásaiban indított vizsgálat ügyében. Az Európai Unió csalás elleni hivatala (OLAF) még tavaly augusztus elején jelezte az Európai Parlamentnek (EP), hogy közel 340 ezer eurót kell visszakövetelni Marine Le Pen- től. A testülethez 2015 márciusában fordult az EP, miután kiderült, hogy az FN mintegy húsz olyan embert is foglalkoztat, akik az EP-ben asszisztensként kapnak fizetést, munkavégzésük helye viszont a Nemzeti Front (FN) központja, és nem az EP. Az ügyben a párizsi ügyészség december 15-én indított előzetes eljárást hivatali visszaélés, bűnszövetkezetben elkövetett csalás, hamisítás és eltitkolt munka gyanújával. Marine Le Pen az uniós parlament szerint több év alatt 300 ezer eurót fizetett ki az asszisztensének, aki azonban nem a képviselői irodában, hanem az FN-nek dolgozott. Miközben Marine Le Pen libanoni látogatáson tartózkodik, a Nemzeti Front közleményében „az elnökválasztási kampányt megzavaró médiaakciónak minősítette a házkutatást”. A pártvezető korábban közölte, hogy nem fogja visszafizetni a követelt összegeket, és feljelentést tett hamisítás gyanújával az OLAF igazgatója, a vizsgálatok vezetője és a parlament főtitkára ellen, mert szerinte az eljárással az intézmények „szándékosan ártani akarnak” neki. Visszatérve Libanonhoz, tegnap nem volt hajlandó találkozni a libanoni fömuftival Le Pen, mert a megbeszélés idején fejkendőt kellett volna viselnie. Abdel- latif Derian libanoni fömufti hivatala közölte: előzetesen értesítették Le Pen stábját arról, elváiják, hogy a francia politikus a találkozó idején fejkendőt viseljen. Amikor Le Pen megérkezett a bejrúti találkozó helyszínére, a fömufti hivatalában egy fejkendőt nyújtottak át neki, amelyet nem volt hajlandó felvenni, és azonnal távozott. A világ legmagasabb rangú szunnita hatósága sem követelt meg ilyesmit, úgyhogy adják át üdvözletem a fömuftinak, de nem vagyok hajlandó eltakarni magam - jelentette ki a francia elnökjelölt. Marine Le Pen 2015-ös egyiptomi látogatására utalt, amikor találkozott Ahmed et-Tajjebbel, a szunnita világ szellemi központjának számító kairói al-Azhar mecset és egyetem vezetőjével, és azon a megbeszélésen nem kellett fejkendőt viselnie. A két hónap múlva esedékes francia elnökválasztás jelöltjeinek esélyeit mérő legfrissebb felmérés szerint az 1. fordulót továbbra is Marine Le Pen nyerheti 27 százalékkal, aki a 2. fordulóban vesztésre áll, de csökkent a lemaradása a konzervatív és centrista riválisaival szemben. A családja állítólagos fiktív parlamenti állásai miatt botrányba keveredett Francois Fiiion konzervatív jelölt viszont felzárkózott a centrista Emmanuel Macron mellé a 2. helyre az 1. fordulóban, s jelenleg mindketten 20%-on állnak. Le Pen mindkettőjüktől kikapna a 2. fordulóban. Trump újabb főtanácsadót mutatott be Kinézte magának. Trump a leendő nemzetbiztonsági főtanácsadóval (tasr/ap) Donald Trump amerikai elnök a háborús tapasztalatokkal bíró Herbert McMastert választja nemzetbiztonsági főtanácsadójának. Washington. Donald Trump a leendő nemzetbiztonsági főtanácsadót „fantasztikusan tehetséges és fantasztikusan tapasztalt” szakembernek nevezte. Herbert McMaster megköszönte az elnöknek a lehetőséget, s leszögezte: „kiváltság, hogy továbbra is a nemzetet szolgálhatja”. Hangsúlyozta azt is, hogy minden tőle telhetőt megtesz „az amerikai nép érdekeinek védelméért”. Az 54 éves Herbert McMaster jelenleg az Egyesült Államok hadseregének harci képességeit összehangoló központ igazgatója és a hadsereg elméleti és kiképző főparancsnokságának helyettes fő- parancsnoka. Részt vett az 1991-es Öböl-háborúban, azután az afganisztáni, majd az Irak ellen indított háborúban is. 2003-ban kutatóként dolgozott a Stanford Egyetem Hoower Intézetében, 2006-ban pedig a londoni Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetében volt kutató. Tanácsadója volt az iraki hadműveleteket irányító John Abizaid tábornoknak és David Petraeus tábornoknak is. Korábban az amerikai elnök Robert Harward tengernagyot jelölte a posztra, ám ő hivatalosan családi okokra hivatkozva elutasította a felkérést. Keith Kellogg altábornagy - aki Michael Flynn lemondása után átmenetileg betöltötte a nemzetbiztonsági főtanácsadó posztját - a Nemzetbiztonsági Tanács kabinetfőnöke lesz. Az elnök közölte, John Bolton volt ENSZ-nagykövet - aki szintén az egyik jelölt volt a főtanácsadó posztjára - részt vesz majd a Nemzetbiztonsági Tanács munkájában. (MT, úl) Moszkva és a német választások Moszkva. Orosz politikusokkal, köztük Vlagyimir Putyin Egységes Oroszország pártjának képviselővel tárgyalt Moszkvában Frauke Petry, a kormányzó jobbközép pártoktól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) vezetője. A pártvezér emellett találkozott az Állami Duma elnökével, az unióból Ukrajna függetlenségének és területi épségének megsértése miatt kitiltott Vjacseszláv Vologyinnal is. Vezető német politikusok a közelmúltban többször adtak hangot aggodalmuknak amiatt, hogy félő, Oroszország megpróbálja befolyásolni az őszi általános választás eredményét. Az AfD népszerűségét a közvéleménykutatások 10% körülire becsülik. December közepén az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetése utazott Moszkvába, hogy együttműködési megállapodást írjon alá Putyin pártjával, az Egységes Oroszországgal. (MTI, ú) Zavargások törtek ki hétfő éjjel Stockholm egyik döntően bevándorlók lakta negyedében. Fiatal randalírozók autókat gyújtottak fel, üzleteket fosztottak ki és kövekkel hajigálták a rendőröket a svéd főváros Rinkeby negyedében. A zavargások azt követően törtek ki, hogy a hatóságok őrizetbe vettek valakit a környéken kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények gyanújával. Rinkebyben a lakosok bő 80%-a bevándorló, és magas a munkanélküliségi ráta. (tasr/ap) Kim: nincs nyoma tűnek Kuala Lumpur. A szakértők sem szívrohamra, sem tűszúrásra utaló nyomokat nem találtak Kim Dzsong Un észak-koreai vezető féltestvérének, Kim Dzsong Nam- nak a boncolásakor - mondta el a malajziai egészségügyi minisztérium magas rangú tisztségviselője. Noor Hisham Abdullah hozzátette, hogy a halál oka továbbra sem ismert. A szövettani mintákat laboratóriumba küldték, és várják az eredményeket. Egyelőre továbbra is rejtély, pontosan mi okozhatta az önkéntes száműzetésben élő Kim halálát február 14-én. A férfit állítólag két nő mérgezte meg a Kuala Lumpur-i nemzetközi repülőtéren mindössze egy órával gépe indulása előtt, meggyilkolásával kapcsolatban négy embert - egy-egy észak-koreai, malajziai, vietnami és indonéziai állampolgárt - vettek őrizetbe. A malajziai hatóságok által felboncolt férfi személyazonossága hivatalosan továbbra is kérdéses, mert egyetlen családtag sem jelentkezett azonosítására. Phenjan korábban vitatta, hogy valóban Kim Dzsong Nam volt az áldozat. Az Észak-Koreát vezető Kim-di- nasztia kegyvesztett tagja az elmúlt 15 évet Kínában és Délkelet- Ázsiában töltötte. A dél-koreai hű- szerzés szerint Phenjan áll Kim Dzsong Nam meggyilkolása mögött. Nem tudni, hol tartózkodik az elhunyt férfi egyik fia, aki állítólag a maláj fővárosba ment, de a hatóságok ezt nem erősítették meg. (MTI)
