Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-02 / 27. szám, csütörtök

8 I KÜLFÖLD 2017. február 2. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Bán Ki Mun nem lesz koreai elnök A korrupció elleni harc vége? A román kormány intézkedése ellen tiltakozó tüntetők vonultak utcára több nagyvárosban Szöul. Nem indul el a dél-koreai elnökválasztáson Bán Ki Mun volt ENSZ-főtitkár. Bán várat­lan bejelentésekor azt mondta: korábbi szándéka ellenére azért nem indul a választáson, mert csalódott a dél-koreai politikai elitben, de nem fejtette ki, hogy konkrétan mire gondol. A dél­koreai választási bizottság ja­nuár közepén közölte: annak el­lenére, hogy hosszú ideig kül­földön tartózkodott (2007 óta az ENSZ főtitkáraként Dél-Koreán kívül élt), Bán jelöltetheti magát államfőnek. (MTI) A tálibok kiszorítják az afgán erőket Kabul. A tálibok egyre jobban kiszorítják az afgán kormány­erőket országszerte azóta, hogy a NATO 2014 végén átadta a biz­tonság szavatolásának felelőssé­gét a központi kormányzatnak - derült ki egy nyilvánosságra ho­zott amerikai hatósági jelentés­ből. Tavaly november közepéig a kormány Afganisztán 57,2%-át, az ország 407 körzetét ellenőrizte vagy befolyással volt az ott tör­téntekre. Ez 6,2%-kal kevesebb a tavaly augusztusi és 15%-kal a 2015 novemberi adatokhoz ké­pest - írta az afgán újjáépítés amerikai különleges föellenőre. Mintegy 9,2 millió ember, az af­gán lakosság egyharmada él vi­tatott területen, melyet sem a kormányzat, sem a felkelők nem tartanak egyértelműen ellenőr­zésük alatt. A tálibok közvetlen befolyása alatti részen kb. 2,5 millió ember él. (MTI) 26 ezer Szomáliái rekedt Kenyában Nairobi. Az amerikai menekült­befogadási program ideiglenes felfüggesztése és a hét országot érintő beutazási tilalom miatt Kenyában rekedt mintegy 26 ezer olyan Szomáliái menekült, aki az ÜSA-ban készült letele­pedni - közölte az ENSZ Mene­kültügyi Főbiztossága. A mene­kültek már mind átestek az ame­rikai és az ENSZ-hivatalnokok által végzett átvilágításon, több mint két éve várnak ajóváha- gyásra, hogy beutazhassanak az USA-ba. Trump rendeletéi 120 napra felfüggesztették az ország teljes menekültbefogadási prog­ramját, és 90 napra megtiltották a beutazást 7, muzulmán többségű ország polgárainak. (MTI) Nincs víz a milliós Donyeck városban Donyeck. Továbbra sem eny­hült a feszültség Kelet-Ukraj- nában, Donyeck körzetében, a harcoknak több civil is áldozatul esett, az oroszbarát szakadárok ellenőrzése alatti Donyeck vá­rosában pedig tegnap megszűnt az ivóvízellátás. Eközben a na­pok óta tüzérségi támadások sújtotta, ukrán ellenőrzésű, 16 ezer lakosú Avgyijivkában megkezdődött azoknak a lakók­nak az evakuálása, akik el akar- j ák hagyni a települést. (MTI) A harag napja. A román kormánypalotát is megrohamozták a tüntetők. (TASR/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. Néhány órával elfoga­dása után, tegnap hajnalban megjelent a román közlönyben a büntető törvénykönyvet (Btk.) ás perrendtartást mó­dosító sürgősségi kormány- rendelet, annak ellenére, hogy a jogszabály gyors elfogadása ellen több mint tízezer ember tüntetett Románia városaiban. A rendelet a hivatali visszaélésre, hanyag kezelésre, érdekellentétre és bűnpártolásra vonatkozó cikkelyek­nél enyhít a Btk. szigorán, az inciok- lás szerint azért, hogy a törvényt összhangba hozza az alkotmánybíró­ság korábbi döntéseivel. A rendelet értelmében ezentúl csak a 200 ezer lejnél (44 ezer euró) nagyobb kárt okozó hivatali visszaélésért indítható bűnvádi eljárás, a kiszabható legna­gyobb büntetést pedig az eddigi 7-ről 3 évre csökkentette, öt évre rövidítve az elévülési időt. Hanyag kezelésért nem indítható többé büntetőeljárás, és ezentúl - másodfokú rokonságig - nem lehet majd bűnpártolással vá­dolni az elkövető családtagjait. Ro­mániában 2100 olyan köztisztviselő áll bíróság előtt, akik ellen hivatali visszaélésért, és közel 2000 olyan, akik ellen hanyag kezelésért emelt vádat a korrupcióellenes ügyészség (DNA). A román sajtó szerint a Btk. módosításának kedvezményezettjei között számos kormánypárti és ellen­zéki politikus, köztük Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt elnöke található. Klaus Iohannis román államfő sze­rint a jogállamiságot érte súlyos tá­madás a korrupcióellenes harc ellen­felei részéről, amikor a szociállibe- rális kormány azonnal hatályba lépő rendelettel módosította a büntető tör­vénykönyvet. „Ma a jogállam gyász­napja van”-közölte Ióhannis. Tegnap éjjel a kormány intézkedé­se ellen tiltakozó tüntetők vonultak utcára országszerte, akik szerint a rendelet a korrupt politikusokat védi. A bukaresti kormány épületét körül­vevő több mint tízezer tüntető közül többen megpróbáltak behatolni az épületbe, őket könnygázzal állította meg a csendőrség. A dühös demonst­rálok hógolyókkal dobálták meg az épületet és az azt védő csendőrkor­dont. Kolozsváron 8000, Temesvá­ron és Nagyszebenben 5000 tüntető vonult éjszaka az utcára. A tüntetők a „Vigyen el bennetek a DNA (korrup­cióellenes ügyészség)!” és „Demok­ráciában a tolvajoknak börtönben a helyük!” jelmondatokat skandálták, „Tolvajok kormánya”, „Ez bűn- szövetkezet, nem kormány” feliratú plakátokat emeltek a magasba, és a kormány lemondását, előrehozott választásokat is követeltek. Trump floridai pazar villája lesz a téli Fehér Ház Donald Trump amerikai elnök Neil Gorsuch coloradói kon­zervatív bírót jelölte az Egye­sült Államokban az alkot­mánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelső bíróság tagjának a tavaly elhunyt Antonin Scalia helyére. Washington. Donald Trump sok jelölttel folytatott megbeszélést, vé­gül két jelölt, a coloradói Neil Gor­such és a pennsylvaniai Thomas Hardiman maradt versenyben. Mindketten fellebbviteli bíróságon dolgoztak, mindkettőjüket konzer­vatív bíróként tartják számon, Trump végül a 49 éves Gorsuch jelölését je­lentette be. „Gorsuch bíró kiemelke­dő jogi ismeretekkel rendelkezik, briliáns elme, óriási a szakértelme és kétpárti támogatással rendelkezik” - fogalmazott Trump. Gorsuch jo­gászként már dolgozott a legfelső bí­róságon, két bírónak is munkatársa volt, majd 2006-ban George W. Bush akkori amerikai elnök a coloradói Denver egyik szövetségi fellebbvite­li bíróságának tagjává nevezte ki. A Columbia Egyetemen és a Harvard jogi karán diplomázott (a Harvardon Barack Obama volt elnök évfolyam- társa volt), majd az Oxford Egyete­men további tanulmányokat folyta­tott. Azt vallja, hogy az amerikai al­kotmány betűjét híven kell követni, úgy, ahogyan azt az Egyesült Álla­mok alapító atyái megalkották. Ren­díthetetlenül konzervatív és haté­kony bíróként tartják számon. Sean Spicer, a Fehér Ház szóvivő­je bejelentette, Trump Mar-a-Lago néven ismert floridai üdülőkomple­xuma, amely Palm Beachen van, a „téli Fehér Ház” lesz, azaz szabad­sága idején és a hétvégeken az elnök ezt a villaegyüttest használja majd hivatali munkahelyeként is. Ä média ezzel kapcsolatosan emlékeztet: a közelmúlt amerikai történelmében A konzervatív Neil Gorsuch lehet a legfelső bíróság tagja (Tasr/ap) nem ismeretlen a „második Fehér Ház”. John F. Kennedy elnök „téli Fehér Háza” például szintén a flori­dai Palm Beachen volt, Harry Tru- man elnök pedig a szintén floridai Key West egyik korábbi katonai épü­letét használta téli rezidenciaként. Sean Spicer emellett közölte: aki nem ért egyet az elnök politikai irányvonalával, elképzeléseivel, annak nem szabad beosztást vállal­nia a kormányzatban. Arra figyel­meztette a külügy karrierdiplomatá­it, hogy vagy elfogadják az új poli­tikát, vagy távozzanak a minisztéri­umból. Eddig mintegy 900 külügy- minisztériumi alkalmazott írt alá egy belső feljegyzést, amely bírálja az elnök bevándorlási politikáját. A memorandumot az elégedetlenke­dők eljuttatták a minisztérium me­nedzsmentjéhez. Csak félelmet és dühöt vált ki a valláson és állampolgárságon ala­puló hátrányos megkülönböztetés az államhatárokon - jelentette ki An­tonio Guterres ENSZ-fötitkár. Mindez pedig a terrorszervezetek propagandájának kedvez - figyel­meztetett Guterres, aki Trump ame­rikai elnök bevándorlást korlátozó rendeletére utalt. (MTI) Iszlám terroristákra vadásztak Hessen tartományban Hajnali házkutatások. Frankfurti mecset előtt a német rendőrök. (tasr/ap) Nem fenyegetett terrortáma­dás közvetlen veszélye a né­met Hessen tartományban razzia keretében leleplezett dzsihádista hálózat ügyében. Berlin. A tartományban tegnap tartott razziával kapcsolatban közöl­ték, hogy az ügy első számú gyanú­sítottját a tuniszi Bardo Múzeum el­len 2015-ben végrehajtott terrortá­madással kapcsolatban is keresték. A hatóságok szerint a gyanúsított részt vett a Bardo Múzeumban 23 halálos áldozatot és 45 sebesültet követelő merénylet kitervelésében és végre­hajtásában. Alexander Badle frank­furti főügyész elmondta, hogy több mint 1100 rendőr mozgósításával hajnalban házkutatást kezdtek 54 helyszínen, lakásokban, irodákban, üzlethelyiségekben és két mecset­ben. A művelet elsősorban Frankfur­tot érintette, ahol 33 helyszínre száll­tak ki a rendőrök. Az eljárást külföl­di terrorista szervezet támogatásá­nak és súlyos, állam elleni bűncse­lekmény előkészítésének gyanújával indították 16 férfi ellen. Az első számú gyanúsított egy 36 éves tunéziai állampolgár, akit egy terrorelhárító egység bevetésével le­tartóztattak frankfurti otthonában. Azzal gyanúsítják, hogy 2015 au­gusztusa óta az Iszlám Állam terror­szervezet toborzójaként és ember- csempészeként tevékenykedett Né­metországban, és kiépített egy háló­zatot a többi között merénylet végre­hajtásának céljával. A szervezkedés nem jelentett közvetlen, azonnali ve­szélyt, mert a támadás kitervelésének korai szakaszában csaptak le a háló­zatra, így még az esetleges merénylet célpontját sem jelölték ki - mondta Alexander Badle. Max Weiss, a hes- seni bűnügyi hivatal (LKA) vezetője elmondta, az ügyészséggel együtt 4 hónapja nyomoznak a hálózat ellen. Az LKA 150 munkatársa folyama­tosan, éjjel-nappal és hétvégén is csak ezen az ügyön dolgozik - tette hozzá. A német fővárosban, Berlinben három feltételezett terroristát vett őrizetbe a rendőrség. A főváros egyik leglátogatottabb karácsonyi vásárán, a Breitscheid téren decem­ber 19-én egy kamionnal merényle­tet követtek el, amelyben 12 ember - köztük a jármű eredeti, lengyel so­rolj e - meghalt, 5 3-an pedig meg­sebesültek. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents