Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-22 / 44. szám, szerda
KÖZÉLET www.ujszo.com | 2017. február 22. I 3 Rigó: A támogatás összege nőhet Júliusban kezdheti meg munkáját a Kisebbségi Kulturális Alap, amely jövőre mintegy 8 millió eurót oszthat szét RigÓKonrád (Bíró Máté felvétele) LAJOS P. JÁNOS Ma kerül a kormány elé a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló jogszabály, amelynek előkészítéséta kulturális minisztérium államtitkára, Rigó Konrád (Híd) felügyelte. A kulturális alap mellett az államnyelvtörvényről is kérdeztük. A több mint féléves előkészítés során sokat változott a törvény- szöveg, vagy az eredeti elképzelésnek megfelelő tervezet kerül a kabinet elé? A tárcaközi egyeztetésen nem változott lényegesen a jogszabály, ahogyan a minisztériumban elkészítettük, gyakorlatilag úgy kerül most a kormány elé. Ennek elsősorban azért örülök, mert a kulturális önrendelkezés és a döntéshozatali folyamat a törvény lényege, és ez megmaradt. Az előkészítés során is többször hangsúlyozta, hogy a törvény lehetővé teszi majd a kulturális önkormányzatiságot. Ez mit takar? Ellentétben az eddigi rendszerrel és más szlovákiai támogatási alapok működésével, ez a törvény egy alulról építkező döntéshozatali mechanizmust ír elő. Ez azt jelenti, hogy a nemzetiségi szervezetek képviselői közgyűlésen választják meg azokat az embereket, akik a pályázatokat elbíráló tanácsokba kerülnek, ahol önállóan, egyszerű többséggel dönthetnek a támogatásokról. A többségi képviselet tehát alulról érkezik, és a tanácsok döntése végleges, nem írhatja azt át sem az alap igazgatója, sem a miniszter. Ez azt jelenti, hogy a kisebbségi kultúra támogatásában megvalósul az önkormányzatiság. Lehetőség lesz arra is, hogy hosszabb távú, egy évnél is hosszabb programokat támogasson az alap, vagy akár fontos szervezetek működéséhez is hozzájáruljon, ne csak a programjaikhoz? Lehetőség erre is lesz, a szlovák alapok, az audiovizuális alap és a művészeti alap is ad hosszabb programokra támogatást, a kisebbségi alapnak is lesz erre lehetősége. A fontossági sorrendet azonban a szakmai tanács fogja eldönteni. A döntéshozó tanácsokban azonban helyet kapnak az alap igazgatója által javasolt tagok is, tehát nem csak a szervezetek képviselői hozzák a döntéseket. Nem lehetett volna a tanácsokat csak a kisebbségi szervezetek által megválasztott tagokból összeállítani? Az igazgató szakembereket jelölhet a tanácsokba. Ezzel a szakmaiságot akartuk erősíteni. A szervezeteknek nem kötelező szakembert delegálniuk a tanácsba, azok a tagok a szervezeteket képviselik majd. Természetesen én csak örülni fogok, ha ők is szakemberek lesznek. Milyen lesz a kisebbségi szervezetek és az igazgató által delegált tagok aránya? Öttagú tanácsok jönnek létre, az elosztás 3:2 arányú lesz, vagyis három tagot küldenek a tanácsba a kisebbségi szervezetek, kettőt pedig az alap igazgatója. Egyszerű többséggel dönthetnek majd, ezért ha a választott tagok egy véleményen vannak, akkor az igazgató által delegáltak nem akadályozhatják meg a döntést. Viszont az alap igazgatóját a miniszter nevezi ki. Milyen kritériumok alapján? Igen, ez a miniszter hatáskörébe tartozik majd. Az igazgató egy menedzser lesz az alap élén, az intézmény működéséért felel majd. A kulturális támogatások elosztásába, az egyes pályázatok elbírálásába nem fog tudni beleszólni. Az alap függetlensége mellett a másik nagy változás a kisebbségi kulturális támogatások területén az, hogy a rendelkezésre álló összeg közel a duplájára, 8 millió euróra emelkedik. Ennek elfogadtatása nem okozott gondot például a pénzügyminisztériummal? Egy hasonló törvénytervezet 2015- ben már Sólymos László benyújtott a parlamentbe, akkor a második olvasatig jutott, vagyis a törvény filozófiájával