Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-18 / 41. szám, szombat
6 I KÜLFÖLD 2017. február 18.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Hezbollah: támadás Dimona ellen? Baj van az elnök embereivel A jövő héten nyilvánosságra hozzák a bevándorlást szabályozni kívánó új elnöki rendeletet Bejrút. A libanoni Hezbollah síita mozgalom kész az újabb háborúra Izraellel, és képes rakétacsapást mérni a dél-izraeli Dimona közeli atomreaktorra - közölte Haszan Naszrallah, a radikális szervezet vezetője. A Hez- bollah-vezető javasolta a zsidó államnak, hogy ne csak a haifai kikötőben levő ammóniatárolót számolja fel, hanem szerelje le a dimonai atomlétesítményt is. „Izraelben már egy harmadik libanoni háborúról beszélnek, ami állítólag az új amerikai adminisztráció alatt veheti kezdetét. Ezért arra figyelmeztetünk mindenkit, Dimona a zsidó állam létét fenyegető veszélyforrássá válhat, ha azt rakéták rombolnák le” - mondta Naszrallah. (MTI) Letartóztatják a Samsung vezetőjét Szöul. Jóváhagyta a szöuli központi kerületi bíróság a Sam- sung-csoportot ténylegesen irányító alelnöknek, Li Dzse Jong- nak a letartóztatására vonatkozó ügyészségi kérést az államfővel kapcsolatos korrupciós eljárás keretében. A bíróság azonban elutasította a különleges ügyészség arra vonatkozó kérését, hogy letartóztathassák a Samsung Electronics elnökét, Pák Szang Dzsint. A cégcsoport állítólag vesztegetési pénzt fizetett Dél- Korea elnökének, cserébe jogtalan előnyöket kért. A Samsung történetében Li Dzse Jong az első vezető, akit letartóztatnak, és ez valószínűleg megrázza a délkoreai üzleti életet. (MTI) Martin Schulz lekörözte Merkelt Berlin. Riválisát, Angela Merkel kancellárt maga mögött hagyva az élre tört a német politikusok népszerűségi listáján Martin Schulz, a német szociáldemokrata párt (SPD) kancelláijelöltje egy tegnap ismertetett felmérés szerint, amely azt is kimutatta, hogy folytatódik az SPD erősödése, és Schulz több mint tíz százalékponttal jobb eredményt érne el, mint Merkel, ha közvetlenül lehetne kancellárt választani. A németek 49%-a a szocdem jelöltre, 38%-a Angela Merkelre - a CDU/CSUjobbközép pártszövetség jelöltjére -voksolna, ha közvetlen szavazással választhatnának kormányfőt. (MTI) Védik Kim Dzsong Nam családtagjait Hongkong. A makaói rendőrség védelmet biztosított a minap Malajziában meggyilkolt Kim Dzsong Nam családtagjainak. A Kína különleges igazgatású területének számító Makaón él Kim Dzsong Un észak-koreai vezető féltestvérének a második felesége, valamint a 21 éves fiuk és 18 év körüli lányuk. Kim Dzsong Un féltestvérének rejtélyes halálesete óta a családtagok aggódnak a biztonságukért, ezért a hatóságok védőőrizetet biztosítottak számukra. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Elhárította a felkérést a nemzetbiztonsági főtanácsadói posztra Donald Trump amerikai elnök jelöltje, Robert Harward nyugalmazott altengernagy. Az elnök a jövő hétre ígéri a beutazásról szélé új elnöki rendeletet. A hazugságon rajtakapott Michael Flynnt felváltó Robert Harward, aki az USA Középső Parancsnokságának volt a főparancsnokhelyettese, nem fogadja el a nemzetbiztonsági főtanácsadó posztját. Harward Afganisztánban és a Közel- Keleten széles körű tapasztalatokat szerzett, és dolgozott már a nemzet- biztonsági tanácsban is: George W. Bush kormányzatában a terrorelhárítással foglalkozott. A 60 éves al- tengemagy családi és pénzügyi okokkal