Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-16 / 39. szám, csütörtök
I www.ujszo.com I 2017. február 16. KULTÚRA I 9 Nem nyomj a el a hús szagát a tömj én illata Endó Súszaku keresztényüldözésről szóló regénye alapján forgatta filmjét Martin Scorsese TALLÓSI BÉLA Martin Scorsese Némaság című filmjének története a 17. századi Japánban játszódik. A film két keresztény hittérítő veszélyes útját követi nyomon, a kemény vallásüldözés idején. Amikor a szamurájok embertelen eszközökkel tiporták a „japán sárba" az idegen „kultúrát". Az arisztokrácia tart az idegen civilizációtól, ezért tűzzel-vassal irtatja a keresztény tanokat, elsősorban persze a teijesztőit, a hittérítő papokat és azokat a japánokat, akik már felvették a kereszténységet. (Noha többen közülük nem értik az új hit lényegét, hiszen a frissen megkeresztelt csecsemő szülője a keresztelést követően az iránt érdeklődik, hogy gyermeke már a Paradicsomban van-e.) A portugál hittérítő, Sebastiao Rodri- gues (Andrew Garfield) hiába érvel úgy, hogy a hit, amit hoztak, az igaz hit a szent igazsággal, a helyi „inkvizíció” azzal vág vissza: de a japán sárban nem tud gyökeret verni. A Némaság két ifjú portugál szerzetes, a jezsuita Rodrigues és társa, Francisco (Adam Driver) útját járja végig. Azért érkeznek a kereszténységet üldöző szamurájok földjére, hogy megkeressék egykori mesterüket, Cristóvao Ferreira atyát (Liam Neeson), aki évekkel korábban indult el missziós útra. A japánoknak azonban sikerült megtörniük, és megtagadta hitét. Rodrigues borzalmakkal, árulásokkal, meghasonulásokkal és kételyekkel teli útja végén eljut FerRodriguest (Andrew Garfield) megrendíti a brutalitás, háborgó lelkét az imák sem tudják lecsendesíteni (Fotó: Magie Box) FILMKOCKA Némaság ■ Eredeti cím: Silence ■ Szlovák cím: Mlčanie ■ Színes, olasz-mexikói-amerikai történelmi dráma, 2016,161 perc ■ Rendező: Martin Scorsese ■ Operatőr: Rodrigo Prieto ■ Szereplők: Andrew Garfield, Liam Neeson, Adam Driver A film előzetesét megnézhetik az u)szo.com-on. reirához, aki hitteijesztés helyett az asztronómia tudományával foglalkozik. A film végső megoldásként részben azt mutatja meg, milyen hatást vált ki ez a találkozás a küldetésében egyre erősebben kételkedő Rodriguesben. Scorsese úgy bontja ki a szamurájok és a hittérítők konfliktusát, hogy a hívő és a nem hívő ember is megtalálja a filmben a maga igazát. Lehet úgy is nézni és értelmezni a Némaságot, hogy a mártíromság vállalása szent eszköz a kereszténység elfogadásához vezető úton - így Rodrigues kálváriája kínzó gyötrelmekkel társuló együttérzést vált ki a nézőben. De úgy is nézhető a történet, hogy végig azon töprengünk, lehet-e kegyes az út, amely annyi szenvedést, kínt, vért, emberéletet követel. Ilyen szemszögből nézve pedig valamiféle dacos ellenállással társuló empátiát váltanak ki az elevenen elégetett testek, a porba hulló fejek és a tengerbe fojtott életek. Érezzük, hogy a tömjén illata - miként elhangzik - nem képes elnyomni az égő hús szagát. Ez emészti Rodriguest is, ettől rendül meg hitében. Emiatt - az emberáldozatokat látva - erősödnek kételyei: nem a némasághoz imádkozik-e? Scorsese a vallási vonalat nem csomagolja fennkölt pátoszba. Ellenvetéseket is felsorakoztat a japán „inkvizítor” érveivel, amelyek erős hangsúlyt kapnak. De a mozi azt is megkérdezi: vélt igazunk védelme feljo- gosít-e a vélt ellenség üldözésére? Bár a filmet nagy Oscar-esélyesnek tartották, a legjobb operatőr kategóriában jelölték csupán. Akár meg is kaphatja - a fényképezés végig kiegyensúlyozott. RÖVIDEN Kiállításmegnyitó a Limes Galériában Komárom. Holnap 17.00-kor nyitják meg a Limes galériában a Szlovák Képzőművészeti Unió által megrendezett tavalyi Bien- nále győzteseinek munkáiból összeállított kiállítást. A 2x3 című tárlat kurátora Bohunka Zamecová, a rendezvény házigazdája Farkas Veronika művészettörténész. A megnyitó előtt, 15 órától a Monarchia Caféban (Európa-udvar) Pavol Kráľlal, a Szlovák Képzőművészeti Unió elnökével lesz beszélgetés a kultúrpolitika aktuális kérdéseiről. Zuzana Branišová, Žofia Dgbo- vá, Štefan Oslej, Veronika Se- lingerová, Iveta Tomanová és Valéria Zacharová munkái március 12-ig tekinthetők meg a Limesben. (ú) Csáky Pál mint szerző és szereplő Pozsony. Csáky Pál Ballada a szabadságról című színpadi játékával vendégszerepei holnap a fővárosban a kassai Thália Színház. A felolvasószínházi formában színre kerülő dráma az 1956- os forradalom 60. évfordulójára készült, és az elmúlt évtizedek szabadságküzdelmeiről szól, illetve arról, hogy mennyire fontos a lélek szabadsága és az identitás. A szereplők között ott találjuk magát a szerzőt, valamint Éor- gács Miklós rendezőt is. Rajtuk kívül Kövesdi Szabó Mária, Ná- dasdi