nem volt olyan nagy gond. Abban is 8 millió eurós összeg szerepelt. A támogatási keret újraszá- molásában én még nem vettem részt, ezt adottnak vettem. Arra azonban volt igyekezet, hogy a keret csökkenjen, de mivel az összegről koalíciós megállapodás született, a tárcaközi egyeztetésen is elég könnyen elfogadták. Arra lesz lehetőség, hogy ez az összeg a jövőben emelkedjen? Igen, emelni lehet. A törvény szerint legkevesebb 8 millió eurót fordít erre a célra az állam, vagyis csak az alsó határt szabja meg, amit én nagyon fontosnak tartok. Viszont a törvény nem tartalmaz semmilyen mechanizmust, ami alapján akár évente rendszeresen emelkedhetne ez az összeg. Ez igaz, de ilyen mechanizmust a szlovák művészeti alapokra vonatkozó törvény sem tartalmaz. Hatalmas különbségnek tartom azonban, hogy eddig a kisebbségi kultúrára szánt támogatás összegét a költség- vetési törvény évente határozta meg, és ez nagyon könnyen változhatott lefelé is, ami az utóbbi években előfordult. A Hídnak köszönhetően idén nőtt ez a támogatás. Az alapról szóló törvény viszont megszabja a minimális összeget, azt csak emelni lehet. A 8 millió euróból a magyar kisebbségi szervezetek több mint a felét, több mint 4 millió eurót használhatnak fel. A kisebbségek közti elosztás milyen módszerrel történt? Olyan matematikai modellt állítottunk fel, amely minden kisebbség esetében figyelembe vette a népszámlálási adatokat, az anyanyelvet használók számát, emellett a vallást is, a roma kisebbség esetében pedig a roma atlasz adatait. Minden kisebbségnél a legkedvezőbb adatot vettük figyelembe, ezt állítottuk arányba, ennek alapján jött ki egy százalékos elosztás a kisebbségek között. A magyar kisebbség az elosztható összeg 53 százalékát kapja, volt olyan elképzelés is, amely szerint 59%-ot kapott volna. Miért nem a magasabb arány került be a törvénybe? Az eredeti változatban 59 százalék szerepelt, de ez a modell, amiről az előbb beszéltem, szerintem igazságosabb. Nem titkolom, hogy fontosnak tartom a kisebbségek közti toleranciát is, és azt is, hogy a nagyobb lélekszámú kisebbség kedvezzen a kisebbeknek. A magyar kisebbség is ezt szeretné a többségi társadalomtól, most a magyar kisebbség ilyen lépést tesz. Bízom benne, hogy ezt mindenki pozitívan fogja értékelni. De azt nem szabad elfelednünk, hogy 2016-hoz képest így is a duplájára nő a szlovákiai magyar kultúrára szánt támogatás. A minisztérium stratégiai szinten beleszólhat abba, hogy mire fordítsák a pénzt? Ahogy már mondtam, a pályázatok elbírálásába nem szólhat bele, ahogyan abba sem, hogy milyen programokat hirdetnek meg. Ez mind a szakmai tanácsok jogköre lesz. Bízom benne, hogy minden kulturális ágazat, akár a kortárs művészet, akár a dokumentumfilm-készítés kap majd támogatást, de a kreatív ipar keretében még a számítógépes tervezés, vagy akár a játékprogramozás is támogatható lesz. A kulturális minisztériumnak egy lehetősége marad: irányadást adhat a támogatás legfeljebb 20 százalékára vonatkozóan. Mondok egy példát: ha például Bartók- vagy Kodály-év van, akkor megszabhatja, hogy például a támogatás 20 százalékát ilyen célra kell fordítani. De abba már nem szólhat bele, hogy ezt hogyan valósíthatja meg az alap, milyen pályázati felhívásokat tesz közzé. Ez csak arra szolgál, hogy bizonyos mértékben irányultságot szabjon a támogatás fel- használásának. A Kodály-év támogatása megjelenhet például a közművelődés, a művészet, a könyvkiadás kategóriákban, így közelebb tudja vinni a jelentős eseményeket az emberekhez. Inkább eszmei irányadásként szolgál, nem konkrét feladat meghatározásáról van szó. A törvényt a kormány várhatóan elfogadja, majd a parlamentbe kerül. Tart attól, hogy ott esetleg módosul a törvény szövege? Kristálygolyóm nincs, csak arra tudok hagyatkozni, hogy