Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-16 / 39. szám, csütörtök

8 KÜLFÖLD 2017. február 16.1 www.ujszo.com RÖVIDEN Kreml: a Krím Oroszország része Moszkva. A Krím félsziget Oroszország része, és Oroszor­szág saját területeit nem adja vissza - szögezte le szerdán Ma­rija Zaharova orosz külügyi szó­vivő, reagálva Sean Spicer fehér házi szóvivő erre vonatkozó nyilatkozatára. Spicer a Michael Flynn nemzetbiztonsági tanács­adó lemondásával kialakult helyzetre reagálva azt hangoz­tatta, az új amerikai kormányzat keményen fog fellépni Oroszor­szággal szemben, még akkor is, ha bizonyos területeken szeretne együttműködni vele. (MTI) Nómet házkutatás török imámoknál Boriin. Házkutatást tartottak Németországban négy muzul­mán hitszónoknál - imámnál -, akiket kémkedéssel gyanúsíta­nak a tavalyi törökországi puccskísérlettel összefüggésben. Azzal gyanúsítják őket, hogy adatokat gyűjtöttek az amerikai száműzetésben élő Fethullah Gülen vallási mozgalmának hí­veiről, és kémkedésük eredmé­nyéről jelentést tettek a kölni tö­rök főkonzulátusnak. Jogsértő tevékenységük alapja a török vallásügyi hivatal (Diyanet) ta­valy szeptember 20-án kiadott rendelkezése, amelyben Gülent nevezték meg a július 15-én tör­tént erőszakos hatalomátvételi kísérlet felelősének. (MTI) Trump fogadta az izraeli kormányfőt Washington. Donald Trump amerikai elnök tegnap fogadta Netanjahu izraeli kormányfőt - a Politico amerikai lap szerint Trump nem szorgalmazta a két- állami megoldást az izraeliek és a palesztinok között. Ez az Egyesült Államok eddigi politi­kájának esetleges megváltozását jelzi. A kétállami megoldást Benjamin Netanjahu óvatosan szokta kezelni, az izraeli jobb­oldal ugyanis elveti ezt, mond­ván, hogy Izrael államisága már megvan, a palesztinok állami­sága pedig szerintük nem jelent garanciát a békére. (MTI) Olasz földrengések: 23 milliárd euró kár Róma. 23,53 milliárd euróra mérte fel a katasztrófavédelem az Olaszország középső részé­ben tavaly augusztus és idén ja­nuár között bekövetkezett föld­rengések anyagi kárát. Abruzzo, Marche, Umbria és Lazio tarto­mányban augusztus 24. és január 18. között a földmozgások 12,9 milliárd euró kárt okoztak a ma­gánépületekben. (MTI) Pokolgép robbant Bagdadban Bagdad. Legalább 15-en életü­ket vesztették és 50-en megsebe­sültek tegnap Bagdad keleti ré­szén, a főleg síiták lakta Szadr- városban, amikor egy autóba rejtett pokolgép felrobbant. (MTI) Szelet vetett Flynn bukása Moszkva kémeken keresztül kapcsolatban állt volna Trump stábjával 11 II Sean Spicer fehér házi szóvivő (balra) magyarázkodhatott a bukott nemzet- biztonsági főtanácsadó, Michael Flynn (jobbról) ügye miatt (TASR/ap) A Kreml tagadta, hogy ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Donald Trump amerikai elnököt már két hete tájékoztatták, hogy a hétfőn lemondott nemzetbiztonsági főtanácsadója, Michael Flynn nem mondott igazat az orosz nagykövettel folytatott tele­fonbeszélgetéseiről. Állítólag a Trump-kampány legalább 3 munkatársa tartott kapcsola­tot orosz titkosügynökökkel. Trump csapata folyamatosan ele­mezte a helyzetet, és mostanra ju­tottak el odáig, hogy Flynn főta­nácsadó megbízhatatlan, ezért vé­gül Trump szólította fel arra, hogy mondjon le, állítja Sean Spicer fehér házi szóvivő. Eddig úgy lehetett tudni, hogy maga nyújtotta be a le­mondását. Egészen a közelmúltig a Trump-csapatból mindenki határo­zattan tagadta, hogy Flynn beszélt volna a szankciókról az oroszokkal. Flynn bukása egyébként hatalmas újságírói siker. A Washington Post kéttucatnyi forrásra hivatkozva írta meg, hogy Flynn hazudott az orosz nagykövettel folytatott beszélgeté­seiről, és valójában szóba hozta a szankciók várható fellazítását, eltör­lését. Mivel akkor még Obama volt az elnök, ez nem volt túl etikus húzás, sőt, egy régi amerikai törvényt meg is sért (a Logan-törvény szerint olyan ember nem folytathat külpolitikát az amerikai kormány nevében, aki nincs hivatalos pozícióban). Ráadásul ha Flynn hazudott az ő ügyében vizs­gálódó FBI-nyomozóknak, akkor nagy bajban lehet. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő tegnap tagadta, hogy Moszkva ké­meken keresztül kapcsolatban állt volna Donald Trump elnök stábjával a választási kampány alatt, és meg­sértette a 30 éve aláírt fegyverzet­korlátozási egyezményt. A The New York Times (NYT) amerikai napilap négy jelenlegi és egykori amerikai tisztségviselőre hivatkozva azt írta: híváslisták és lehallgatott telefonbe­szélgetések arról tanúskodnak, hogy Trump elnöki kampányának néhány tagja a választást megelőző évben folyamatos kapcsolatban állt magas rangú orosz hírszerzőkkel. A napilap szerint az oroszok kapcsolatba lép­tek a rövid ideig Trump kampányel­nökeként tevékenykedő Paul Mana- forttal. „Ne higgyünk a névtelen in­formátoroknak!” - javasolta Pesz­kov. Trump Twitter-üzenetben szin­tén tagadta az „orosz kapcsolatot”. „Esztelenség. Csupán kísérlet arra, hogy elfedje a rengeteg hibát, ame­lyet Hillary Clinton elnökjelölt vesz­tes választási hadjáratában követtek el”-írta Trump. Trump elnököt aggasztják a Flynn- ügyben kiszivárgott hírek, és általá­ban a Fehér Házból kiszivárgó hírek, ezért intézkedéseket hoz majd ezek megakadályozására. Roy Blunt re­publikánus szenátor bejelentette: Michael Flynnt valószínűleg a sze­nátus hírszerzési bizottsága elé idé­zik, hogy számot adjon a történtek­ről. Mitch McConnell, a szenátus re­publikánus frakciójának vezetője szerint ez a bizottság nagyon alapo­san megvizsgálja majd a Flynn és az orosz nagykövet közti kapcsolatokat, s ennek fényében dönt arról, hogy indítsanak-e vizsgálatot az ügyben. Az amerikai média szerint vélhetően a haditengerészet egyik volt alten- gemagya lesz az elnök új nemzetbiz­tonsági tanácsadója. Sajtóhírek sze­rint valószínűleg Robert Harward, James Mattis védelmi miniszter egyik korábbi beosztottja lesz az új nem­zetbiztonsági tanácsadó. (MTI, 444.hu) Francia elnökválasztás: beavatkozik az orosz média Orosz beavatkozást ószlel Emmanuel Macron, az egyik francia elnökjelölt. Macronék azt állítják, orosz források szándókosan terjesztenek rá­galmakat az elnökjelöltek kö­zül legkevésbé oroszbarátnak számító centrista politikusról. Párizs/Moszkva. Határozottan visszautasította a francia nyelven is működő két orosz állami média­szerv, az RT és a Szputnyik a francia elnökválasztáson függetlenként in­duló Emmanuel Macron kam­pánystábjának vádjait. Az orosz ál­lami tulajdonú, de francia változat­tal is rendelkező Szputnyik hírportál elítélte a szerinte „bizonyíték nélkü­li vádaskodást”. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő abszurdnak nevezte a vádakat, miszerint a Kreml az állami médián keresztül vagy ki- bertámadásokkal próbálja manipu­lálni a franciaországi elnökválasz­tást. „Nem állt és nem is áll szándé­kunkban más országok belügyeibe, különösen pedig választásokba be­avatkozni” - mondta Peszkov. Richard Ferrand, a centrista Mac­ron elnökjelölt En Marche (Indulás) nevű mozgalmának főtitkára a France2 francia televízióban azt kérte a „legmagasabb szintű állami szer­vektől”, hogy szavatolják: egyetlen külföldi nagyhatalom sem fog be­avatkozni a francia demokratikus életbe. „Csak meg kell nézni a ténye­ket: két nagy média, az RT és a Szput­nyik, amelyek az orosz állam tulaj­donában vannak, naponta sugároz­nak és terjesztenek hamis híreket. Aztán a híreket átveszik, idézik, és azok rányomják bélyegüket a mi de­mokratikus életünkre” - fogalmazott a centrista politikus, aki szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök meg akarja akadályozni, hogy Emmanuel Macronból francia elnök legyen. Ar­ra is emlékeztetett, hogy januárban 4 ezer támadás érte Macron mozgal­mának honlapját, azok jelentős része Ukrajnából érkezett, miközben Juli­an Assange, a WikiLeaks szivárog­tató oldal alapítója, aki Moszkvához közel állónak mondja magát, egy orosz lapban kijelentette, „érdekes információi” vannak Macronról. Adócsalás gyanúja miatt vizsgálat folyik Thierry Solere, a francia el­nökválasztás konzervatív jelöltjé­nek, Francois Fiiionnak a szóvivője ellen - erősítették meg igazságügyi források a Le Canard enchainé érte­sülését. A szatirikus hetilap azt írja, hogy a szóvivő 2010 és 2013 között nem vallotta be a személyi jövede­lemadója egy részét, és a 2013-as in­gatlanadóját. A felmerült gyanú mi­att a Párizs közeli Nanterre ügyész­sége az adóhivatal feljelentése alap­ján 2016. szeptember 6-án előzetes eljárást indított a képviselő ellen. A hetilap úgy tudja, a nyomozók vizs­gálják a szóvivő feleségének tanács­adói cégét is, mert nem szerepelt a képviselő vagyonbevallásában. Fil- lon ellen a párizsi ügyészség a Le Canard enchainé című szatirikus he­tilap január 25-i számában megje­lent értesülés alapján hivatalból in­dított vizsgálatot közpénz elsik- kasztása, hivatali bizalommal való visszaélés és csalás gyanújával, s egy lapértesülés szerint már a héten dön­tés születhet az ügyben. Fiiion ko­rábban azt mondta: csak akkor lép vissza, ha eljárás indul ellene. (MTI) Ötszáz amerikai katona érkezett Románia fekete-tengeri kikötőjébe harcko­csikkal és más felszerelésekkel a NATO délkelet-európai szárnyának meg­erősítése keretében. A Harcoló Sasok nevű első zászlóalj, a 8. gyalogezred Ro­mánia keleti részén, a Fekete-tengerhez közeli Mihail Kogalniceanu légi tá­maszponton fog állomásozni, rotációs alapon. Az amerikai katonák jelenléte az amerikai képesség kiterjesztése a béke és a biztonság megőrzésére Euró­pa délkeleti részében és a fekete-tengeri régióban. Ez azért kiemelten fontos, mert 2014-ben Oroszország elcsatolta Ukrajnától a Krím félszigetet. (TASR/AP) NATO: Mattis belépője Brüsszel. A NATO továbbra is a transzatlanti kapcsolatok alapkö­ve, képes lesz alkalmazkodni a vál­tozó biztonsági kihívásokhoz - je­lentette ki James Mattis új ameri­kai védelmi miniszter a katonai szervezet tegnapi brüsszeli ülése előtt. A NATO tagállamainak ele­get kell tenniük a védelmi kiadá­saik növelésére vonatkozó vállalá­saiknak, ha el akarják kerülni a szö­vetség tevékenységéhez nyújtott amerikai hozzájárulás „mérséklé­sét”- figyelmeztette európai kollé­gáit Mattis. Ursula von der Leyen német védelmi miniszter ugyan­csak a katonai kiadások fokozásá­nak szükségességéről beszélt. Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára pedig kiemelte: egy erős NATO előnyös Európa és Észak-Amerika számára egyaránt. Bár a kétnapos ülésen nem vár­hatóak igazán jelentős döntések, a találkozó mégis rendkívül fontos az amerikai tengerészgyalogságnál „Veszett Kutya” néven emlegetett Mattis részvétele miatt. Az ameri­kai hadsereg egyik legtapasztal­tabb stratégájának számító Mattis beszámol az USA kül- és védelmi politikájának főbb céljairól és pil­léreiről, illetve szorgalmazni fogja, hogy a NATO vállaljon nagyobb részt az Iszlám Állam terrorszer­vezet elleni küzdelemben, az eu­rópai szövetségesek pedig növel­jék védelmi költségvetéseiket. Oroszország új robotrepülőgé­peket telepített annak ellenére, hogy Washington kifogásolta ezt, mivel a lépés megsérti a fegyverzetkor­látozási egyezményt - állítja a The New York Times. Á napilap szerint az amerikaiak megállapították: az SSC-8-as típusú robotrepülőgépek már bevetésre készen állnak, titok­ban már telepítették őket. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents