Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-14 / 37. szám, kedd

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK 2017. február 14.1 www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Elkerülik Angliát a munkavállalók London. Egyre nagyobb a munkaerőhiány a brit gaz­daság azon szektoraiban, amelyek jelentős részben függnek a külföldi EU- munkavállalóktól, és ennek elsődleges oka valószínűleg az, hogy a brexitnépszava- zás óta folyamatosan csök­ken az uniós társállamokból érkező dolgozók száma - áll a brit emberierőforrás- menedzserek szakmai szö­vetségének a tanulmányá­ban. Jelenleg 748 ezer munkahely betöltetlen a brit gazdaságban, mivel a cégek egyre nehezebben találnak megfelelő képzettségű munkaerőt. (MTI) Igazságtalan agrártámogatás Brüsszel. AzEurópai Bi­zottság szerint Írországban a közvetlen uniós agrártámo­gatások 50%-át a farmerek 12%-a kapj a, közöttük 261 olyan termelő van, akinek több mint 100 ezer euró tá­mogatásjut - írja az agroin- form.hu portál. Ugyanakkor a támogatás az ír farmerek mintegy 20 százaléka ese­tében 2 ezer euró alatt ma­radt. Matt Carthy uniós par­lamenti képviselő szerint az EU-28 viszonylatában a di­rekt támogatások 80%-át a farmerek 20%-a veszi fel, vagyis ez csak a gazdag farmereket teszi még gaz­dagabbá. (agroinform.hu) ______________aktuális középárfolyamok____________ v aluta I Árfolyam I valuta I Árfolyam Angol font 0,8489 BB Lengyel zloty 4,3137 Cseh korona 27,021 Q Magyar forint 308,02 Horvátkuna 7,4485 BB Román lej 4,5022 Japán jen 120,90 BB Svájci frank 1,0673 Kanadai dollár 1,3917 gg USA-dollár 1,0629 Q Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Hiányzik az uniós pénz Pozsony. Idén 2,9, jö­vőre 3,6%-os gazdasági növekedésre számíthat Szlovákia - derül ki az Európai Bizottság tegnap közzétett gazdasági előre­jelzéséből. A brüsszeli testület emlékeztet arra, hogy a szlovák bruttó ha­zai termék (GDP) már ta­valy is „csak” 3,3%-kal nőtt, miközben a bővülés 2015-ben még 3,8%-os volt. A növekedés vissza­esését főként azzal ma­gyarázzák, hogy mérsék­lődött az uniós források felhasználása, és ezáltal csökkent azok növeke­désserkentő ereje. A kö­vetkező időszakban azon­ban várhatóan élénkülni fognak a beruházások, és a háztartások fogyasztása is tovább nő. Az Európai Bizottság szakemberei arra számí­tanak, hogy a szlovákiai munkanélküliség tovább zsugorodik, idén 9, 2018- ban pedig 7,9 százalékos leszatavalyi 9,7 ésa2015- ös 11,5 százalékot köve­tően. A jövőben így egyre nagyobb problémát je­lenthet a szakképzett munkaerő hiánya. Lassan elkezdenek nőni az árak is. Az Európai Bizottság szerint a fogyasztói árak, . a tavalyi 0,5%-os csök­kenést követően idén 0,9, majd 2018-ra 1,4 száza­lékkal nőnek. (TASR, mi) VILÁGOS A JOVOD? JELENTKEZZ MÁRCIUS 31-IG A NYITRAI KeTK-re! Finnugor tanulmányok ■ Fordító- és tolmácsképzés: magyar nyelv és kultúra (szakpárosításban: szlovák/angol/németj ■ Magyar nyelv és irodalom szakpárosításban (tanári szak) ■ Magyar-szlovák kétnyelvű ügyvitelszervezés ■ Úvodapedagógia ■ Regionális idegenforgalom • Közép-európai areális tanulmányok Beköszöntött a 0%-os hitelkamatok korszaka Kamatmentes fogyasztási hitel formájában egyelőre csak ki­sebb összeget igényelhetünk a bankoktól (Gabriel Kuchta felvétele) Pozsony. Tévedtek, akik azt hitték, hogy a hitel­kamatok már nem csök­kenhetnek tovább. Az egyre kiélezettebb kon­kurenciaharc miatt sorra jelennek meg a nulla­százalékos kamattal ke­csegtető hitelajánlatok. Az elemzők szerint még így sem járnak rosszul a bankok. A legújabb „nullás” aján­lattal a J&T pénzügyi csoport tulajdonában levő Postabank rukkolt elő, azonban nem ez az egyetlen olyan pénzintézet, amely 0%-os kamattal pró­bálja magához vonzani az ügyfeleket, az mBank már egy éve kínál egy ehhez hasonló pénzügyi terméket. Az aktuális ajánlat Az mBanktól 350 és 1500 euró közötti összeget igényel­hetünk 0%-os kamattal, egy éves futamidőre. A hitelnyúj­tási díj azonban a kölcsön összegének a 2%-a, vagyis legfeljebb 30 euró. Aki így 1500 eurót igényel, az 1530-at fizet vissza. A Postabank a starthitelén keresztül ugyan csak 600 és 1000 euró közötti összeget kínál 0%-os kamatra, nem számol fel azonban hitel- nyújtási díjat sem, vagyis az ügyfél egy centtel sem fizet többet, mint amekkora össze­get felvett. Ráadásul a Posta­bank a visszafizetésre 20 hó­napot ad, az ezereurós hitelnél így havi 50 eurós törlesztő részletre számíthatunk. Megéri a bankoknak „Korábban már több, banki engedéllyel nem rendelkező gyorshitelező társaság is kí­nált hitelt 0 százalékos ka­mattal, vagyis ez nem számít újdonságnak. Ami új, hogy egyre több bank is errefelé vette az irányt” - mondta Maroš Ovčarik, a Finančný kompas pénzügyi portál igazgatója. Szerinte a 0 szá­zalékos kamat csak első lá­tásra számít furcsának. Tény, hogy az ilyen hiteleken a bank nem nyer semmit, sőt, az ez­zel járó költségeket is neki kell viselnie, hiszen az alkal­mazottait is fizetnie kell. Emiatt úgy tűnhet, hogy a bankok csak veszítenek az ilyen ajánlatokon. Ovčarik szerint azonban a bankok számára manapság már az új ügyfelek magukhoz csaloga­tása számít az egyik legkölt­ségesebb tételnek, mivel a reklámkampány nem a legol­csóbb mulatság. Ha azonban a nullaszázalékos kamattal sikerül magukhoz csalogat­niuk, az adatbázisukba felvett ügyfelet már célzott ajánla­tokkal bombázhatják. Peter Hajko, a Postabank lakossági üzletágának a vezetője ugyan ez utóbbit határozottan ta­gadja, ő is elismeri azonban, hogy a banknál abban bíznak, az így megszerzett ügyfele­iknek a Postabank egyéb pénzügyi termékei is megtet­szenek. Mindezt mi sem tá­masztja alá jobban, mint az mBank adatai: ezek szerint a 0 százalékos kamatra ráhara­pó ügyfeleik több mint fele később a pénzintézet más hi­teltermékeit is igénybe vette. Növekvő órdeklődós Az egyre alacsonyabb hi­telkamatok már tavaly is megdobták a fogyasztási hi­telek piacát. „2016-ban a szlovákiai bankok összesen 4,56 milliárd eurónyi ilyen kölcsönt folyósítottak, csak­nem az ötödével többet, mint egy évvel korábban” - nyi­latkozta Jana Glasová, a Postabank elemzője, aki szerint a többség az öt évnél hosszabb futamidejű hitele­ket választja. (SITA, mi) Folytatódik a görög dráma Már-már azt hihettük, hogy Görögország las­san kilábal a válságból, hiszen az utóbbi hóna­pokban nem lehetett ag­gasztó híreket hallani az országból. Ám a helyzet rosszabb, mint valaha. Athén. A Nemzetközi Va­lutaalap (IMF) szerint a görög adósságráta idén a GDP 180%-a fölé emelkedhet, és ha nem avatkoznak be, 2060-ra a 275%-ot is elérheti. így nem véletlen, hogy a görög kor­mány már hetek óta ismét adósságkönnyítésért könyö­rög a hitelezőknél. A kérdés most azért került ismét terí­tékre, mert lassan el kellene gondolkodni egy újabb men­tőcsomagon, mely 2018 kö­zepétől biztosítaná Görögor­szág finanszírozását. Jeroen Dijsselbloem, az Eurogroup vezetője szerint a hitelezők' hajlandók tovább enyhíteni Görögország adósságterhein, amennyiben az ország kormá­nya kész további reformokat végrehajtani. Ugyanakkor ki­Még sok fejfájást okozhat a grexit (Képarchívum) zárta annak lehetőségét, hogy egész egyszerűen elengedjék a 330 milliárd eurós görög adósság egy részét. Ennél ke­ményebben fogalmazott Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter. Szerinte az adósságelengedésről csak a grexit esetében lehetne szó, vagyis ha Görögország el­hagyná az eurózónát. így most úgy áll a helyzet, hogy miköz­ben Németország szeretné, ha a Valutaalap is adna pénzt a következő görög mentőcso­magba, az IMF erre egyelőre nem igazán hajlik, szerinte ugyanis könnyíteni kellene Görögország terhein. Egyelőre azt sem látni vi­lágosan, mennyire sürgető a megegyezés a görögökkel. Az első hírek még arról szól­tak az év elején, hogy az athé­ni kormány a február 20-án esedékes Eurogroup-ülésig szeretne tető alá hozni vala­miféle megegyezést az adós­ságkönnyítésről. A Financial Times cikke szerint a görög kormánynak azonban jelen­leg elegendő forrás áll ren­delkezésére, hogy júliusig kihúzza további hitel folyó­sítása nélkül. Ugyanakkor a február 20-ai dátum valóban fontos, mivel akkor lesz az utolsó Eurogroup-ülés a márciusi holland parlamenti választások előtt. Európa po­litikusai pedig mindenkép­pen igyekeznek elkerülni azt, hogy a tavasszal esedékes holland és francia választá­sok mellett a görög kérdés is növelje a nyomást a konti­nensen. (MTI, TASR) MP170067

Next

/
Thumbnails
Contents