Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-02 / 27. szám, csütörtök
101 HASZNOS TANÁCS 2017. február 2. | www.ujszo.com Alkalmazotti prémium Akinek olyan alacsony a jövedelme, hogy nem tudja érvényesíteni teljes mértékben az adóalap adómentes részét* vagyis a bevétele tavaly a minimálbér határát súrolta, ún. alkalmazotti prémiumot kaphat. Ezt az állam fizeti, de nem jár automatikusan, hanem kérni kell az éves adóelszámolás, illetve az adóbevallás során. Az alkalmazotti prémium konkrét összege az előző évi jövedelem nagyságától függ - a kedvezményre csak az jogosult, aki az előző évben legalább 6 hónapig dolgozott Szlovákiában, és legalább a minimálbér 6- szorosának (2430 euró) megfelelő összeget keresett, a felső jövedelemhatár pedig 4860 euró. Noha az alkalmazotti prémium szerepel a jövedelemadóról szóló hatályos törvényben, ma már csak elméletben létező adó- kedvezményről van szó. 2015 januárjában ugyanis bevezették az egészségügyi járulékokra vonatkozó éves adómentes részt. Ha az egész évi minimálbérből, a 4560 euróból levonjuk a társadalombiztosítási járulékokat (9,4%), magasabb adóalapot kapunk, mint a 3803,33 euró adómentes rész. A gyakorlatban így ma már senki sem jogosult alkalmazotti prémiumra. Azok sem, akiknek az alkalmazotti fizetésen kívül volt egyéb bevételük is (pl. vállalkozásból, ingatlan bérbeadásából. Mi kell az adó- elszámoláshoz ► a másik munkaadó által kiállított igazolás a bevételről (ha az elmúlt évben több cégnél is dolgozott, mindegyik munkaadótól szükség van ilyen igazolásra, a kérvényhez mindet csatolni kell) ► a gyermek születési anyakönyvi kivonata, valamint ha a gyermek már közép- vagy főiskolára jár, szükség van az iskolalátogatásról szóló igazolásra is (ha év közben valaki nem érvényesítette azadóbónuszhoz való jogát, az adóelszámoláskor ezt megteheti) ► igazolás arról, hogy szerepelt a munkaügyi hivatal nyilvántartásában (csak akkor van rá szükség, ha év közben munkanélküli volt) ► a házastárs bevételéről szóló igazolás (erre akkor van szükség, ha a házastársra jutó adómentes részt is érvényesíteni szeretné) ► igazolása nyugdíjbiztosítás 2. és/vagy 3. pillérébe befizetett önkéntes összegekről Az adót enyhén csökkentik a családi kedvezmények (Ján Krošlák illusztrációs felvétele) Adóbevallás helyett adóelszámolás ÖSSZEFOGLALÓ Ki és milyen határidőig kárheti meg a munkaadóját az éves adóelszámolás elvégzésére? A munkáltaténak azt meddig kell elkészítenie? Hogyan kell rendezni az esetleges adóhátralékot és -túlfizetést? Összeállításunkban az alkalmazottak adókötelességeivel és jogaival kapcsolatban szolgálunk információkkal. Az éves adóelszámolást a jövedelemadóról szóló hatályos törvény szabályozza. Az adóelszámolás rövidített, gyakran használt fogalom, melyet „az alkalmazotti munkaviszonyból származó jövedelemből levont adóelőleg éves elszámolása” helyett szoktunk alkalmazni. * Az adó elszámolása Az utóbbi hosszabb meghatározásból több mindent megtudhatunk arról, valójában mi is az éves adóelszámolás. Az ugyanis az adóelőlegekkel függ össze. Aki dolgozik, a munkájáért fizetést kap, melyből egy bizonyos részt törvényből kifolyólag az államnak adunk adó és járulékok formájában. Azok után a bevételek után, melyek az elmúlt évben nem lépték túl a létminimum 176,8-szorosát, azaz a 35 022,31 eurót, 19 százalékos adót kell fizetni. Az említett összeget túllépő bevételt már 25 százalékos adóval sújtják. Vagyis, minden hónapban a bérünkből egy bizonyos tétel a közös kasszába vándorol, ahonnan az állam ezt különböző célokra elkölti. A meghatározatlan időre szóló munkaszerződésre vagy a megbízási szerződésekre dolgozó alkalmazottak bruttó béréből levont havi tételek csak előlegek. Az adóelszámolást nem kell az alkalmazottnak személyesen elvégeznie, megteheti helyette a munkaadója, de ez nem automatikus. Az alkalmazottnak a munkáltatót erre meg kell kérnie. Nem elég szóban felkérni, formális kérvényt kell benyújtani, éspedig a pénzügyminisztérium külön e célból kiadott nyomtatványát. Ez alapján a munkaadó kiszámolja, hogy az alkalmazottnak