Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-22 / 44. szám, szerda
2 KOZELET 2017. február 22. I www.ujszo.com Pénzzel tennék vonzóbbá a hiányszakmákat Orvosok és nővérek - a legkeresettebb foglalkozások IBOS EMESE Pozsony. Pénzzel motiválná a diákokat az oktatási minisztérium, hogy a legkeresettebb szakirányokra jelentkezzenek. A szakember szerint a munkaerőpiac igényeire folyamatosan és hosszú távon kellene reagálni. Az oktatási és a munkaügyi minisztérium a szakszervezetekkel közösen dolgozta ki a munkaerő- piacon legkeresettebb szakmák listáját. Összeállításakor számos tényezőt figyelembe vettek, egyebek mellett azt is, hogy hány pályakezdő munkanélkülit tartanak nyilván az egyes szakmákat végzettek közül, milyen feltételekkel tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon és hány diák képzése folyik jelenleg az adott szakirányon. Arra is figyeltek, hogy a különböző képzésekhez társul-e szakmai és duális képzés, továbbá, hogy a különböző ágazati, illetve regionális oktatási-nevelési stratégiák hosszú távon számolnak- e az adott szakmával. Ha egy szakma iránt 30%-kal magasabb volt a kereslet, mint amennyi diák az adott szakirányon tanul, akkor az felkerült a keresett foglalkozások listájára. Pénzzel motiválnak Az oktatási minisztérium az iskolákat és a diákokat is pénzzel motiválná. Azok, akik a listán szereplő szakirányokra jelentkeznek, motivációs ösztöndíjat kapnának, az összeg a tanulmányi átlagtól függne. Havi közel 59 eurójáma 1,8-as átlagig, 2,4- es átlagig valamivel több mint 40 euró, 3-as átlagig valamivel több mint 22 eurót kapnának a diákok. Emellett az oktatási intézmények 10%-kal magasabb normatívát kapnának azon diákok után, akik a listán szereplő szakok valamelyikén tanulnak. A munkacsoport kidolgozta a lista ellenpápát is, vagyis összegezte azokat a szakmákat is, melyekből túlképzés van a hazai oktatásügyben. Összeállításakor azonos módszert alkalmaztak. A minisztérium szerint műbútorasztalosból, iparművészekből és környezetvédőkből van túlképzés. A tárca 10%-kal alacsonyabb normatívát fizetne az iskoláknak azok után a diákok után, akik ilyen irányzaton tanulnak. A Peter Plavčan (SNS-jelölt) vezette tárca azt is lehetővé tenné, hogy a keresett szakirányokat az előírtnál kisebb létszámú diákkal is megnyithassák az iskolák. A középiskolák nappali tagozatán 17 helyett 9, a levelező tagozaton pedig 8 helyett 5 diákkal is nyílhatnak szakirányok. Reagálni kell a piacra Michal Páleník, a Foglalkoztatási Intézet (IZ) igazgatója szerint jó, (Ján Krošlák felvétele) hogy készülnek ilyen listák, viszont szakmai vitára kellene bocsátani, hogy valóban helyesen állították-e össze. „Fontos figyelni, hogy a pályakezdő középiskolások hogyan tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon. Vizsgálni kellene azt is, hogy a képzés megfelelő volt-e, hogy nincs- e szükség színvonalasabb képzésre, újabb ismeretekre” - magyarázza Páleník. Arra is figyelmeztet, hogy a kormánynak alakítania kellene a gazdaságot. „Jelenleg az autóiparban van a legnagyobb munkaerő-kereslet, de ez rövidesen világgazdasági szinten is csökkenni fog, ezzel összhangba kellene hozni az ágazatban dolgozók képzését is” - mondta az IZ igazgatója. Hosszú távon Michal Páleník szerint egyébként az orvosok, az egészségügyi nővérek és a gondozók iránt lesz komoly kereslet a hazai munkaerőpiacon. Hozzájuk hasonlóan nagyon keresettek lesznek az informatikai szakemberek is. „Komoly kérdés viszont, hogy megfizetik-e majd a munkájukat. Jelenleg is nővérhiány van, a bérüket mégsem emeli az állam” - emlékeztet a szakember. Utóbbiak a kedvezőtlen anyagi feltételek miatt inkább külföldre távoznak. Pályázat felszerelésre Vetter János, a komáromi Ipari Szakközépiskola igazgatója szerint érthető a minisztérium igyekezete, hogy a hiányszakmákat megpróbálja népszerűsíteni. Tudomása szerint vannak olyan szakmák, melyekre évek óta nem jelentkeznek a diákok, miközben a munkaerőpiacon szükség volna rájuk. „Szerencsések vagyunk, szakjaink a diákok és a munkáltatók részéről is nagyon keresettek” — mondta Vetter János. Az igazgató szerint az is pozitívum, hogy hosszú évek után a tárca a szakiskolák felszereltségét támogató pályázatot írt ki év végén. „A pályázat kimondottan az eszközvásárlást támogatja, komoly összegért lehet pályázni, hasonlóra nem is emlékszem” - mondta Vetter János. Szeptembertől új ezek Szeptembertől, vagyis a következő tanévtől új szak indul a rimaszombati Műszaki, Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépiskolában. „Már akkreditálták és a tanulmányi program is elkészült az agro- mechatronika szakirányra, mely a legmodernebb, elektronikusan vezérelt mezőgazdasági gépek kezelésére és javítására készíti fel a diákokat” - magyarázza Júlia Uhrinová, a Rima- szombati Regionális Fejlesztési Ügynökség (RRA) igazgatója, aki szerint a felek jókor, jó időben reagáltak. Karol Kisantal igazgató elmondta, már elkezdték a toborzást. Néhány keresett szakma: Gyártósori operátor,fémfeldolgozó, bádogos, gépésztechnikus, vasútijármű-javító,tűzoltófelszerelés-javító, villanyszerelő, grafikus, nyomdász, könyvkötő üveggyártás, homorú üveg- és préselt- üveg-gyártás, síküveggyártás és -nemesítés, cipész, halász, egészségügyi nővér, idősgondozó, kőfaragó. Sulik sajnálja Mihál távozását ÖSSZEFOGLALÓ Nem az SaS-b6l kilépett Jozef Mihál volt az egyetlen, akinek több témában is eltért a véleménye Richard Sulik pártelnökétől. A pártelnökkel szembeni ellenzék közé sorolandó Martin Poliaöikés Lucia Ďuriž Nichoisonová nem távozik az SaS-ből. Pozsony. Ján Baránek politológus szerint a Mihál és Sulik közti konfliktus már tavaly érezhető volt, miután az SaS-ből most távozó képviselő kijelentette, kész vállalni a pártelnöki posztot. „Nehéz megmondani, hogy Mihál esetében személyes vagy inkább ideológiai nézeteltérésekről van-e szó. Ha azt állítja, hogy az SaS Jozef Mihál (SITA-felvétel) többé nem liberális párt, akkor mondja meg, mit tart liberálisnak. Ha valaki azt gondolja, hogy a liberalizmus az LMBT (leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű) kisebbség és a menekültek támogatása, akkor csak részben van igaza, mert itt ez már keveredik a baloldali politikával és a neomarxizmussal” - állítja Baránek. Véleménye szerint a liberális politikát önmagában újra kellene fogalmazni az országban. Azt, hogy milyen hatással lesz az SaS most már volt képviselőjének lépése a párt többi tagjára, hogy követik-e a példáját, szerinte nehéz megmondani. Sulik sajnálja Az SaS elnöke elismerte, hogy Mihállal főleg menekültkérdésben nem tudtak szót érteni. „Sajnálom. Ellentétben a bizniszszámnyal, amely négy évvel ezelőtt távozott, az ő távozását igazán sajnálom. Ám Jo- zefhek sok szerencsét kívánok” - írta a Facebook közösségi portálra Sulik. Két legnagyobb ideológiai ellenfele a pártban Poliačik és Nichoisonová, ám egyelőre egyikük sem tervezi, hogy kövemé Mihál példáját. „Távozása nem csak nekem, az egész pártnak hatalmas veszteség. Megértem a döntését, komoly nézeteltérései voltak Sulikkal, ám én nem tervezek hasonló döntést. Nézeteltéréseimet Sulikkal és más problémáimat is a párton belül fogom tisztázni”- mondta Poliacik, aki szerint Mihál távozásából az SaS-ben mindenkinek okulnia kellene. Nichoisonová szerint Mihál az SaS egyik legfontosabb képviselője és legjobb szakértője volt. „Amikor Richard Sulik nemrég azokról a szárnyakról beszélt, amelyeknek köszönhetően az SaS tovább szárnyal, akkor ma ezt az egyik szárnyát elveszítette” - írta blogbejegyzésé- ben az SaS képviselője. Miikov: sokáig kitartott Jozef Rajtár, az SaS képviselője úgy véli, Mihálnak már túl sok feladata volt, s eljött az ideje, hogy egy kicsit lazítson. „Nagyon sok témával foglalkozott, szerintem már szüksége volt pihenésre” - állítja Rajtár, aki szerint logikus, hogy Mihál lemondott politikai kötelességeinek egy részéről. Nem gondolja, hogy valamilyen lázadás vagy tömeges kilépés készülne a pártból, a problémákat szerinte úgy, mint a múltban, a jövőben is a párton belül fogják megoldani. Juraj Miškov, az SaS volt képviselője, gazdasági minisztere szerint várható volt, hogy Mihál is kilép. „Én csak azon csodálkozom, hogy mindez eddig tartott neki. Mi már 2013-ban állítottuk, hogy Richard Sulik fokozatosan változtatja a párt ideológiáját, Mihál pedig eddig bírta, ami meglepő” - mondta. (dp) W: az új komp nem lesz drágább Pozsony. A Vízépítő Vállalat (W) szerint reális alapokra épül a Vajka és Keszölcés közt, a Duna felvízcsatomáján működő komp üzemeltetésére kiírt pályázat, és egyben bíznak benne, hogy a versenyben a jelenleginél sokkal alacsonyabb árat tudnak elérni. „A 8,3 millió euró csak a felső határ, a verseny eredménye ennél alacsonyabb összeg is lehet” - tájékoztatta lapunkat a vállalat. Nem igaz szerintük, hogy az új pályázat alapján drágább lesz a komp üzemeltetése a jelenleginél. Szerintük ezt bizonyítja, hogy a korábbi tendert 25 millió euróra írták ki 15 évre, a jelenlegi esetében pedig a felső határ 8,3 millió euró 5 évre. Úgy vélik, hogy a feltételek nem hasonlíthatóak össze a régi komp üzemeltetési költségeivel, ahogyan ezt teszi Veronika Remišová (OĽaNO) parlamenti képviselő. „A verseny feltételeiben a minimális kapacitás 18 autó, vagyis egyharmadával több, mint amennyi a régi komp befogadóképessége volt, emellett az új komp gyorsabb és megbízhatóbb” - magyarázza a vállalat. Állítják, hogy a feltételeket egyeztették a felvízcsatoma által elvágott falvak lakosságával, és az ő igényeiknek megfelelően alakították ki. (ú) RÖVIDEN Beblavý: Matovič gerinctelen hazug Pozsony. Hazugsággal vádolja Miroslav Beblavý Igor Matovi- čot, mert az gátlástalan privati- zőmek nevezte Beblavý édesapját. Matovič szerint Ivan Beblavý 60 millió eurót keresett a Palma Tumys élelmiszeripari cég privatizációjával 1992-ben Vladimír Mečiar idején. Beblavý szerint ezzel szemben a vállalatot a cég menedzsmentjével és alkalmazottaival közösen privatizálták még Ján Čamogurský kormánya idején. A vállalatot több mint 1 milliárd koronáért vették meg. 2007-ben adták el, 50 millió euróért, az árból 3 millió eurót kapott Beblavý apja. (denníkN) Bővülnek az óvodai fórőhelyek Pozsony. Az oktatási minisztérium fokozatosan számol a négy- majd pedig a hároméves gyerekek beiskolázásával - reagált a tárca a Foglalkoztatási Intézet bírálatára. A minisztérium állítja, az óvodai férőhelyek bővítéséhez 15 millió eurós pályázattal járult hozzá, melynek keretében 227 új osztályt alakíthatnak ki az ön- kormányzatok. (TASR)
