Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-22 / 44. szám, szerda
www.ujszo.com | 2017. február 22. KULTÚRA I 5 Válaszok formákba rejtve Szabó Ottó és Diénes Attila Sorskérdések című kiállítása a Ján Koniarek Galériában TALLÓSI BÉLA Nagyszombat. Március 26-ig látogatható a Ján Koniarek Galériában a Szabó Ottó festményeiből és grafikáiból, valamint Diénes Attila szobraiból összeállított, Sorskérdések című kiállítás, amely a nagyszombati intézmény és a Pozsonyi Magyar Intézet közös rendezésében valósult meg. Szabó Ottó alkotásai (festményei, grafikái) a szerelemben kiteljesedő férfi-nő kapcsolatról mutatnak fel variációkat. E vizuális megnyilatkozások azonban egy másik, a fizikai lét látványa mögül átszűrendő mondanivalót (is) rejtenek. Az Isten és az ember (az alkotó-teremtő művész) kapcsolatának rejtelmeit kódolják többféle módon. Egyrészt az egymásra rétegezett, tördelt síkokból kikukucskáló jelekkel, másrészt a sötét alapból kifedett színrétegek mögül felsejlő ámyalatfoszlányok- kal és motívumokkal, esetleg a látványt elfedő színmezőből kitakart, előrehozott, láthatóvá tett vonalak mentén kitüremkedő képírással. A Marosvásárhelyen született, 1988-tól Magyarországon élő Diénes Attila a klasszikus szobrászati eszmények szellemében, tradicionális anyagokat és eszközöket alkalmazva alkotja elvont, elvonatkoztatott munkáit. A nagyszombati kiállításon válogatás látható az Erdélyben alkotott, az erdélyi életérzést ki- Szabó Ottó: Fejezetek a Titkok könyvéből, olaj, 2016 (Képarchívum) fejező figurális bronz kisplasztikáiból és kisszobraiból, valamint a már Magyarországon, vegyes technikával készült, absztrahált formákat és konkrét jelképrendszert alkalmazó műveiből, amelyek az ember és az univerzum kapcsolatát kutatják. Festői és szobrászi világuk kiegészíti egymást. A kisebbségi létezést dolgozzák fel mindketten. „A szembesülést azzal, hogy az embert mindennap megkérdőjelezik. A meg- kérdőjelezettség válaszai láthatók az alkotásokon” - mondta Szabó Ottó. De nemcsak tartalmi, hanem formai hasonlóság is felfedezhető az eszköztárában. „Diénes Attila szobrainak alakjai nagyban hasonlítanak az én háttérben elhelyezett figuráimra” - mondta a festőművész. Aki - a sors viharaiban tévelygő ember helyét kereső, tetteit boncolgató - képeivel a tökéletes létmüködés meglelésére tesz kísérletet újra és újra. A meg- kérdőjelezettségre adott válaszaiba Szabó Ottó beleszövi a reményét, hogy az igazságos ítélő (aki mindent lát) elrendezi az egyenlőtlenségeket. Az alkotó, szellemi vagy tárgyi értéket létrehozó emberi lény is hozzájárulhat ehhez. Ha megpróbál rendet teremteni a káoszban (és nem tovább növeli azt), az értékterem- tésben-alkotásban pedig a tökéletességre törekszik. Mint a művész, aki azon fáradozik, hogy vizuális kísérleteivel létrehozza a tökéletes képet. Vagyis hogy a maga eszközeivel — színnel, vonallal, képírással — keresse és meglelje, felfedje és megfejtse a tökéletes formába kódolt emberi létet rejtő lényeget. Csáky Pál szerzőként és szereplőként turnézott JUHÁSZ KATALIN Felolvasószínházi formában vitték közönség síé a kassai Thália Színház művészei Csáky Pál pályázatnyertes színpadi művét négy helyszínen. Csáky Ballada a szabadságról című színpadi játéka tavaly megosztott első díjat kapott a kassai magyar főkonzulátus, a Thália Színház és a kassai Csemadok közös drámapályázatán. Az 1956-os forradalom 60. évfordulójára kiírt pályázat célja az volt, hogy szülessenek a magyarországi események itteni visszhangját, lecsapódását, következményeit bemutató művek. Szerzőinket nem igazán ihlette meg a téma, összesen három pályamunka érkezett be, mindhárom megosztott első díjat kapott. Irodalmárként is gyakran megnyilvánuló EP-képViselőnk túl is teljesítette a feladatot, a Ballada a szabadságról ugyanis a második világháborútól a bársonyos forradalomig rohan végig egy dél-szlovákiai család történetén. Az 56-os események csak egy fejezetet tesznek ki a női főszereplő (Kövesdi Szabó Mária) életében, akit alaposan megtépáz a történelem. Első, majd második férjét is elviszik málenkij robotra, mindketten ottvesznek. A felszabadító szovjet hadsereg katonái megerőszakolják. Két tizenéves fia közül az egyiknek (Habodász István) azért kell meghalnia, mert 1956 októberében Budapestre akar szökni, hogy csatlakozzon a szabadságharcosokhoz. Lányából (Lax Judit) hithü kommunista lesz, annak párját (Forgács Miklós) később revizionistának bélyegzik, pedig nincs is önálló véleménye, mindig a legfrissebb pártbrosúrák alapján nyilatkozik. Másik fiát (Ná- dasdi Péter) szintén eltemeti. A darab végén épp Prágában tanuló unokájáért reszket, akit diákvezémek választanak 1989-ben, és ki tudja, mi lesz majd vele... Egy felolvasószínház abból áll, hogy ülnek a színészek szövegkönyvvel a kezükben, és olvassák a szerepüket. Legfeljebb néha tesznek pár lépést, de ennél komolyabb akciókra nem számíthat a néző. Se díszlet, se háttérvetítés, se forgószínpad. Ilyenkor sokkal inkább fókuszba kerül a szöveg, hiszen szereplők és nézők egyaránt csak ebbe kapaszkodhatnak. Amennyire „memóriakímélő” ez a megjelenítési mód a színészek számára, annyira nem kíméli a szerzőt, mert minden rossz mondat akkorát csattan az üres térben, mint a hajderménkű. A hazai magyar közönség nincs szok(tat)va ehhez a formához. Pedig akad néhány, akár tájainkon született darab is, amelyek hagyományos színpadon nem élnének meg, így viszont előadhatóak lennének. Mint mondjuk Csáky Pál darabja. A Ballada a szabadságról szereplői inkább embertípusok, mint húsvér karakterek, nincs igazi személyiségük. Arra azonban jók, hogy képviseljenek egy-egy eszmét, és szócsatákat vívjanak igazuk érvényesítése érdekében. Forgács Miklós dramaturgként ügyesen rövidítette és gondozta a szöveget, rendezőként pedig minél természetesebb hangot kért a színészektől, így a tézismondatokat tartalmazó dialógusok is hihetőbben hangzanak. Csákyra egy kisebb szerepet osztott, ő a kommunista főelvtárs, aki be akaija szervezni az egyik fiút. Dégner Lilla, a kassaiak legszebb hangú színésznője pedig népballadákkal, népdalokkal és altatódalokkal tagolja jelenetekre az előadást. A Ballada a szabadságról inkább tűnik dramatizált történelemkönyvnek, mint színműnek. Sokat lehet belőle tanulni, az a bizonyos „hozzáadott érték” viszont hiányzik. RÖVIDEN Rangos díjat kapott Ilma Rakusa Bariin. Ilma Rakusa, a Rimaszombatban született, magyarszlovén származású, Svájcban élő író, költő, műfordító és esszéista kapta az egyik legtekintélyesebb német irodalmi elismerést, a Berlini Irodalmi Díjat (Berliner Literaturpreis). A hétfőn átadott díjról döntő zsűri indoklásában kiemelte, hogy Ilma Rakusa „meghatározó hangja a migráció tapasztalata révén is formálódott soknyelvű középeurópai irodalomnak, amelyet a nacionalista terror és a kommunista diktatúrák sora a partvonalra szorított és kitörölt a köztudatból”. Rakusa fordította magyarról németre Kertész Imre Valaki más című könyvét és Nádas Péter összes színdarabját. Tavaly Love After Love című könyve látott napvilágot magyar nyelven. (MTI) Iraki műkincsek a velencei biennálón Bagdad A/elence. Elrabolt és visszakapott műkincseiből mutat be válogatást Irak a május 13-án kezdődő Velencei Képzőművészeti Biennálén, hogy érzékeltesse az Iszlám Állam által lerombolt, elpusztított műemlékek kulturális jelentőségét. Ez lesz az iraki műkincsek első olyan külföldi kiállítása, amelyekre a tárgyak az ország hatóságainak engedélyével érkeztek. A bagdadi Irak Múzeum 40 ókori műtárgyat mutat be, lesznek közöttük agyagedények, gyógyászati eszközök, hangszerek, istennő- és állatszobrok, egyes darabok a Kr. e. 6100-ból származnak. Tamara Csalabi, a tárlat társkurátora szerint a kiállítás egyenes válasz lesz arra a„kulturális genocídiumra”, amelyet az Iszlám Állam végez Irakban és Szíriában. „Soha nem volt ilyen fontos, hogy az Irakon kívül élő emberek lássák ezeket a tárgyakat és megértsék kulturális jelentőségüket” - hangsúlyozta Csalabi. (MTI) Patrick Nass Pozsonyba jön Pozsony. Március 30-án Pozsonyba látogat Patrick Ness, napjaink egyik legnépszerűbb és legkeresettebb ifjúsági szerzője. Az amerikai származású, Nagy- Britanniában élő író a Martinus Széplak utcai könyvesházában találkozik a rajongókkal, és szlovákul frissen megjelent könyvét népszerűsíti. 2013-as regénye, a More Than This - amely magyarul Soha nincs vége címmel olvasható - szlovákul Niečo viac címmel jelenik meg a Slovart gondozásában. Patrick Nesst a Chaos Walking-trilógia tette híressé: a regényfolyam két kamaszkorú hőse, Todd és Viola olyan világban nő fel, ahol még a mainál is több információ áramlik, mindenki folyamatosan hallja a többi ember gondolatait. Ness könyvei rengeteg aktuális problémát feszegetnek - háború, fajirtás, nőgyűlölet, homoszexualitás -, egyes kritikusai támadják is a műveiben megjelenő erőszak miatt. (as, S) AThália felolvasószínháza a Pozsonyi Magyar Intézetben