a koalíció tartja ígéreteit, és a törvény nem fog változni. Ha a képviselők is rábólintanak, akkor júliustól kezdheti meg működését a Kisebbségi Kulturális Alap. Hogyan tervezik a kezdést? Ki adja az idei év működési költségét? A törvény arról is rendelkezik, hogy idén rendkívüli támogatást kap az alap az első féléves működéséhez. Ez alatt kell embereket felvenni, irodákat bérelni, kialakítani a számító- gépes rendszert, kidolgozni a működési alapelveket, és meg kell választani a szakmai tanácsokat. Korábban említette azt is, hogy a minisztériumban létrejön majd egy kisebbségi szakosztály. Ez mivel foglalkozik majd? A kisebbségi kultúrákkal fog foglalkozni, az lesz a feladata, hogy elemezze, vizsgálja a kulturális környezetet, a kultúra működését. Nagyon fontosnak tartom, hogy a szlovákiai kultúrstratégiai anyagokba, amelyek 2020-ig érvényesek, bekerüljön a kisebbségi kultúrákra való odafigyelés. Vagyis a kisebbségi kultúrák helyzetét fogja vizsgálni. A kulturális minisztériumhoz tartozik az államnyelvtörvény betartásának ellenőrzése. Ez időről időre gondot okoz a kisebbségek számára. Hogyan kezeli ezt a problémát a minisztérium, változhat-e a jövőben ön szerint a jogszabály? Ez a legkényesebb terület. A nyelvtörvény ugyan nem hozzám tartozik, a másik államtitkár hatásköre, de természetesen figyelemmel kísérem az ügyeket. Amióta itt vagyok, új eset nem bukkant fel, a sajtóban megjelent esetek 2016 szeptembere előtt keletkeztek. Viszont úgy vélem, hogy a korábbi eseteket is sikerült megnyugtatóan kezelni, igyekeztem a megoldásukból kizárni a politikát, elejét venni a feszültségkeltésnek. Nem gondolom, hogy szerencsés ilyen jellegű törvénnyel szabályozni az államnyelv használatát, de ez a jelenlegi állapot. A Hídnak van egy kisebbségi és nemzetpolitikai kabinetje, amely foglalkozik ezzel a témával. Lát lehetőséget a törvény módosítására? A koalíciónak jó esetben még 3 éve van hátra, nem zárom ki, hogy ebben is lehet változás. Az biztos, hogy jelenleg nem kell arra számítani, hogy a törvény betartásának ellenőrzése intenzivebb lesz. Nem a minisztérium közvetlen hatásköre, de a kulturális területhez tartozik, és évek óta probléma a közszolgálati rádió magyar adása, a Pátria rádió sugárzásának megoldatlansága. Több magyarok lakta régióban sem fogható, vagy csak rossz minőségben. Lesz ezen a területen változás? Fog sugározni FM-csatornán a Csallóközben? Ez valóban elsősorban a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) hatáskörébe tartozik, de konzultációkat folytatunk. Több megoldási lehetőség is van. Azt előrelépésnek tartom, hogy a Pátria rádió már digitálisan is sugároz, a digitális adás a Csallóközben is fogható. Tudom, hogy ez nem a várt megoldás, mert digitális készülékeik nincsenek az embereknek, de ahogyan a tévé is átállt digitális sugárzásra, ez a rádió esetében is meg fog történni. Az FM-frekvenciák kérdésében több megoldási javaslat létezik. Bízom benne, jó megoldás születik majd a Csallóköz esetében, de Tornaija, Szepsi és más régiók esetében is. A Pátriát napi 38 ezer ember hallgatja, ami szerintem jó szám, de lehetne rajta javítani a lefedettség növelésével. Dunaszerdahe- lyen például városi központtal egy helyi frekvenciáról már egyeztet az RTVS és a regulációs hivatal. Alternatíva a középhullámú sugárzás megerősítése is, ahogy több más megoldást is mérlegelünk. A lényeg, hogy dolgozunk rajta. Milyen más lehetőségek vannak még? A magyarországi sugárzás is felmerült a Class FM győri frekvenciáján. Ez reális? Jogi lehetőség erre lenne, de a magyar médiatörvénynek megfelelően kellene sugározni, ami teljesen új rádió létrehozását igényelné. Ez egy tiszavirág életű ötlet volt. Például a magyarországi, társadalmi jellegű hirdetéseket közölnie kellett volna.