az egész évi bruttó béréből mennyi adót kellett volna fizetnie, majd az eredményt összehasonlítja a havonta levont adóelőlegekkel. Ideális esetben a két szám egyezik. Jobb esetben kiderül, év közben túl sokat vontak le a fizetésünkből, és a különbözetet visszaadják. Az már kevésbé kellemes, ha hátralékot állapítanak meg, és utólag próbálják behajtani a hiányzó összeget. Érdemes időt és energiát fordítani a sokak számára bonyolultnak tűnő nyomtatványok áttanulmányozására, nehogy elfelejtsünk leírni valamit az adónkból, vagy elmulasztunk kérni valamilyen kedvezményt, amire jogosultak vagyunk. Például lehet intézni alkalmazotti prémiumot, adóbónuszt, ezenkívül az adóalap csökkenthető a házastársra vonatkozó nem adóköteles résszel, a nyugdíjrendszer harmadik pillérébe befizetett önkéntes tételekkel. A törvény szerint nem kell mindenkinek adóelszámolást készítenie, csak annak, aki 2016-ban 1901,67 eurónál többet keresett. Ugyanakkor, ha az ennél alacsonyabb bevételű személy év közben nem élt az adómentes minimum lehetőségével, megéri elkészítenie az elszámolást, mert az adóhivatal visszaadja a befizetett adót. A munkaadó elvégzi A legegyszerűbb és legkényelmesebb megoldás, ha megkéijük a munkaadónkat, végezze el helyettünk, mi csak kitöltjük a szükséges nyomtatványt, s időben leadjuk. Fontos dátum a február 14. - eddig kell a kérvényt a bérelszámolóknak leadni, de érdemes azt még február 14-e előtt megtenni, hogy szükség esetén pótolhassuk az esetleges hiányzó igazolásokat, kijavíthassuk a hibákat. Adóbevallás Aki lekési ezt a dátumot, saját magának kell az adóbevallást kidolgoznia. Ha a munkaadó valamilyen oknál fogva nem hajlandó elkészíteni az adóelszámolást, kiállít az alkalmazott számára egy igazolást a megadózható bevételekről, és az alkalmazott A típusú adóbevallást dolgoz ki. Számos alkalmazott vállalkozik is, illetve más egyéb forrásból lehet pluszjövedelme. Ilyen esetben már adóbevallást kell készíteni, amihez a B típusú adóbevallási ívet kell használni. Az adóbevallást március 31 -éig kell elkészíteni, és a kitöltött nyomtatványt az adóhivatalba eljuttatni. Az adóhatóságtól az idén is kérhetünk legfeljebb 3 hónapos haladékot, akinek külföldi bevételei is voltak, az 6 hónapos haladékot is kérhet. Neki elég leadni az adóbevallást szeptember végéig. Több munkaadó Előfordulhat olyan eset is, hogy valakinek év közben több munkaadója volt - egyszerre vagy egymás után. Bármelyiket - de csak az egyiket — meg lehet kérni az adóelszámolás elvégzésére. A többitől igazolást kell hozni az adóköteles bérről - ezt február 5-éig kell kérni. Az igazolást legkésőbb február 10-éig postázza a munkaadó, de személyesen is átvehető. Túlfizetés- hátralék Adótúlfizetés esetén a visszaadott összeget legkésőbb a májusban folyósított áprilisi fizetéssel mindenki megkapja. Az 5 eurót meghaladó esetleges adóhátralékot pedig az év végéig levonják a fizetésből. Aki adója 2%-át szeretné felajánlani valamilyen nonprofit szervezetnek, akkor az adóhátralékot már az áprilisi fizetéssel ki kell egyenlíteni. A 2%-os felajánláshoz az alkalmazottak kérhetnek a munkaadójuktól az adó befizetéséről szóló igazolást, melyet mellékelni kell a 2%-os adófelajánlásról rendelkező nyilatkozathoz. Ezt április 30-ig kell eljuttatni az alkalmazott lakhelye szerint illetékes adóhivatalhoz. (sza) Ki kérheti az adóelszámolást? Élhet vele: ► mindenki, akinek csak alkalmazotti munkaviszonyból származó jövedelme van ► a kérvényt a 2016-beli utolsó munkaadónál kell benyújtani Nem élhet vele: ► akinek olyan bevétele volt, melyből forrásadót fizetett ► akinek volt jövedelme vállalkozásból ► akinek másegyéb munkatevékenységből is volt fizetése (pl. tolmács, fordító, szakértő stb.) ► akinek külföldről volt bevétele ► ingatlan bérbeadásából származó jövedelme volt ► szerzői honoráriumot kapott (művészi vagy írói tevékenységért) ► az alkalmazott ilyen esetben adóbevallást készít. JÖVŐ HETI TÉMÁNK: 2%-OS ADÓFELAJÁNLÁS ■ KI TÁMOGATHATJA ADÓJÁBÓL A CIVILSZERVEZETEKET, MILYEN FELTÉTELEK MELLETT, MELY SZERVEZETEK KAPHATNAK TÁMOGATÁST