Péter, Habodász István, Lax Judit és Dégner Lilla látható a darabban, amely tavaly megosztott első díjat kapott a kassai magyar főkonzulátus, a Thália Színház és a kassai Csemadok drámapályázatán. A17 órakor kezdődő előadás után beszélgetés következik a szerzővel. Helyszín a Pozsonyi Magyar Intézet. Quk) PENGE Finom füleknek Matisz László dzsesszesztéta, zenész könyvének főszereplője, mint az már a címből is sejthető, a zene, méghozzá annak improvizatív fajtája. És ez felettébb üdítő. Egyrészt, mert hézagot tölt be a szakiroda- lomban, másrészt, mert nem száraz elméletek szoros láncolata mentén AYHAN GÖKHAN KRITIKAI ROVATA halad a szerző, kísértésnek nem enged, minek után bőbeszédű, csapongó, meseszerű magyarázatokba fogna. Olybá tűnik, a zeneértelmezéshez illem kell, és Matisz László kellő eleganciával rendelkezik ahhoz, hogy segítségével megtehessük az első lépéseinket a megismerés útján. Esszészerűen, a mondandójába olykor egy kis érzelmi töltetet keverve ír le és magyaráz, terelget, tesz helyre ízlést, metafizikai magasságoktól sem zárkózva el. Matisz, hasonlóan egy jó tanárhoz, tanít, nem kioktat, segítséget nyújt, ahelyett, hogy erőszakosan nevelne. A könyvben olvasható, többek között zenészóriásokkal - Szabados György, Vukán György, Szakcsi- Lakatos Béla - készített inteijúk alátámasztják a Matisz által leírtakat, mondjuk úgy, megadják a szükséges alaphangot. Az idén hatvanéves Snétberger Fe- renctől hallottam nemrég, hogy keveset ad a kritikára, határozott véleménye, hogy ritka a hozzáértő, szakmailag kifogástalan szakember. Nos, Matisz László rácáfol a kritikusok kritikájára, könyve első néhány oldala azonnal meggyőz, hogy elmélyült, művelt, a zenét a végletekig komolyan vevő és azt tisztelő, valódi szakembert tisztelhetünk benne, aki amellett, hogy nagyon alapos, élvezetesen, izgalmasan, megnyerőén ír. Egy mondatot hadd idézzek a könyvből - aki a kortárs művészet ellen ágál, annak kétszer ajánlatos elolvasnia. „Fontos eloszlatnunk azt a tévhitet is, mely szerint a szabad zene koncepciótlan összevisszaság lenne, pláne azzal az előítélettel súlyosbítva, hogy az ilyen produkciókban részt vevő muzsikusok felkészületlenek, talán nem is professzionális hangszertudásúak, azaz blöffölnek (ahogy ezt a legtöbb absztrakt képzőművészről is hajlamosak vagyunk feltételezni).” Nem gondolom, hogy a könyv túl nagy olvasóközönséget vonzana, tekintve, hogy nem a populáris zene áll a középpontjában, azonban nagy reményeket fűzök ahhoz az elképzelésemhez, hogy az igényes, a rendkívülire fogékony közönség nagy örömét leli majd benne. Matisz László: A hangok vonzása és taszítása. Gramofon Könyvek, 2016. Értékelés: 8/10 Magyar rövidfilmek a Febiofest versenyében Pozsony. Összesen húsz szlovák, cseh, magyar, lengyel és osztrák rövidfilm szerepel az idei Febiofest Európa közepén című versenyprogramjában -jelentették be a szervezők. A filmklubok nemzetközi fesztiválján, amelyet Pozsonyban március 2. és 8. között rendeznek meg, a magyar színeket három alkotás képviseli. Fabricius Gábor az utóbbi években több erős, a mai társadalmi feszültségekre fókuszáló rövidfilmet rendezett: a Bianka a cigánygyilkosságokról, a tavalyi torontói filmfesztiválon bemutatott Sintér a kilakoltatásokról szólt. Legfrissebb munkája, a Febiofesten látható Dialógus humoros fikció, amely a nigériai Moses és egy keletnémet pár párhuzamos történetén keresztül a menekültkérdést feszegeti. Fabricius Erdély Mátyással, a Saul fia operatőrével 2016 nyarán forgatott szerbiai helyszíneken és az Európa szélén felhúzott kerítésnél. Lichter Péter 2002 óta készít kísérleti filmeket, az elmúlt években több mint százhatvan nemzetközi filmfesztiválon és avantgárd filmes rendezvényen vetítették a munkáit, például a New York-i Tribeca Filmfesztiválon, a Rotterdami Filmfesztiválon, a wiesba- deni GoEasten, 2016-ban készült alkotása, a super 8-as kamerával forgatott Non-Places: Beyond the Infinites egy neves francia antropológus, Marc Augé Nem-helyek című esszéjének elméletét ütközteti Stanley Kubrick 2001: Űro- düsszeia című klasszikusának hangjaival, különböző autópályapihenőkről készített felvételek fel- használásával. Borbás Dávid Wartburg című rövidfilmje egy 2010-ben megtörtént abszurd és tragikus postarablás eseményeit, körülményeit kísérli meg felidézni: két tisztességes családapa filmekből felkészülve, saját Wartburggal indult rabolni, de a tököli börtön előtt lerobbant a kocsi. Az alkotás tavaly elnyerte az Aranytojást, az Emir Kusturica által alapított szerbiai film- és zenei fesztivál, a Kustendorf födíját. Az Európa közepén versenyszekció legjobb alkotásait Pozsony után több vidéki városban - például Kassán, Besztercebányán, Léván-is láthatja a közönség. (as)