indokolta, hogy miért nem vállalja a felkérést. Felmerült David Petraeus tábornok neve is, mint leendő nemzetbiztonsági főtanácsadóé. A négycsillagos tábornok Petraeus 2012-ben a Központi Hírszerző Ügynökség (ClA) igazgatójaként vonult vissza, azonban kiderült, hogy szupertitkos dokumentumokat adott át a róla életrajzi könyvet író írónőnek, akivel viszonya is volt. Már a legkeményvonalasabb republikánusok is arról beszélnek, hogy iMLNTOS MTTAL F7.A Bevándorlók országos tiltakozása Trump politikája ellen. Robert Harward főtiszt nemet mondott az elnöknek. (TASR/ap) Richard Nixon és a Watergate-ügy óta nem volt akkora botrány Washingtonban, mint most Michael Flynn kényszerű távozása. Alexander Costát jelöli Trump a munkaügyi minisztérium élére a jelöltségétől visszalépett Andrew Puz- ner helyett. Acosta a floridai egyetem jogi karának dékánja, korábban George W. Bush kormányában az igazságügyi tárca államtitkára volt. Donald Trump fehér házi stábjának hat tagja is elbukott a nemzet- biztonsági átvilágításon, egyikük se kapta meg a munkavégzéshez elengedhetetlen nemzetbiztonsági engedélyeket, jelentette a Politico. Értesüléseik szerint néhányukat biztonsági őrök kísérték ki a Fehér Házból. A Politico csak egyiküket, Caroline Wilest nevezte meg. Januárban, még az elnök beiktatása előtt nevezték ki szervezési igazgatónak, ő felelt volna Trump megjelenéseiért. Ennek dacára Trump leszögezte, hogy a sajtóban megjelenő információkkal ellentétben a Fehér Házban nincs zűrzavar, a rendszer „olajozottan működik” ellenben éppen ő örökölt kaotikus helyzetet. Bírálta a sajtót, amely szerinte „olyan tisztességtelen lett, hogy muszáj erről beszélnünk, mert ha nem szólunk, akkor ezzel rossz szolgálatot teszünk az amerikai embereknek”. Leszögezte, hogy megítélése szerint a média azért próbálja támadni a kormányzatot, mert azt teszik, amit megígértek. Bejelentette, hogy a jövő héten nyilvánosságra hozza a bevándorlást szabályozni kívánó új elnöki rendeletet, március közepéig pedig meglesz az egészségbiztosításról szóló új tervezet is. A McDonald's éttermei mellett számos másik vendéglátóegység és üzlet bezárt csütörtökön az USA-ban az „Egy Nap Bevándorlók Nélkül” nevű tüntetés miatt, amivel a résztvevők Trump bevándorlásellenes intézkedéseire kívántak reagálni. (MTI, Portfolio, 444.hu) Biztonságpolitika zavaros időkben Minden korábbinál több magas rangú politikus, katonai és gazdasági vezető részvételével kezdődött tegnap a müncheni nemzetközi biztonság- politikai konferencia (MSC), amelynek legfontosabb témája az új washingtoni vezetés külpolitikája. München. A tanácskozás az első nemzetközi fórum, amelyen részt vesz Mike Pence amerikai alelnök. A hidegháború vége óta „egyetlen pillanatot sem tudunk felidézni, amikor olyan sok dolog kérdőjeleződött meg, mint most” - mondta a konferencia igazgatója, Wolfgang Ischinger. A holnapig tartó, Az igazság, a Nyugat és a rend utáni világ mottójú konferencián közel 30 állam-, ill. kormányfővel, 80 védelmi és külügyminiszterrel, nemzetközi szervezetek - köztük a NATO, a Greenpeace, az Amnesty International - és több tucat nagyvállalat vezetőivel vitatj ák meg a biztonságpolitika égető kérdéseit. A középpontban Donald Trump kormányának külpolitikája mellett a Szíriái polgárháború, az ukrán válság, a Nyugat és Oroszország viszonya és az unió jövője áll. Európának nem szabad engednie a katonai kiadások növelésére vonatkozó washingtoni követelésnek, mert a fejlesztési és a humanitárius segítségnyújtás is a biztonság megteremtésének a része. A modem politika nem csak a védelmi kiadások növelését jelenti - mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a konferencián. Ezzel ellentmondott Trumpnak, hiszen az amerikai elnök ragaszkodik a nagyobb védelmi kiadásokhoz. Azt akaija, hogy a tagállamok növeljék katonai kiadásaikat GDP-jüknek legalább 2%-ára. Az USA állja egyébként a NATO költségeinek 70%-át. A transzatlanti egység Európa egységét is erősíti, a biztonságról pedig csak közösen, csapatban lehet gondoskodni - hangsúlyozta James Mattis amerikai védelmi miniszter. Az unió stabilitása ugyanúgy érdeke az USA-nak, mint a NATO egysége - hangsúlyozta Ursula von der Leyen német védelmi miniszter a konferencia nyitóbeszédében. Hozzátette: nem működik a „régi reflex”, Németország nem teheti meg többé, hogy kitér a felelősségvállalás elől és az USA-ra támaszkodik a védelempolitikában. (MTI) Tony Blair har<pa a brexit ellen London. Tony Blair szerint az EU-tagságról rendezett tavalyi népszavazáson a választók anélkül szavaztak a kilépésre, hogy tudták volna, mivel jár majd a brexit, ezért joguk van ahhoz, hogy meggondolják magukat. A volt munkáspárti brit miniszter- elnök (1997 és 2007 között) tegnap bejelentette: saját feladatául tűzte ki, hogy rávegye a briteket döntésük megváltoztatására, és ehhez külön intézményt hoz létre. Blair az általa indított kezdeményezés feladatának nevezte a közvélemény „állhatatos tájékoztatását” a brit EU-tagság feladásának tényleges költségeiről, bemutatva, hogy a népszavazási döntés „hiányos tudásanyagra alapozva” született. (MTI) Mintegy ötszáz menedékkérőnek sikerült behatolnia tegnap a Marokkóba ékelődő spanyol exklávé, Ceuta területére. A hajnalban kezdődött roham során a fekete-afrikaiakból álló tömeg átmászott a várost Marokkótól elválasztó 6 m magas kerítésen. Az akció közben kb. 350-en megsérültek, őket a Spanyol Vöröskereszt munkatársai látják el. Akiknek nem lett bajuk, a menedékkérőknek ideiglenes otthont nyújtó, túlzsúfolt ceutai központhoz vonultak. (tasr/ap) Ölik a szélsőségeseket Iszlámábád. Legalább 40 szélsőséges fegyveressel végzett a pakisztáni hadsereg tegnap a Szind- ha tartománybeli szúfi mecset elleni merénylet után indított hajtóvadászatban. A hadsereg egyszerre több helyszínen csapott le a fegyveresekre, összetűzések voltak a többi között Karacsi, Kvetta és Szargodha városában7 illetve Orakzai törzsi területen. Értesülések szerint legalább 75-en életüket vesztették, és 200-an megsebesültek a csütörtökön Szevan városban egy öngyilkos merényletben, amelyet a Lál Shahbáz Kalandar 12-13. századi szúfi filozófus nevét viselő mecsetben követték el egy vallási szertartás alatt. A támadás elkövetőjeként az Iszlám Állam terrorszervezet jelentkezett. A szúfikat és kegyhelyeiket gyakran érik támadások az iszlám szunnita ágához tartózó radikális iszlamisták részéről. Legutóbb tavaly novemberben legalább 52 ember életét követelte egy öngyilkos merénylet a délnyugati Belu- dzsisztán tartományban. A szúfikat mind a szunniták, mind a síiták eretnekeknek tartják. Aszif Gafür, a pakisztáni hadsereg szóvivője beszámolt arról, hogy a pakisztáni hadsereg ravalpindhi főhadiszállására bekérették Afganisztán isz- Iámábádi követségének képviselőit tiltakozásul a pakisztáni területen végrehajtott terrorcselekmények miatt, amely elkövetői Afganisztánból érkeztek. (MTI)
