Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)

2017-02-11 / 35. szám, szombat

o NI C/3 Charta 77 a korabeli Új Szóban 16. oldal 2017. február 11., szombat, 11. évfolyam, 6. szám Románia lázad a korrupció ellen A románok elérték, hogy a kormány eltörölje a korrupció dekriminalizálását kimondó rendeletet. A tömegeket így sem sikerült visszaterelni az utcákról. R ománia az elmúlt napokban ismét a nemzetközi média figyelmének közép­pontjába került. A rendszerváltás óta először mentek ki százezres tömegek az utcákra, hogy tiltakozásukat fejezzék ki egy kormányrendelet miatt, amivel a kormány gyakorlatilag büntedenné akarta tenni a hivatali visszaélést. A heves tiltakozások nyomán a kabinet végül visszavonta a büntető törvény- könyv szóban forgó módosítását, távozott posztjáról az igazságügy­miniszter. Bár a kabinet kiállta a par­lament bizalmatlansági szavazását, a tömeg nem nyugszik, folytatódnak a tüntetések a városokban. A román kormány alig több mint egy hónapja van hivatalban. A vá­lasztásokon győztes Szociáldemok­rata Pán (PSD) a liberálisokkal alakított koalíciót. Mint ismeretes, a szociáldemokraták elnöke, Liviu Dragnea azért nem lehetett kor­mányfő, mert jogerős ítélet szüle­tett ellene választási csalásért. Pártja ennek ellenére a tavalyi parlamenti választásokon a szavazatok 46%-át gyűjtötte be. A szocdemek tehát úgy érezhették, itt a megfelelő al­kalom, hogy lecsapjanak az ország­ban évek óta zajló korrupcióellenes hajsza ellen, amely számos PSD-s politikust is érintett. Miért tüntetnek? A szóban forgó sürgősségi kor­mányrendelettel úgy módosították a büntető törvénykönyvet, hogy azzal gyakorlatilag lehetedenné vált volna a korrupció üldözése. Például nem indíthattak volna eljárást hiva­tali visszaélés esetén, ha a kár nem érte volna el a 200 000 lejt (kb. 44 ezer euró), s az ezt meghaladó kár esetén is a jelenlegi hétről három évre csökkent volna a kiróható sza­badságvesztés. Emellett csökkentet­ték volna az elévülési idő tartamát is nyolcról öt évre, tehát ennek el­teltével már nem indulhatott volna eljárás korrupcióért. Mindezt vá- radanul, minden bejelentés nélkül, egy éjszakai kormányülésen tették, a hivatalos indoklás szerint azért, mert az alkotmánybíróság az alap­törvénnyel ellentétesnek ítélte meg a Btk. több passzusát. A rendelet kritikusai egyebek mellett arra is rámutattak, hogy a 200 000 lejes határ gyanúsan ha­sonlít ahhoz az összeghez, amely a szociáldemokrata pártelnök, Liviu Dragnea ellen folytatott ügyben szerepel. Ezen kívül - a szabályozás hatályba lépése esetén - több, hiva­tali visszaélés miatt elítélt szociálde­mokrata politikus is idő előtt kisza­badulhatott volna a börtönből. Ám a parlamentben kényelmes többséggel rendelkező kormányko­alíciónak végül mégis meg kellett hátrálnia, ugyanis a döntés nyil­vánosságra kerülése után azonnal hatalmas felháborodást okozott. Országszerte tízezrek vonultak utcára, hogy kifejezzék nemtetszé­süket a rendelettel, s a Grindeanu- kormány lemondását követeljék. Szlovákiai, de közép-európai szem­mel nézve is bámulatos a románok elszántsága a korrupcióellenes harc­ban. Visszagondolva a Gorilla-el­lenes tüntetésekre, amikor párszáz ember lézengett a nagyobb városok főterein, figyelemre méltó, hogy egy ugyancsak posztkommunista országban, amely ráadásul számos mutatóban elmaradottabb nálunk, milyen érzékenyek a polgárok a korrupció kérdésére. A DNA színre lép Ez a társadalmi érzékenység nem a véletlen műve, s nem is hirtelen jött jelenség. Románia már évek óta élen jár a korrupcióellenes harc­ban, amely - ellentétben számos posztkommunista országgal - ott a legfelsőbb köröket sem kíméli. Mindennek a hátterében az erős kompetenciákkal felruházott kor­rupcióellenes ügyészség, a DNA áll, amely az EU-s csatlakozási folyamat során jött létre, és nagy sikereket ért el a legfelsőbb szintű korrupció üldözésében. Csak 2015-ben például Victor Ponta miniszterelnök, öt miniszter, tizenhat képviselő, öt szenátor, s 97 aktuális vagy volt polgármester ellen emeltek vádat. Ä DNA-nak köszönhetően börtönbüntetésre ítélték Adrian Nastase volt mi­niszterelnököt is, amiért állami pénzeket nyúlt le a választási kampányára. 2015-ben a hatóság a gyanúsított személyektől félmil- liárd 'euró értékű vagyont foglalt le. Amikor a hivatalban lévő pénz­ügyminiszter, Darius Valcov ellen indítottak vizsgálatot, a politikus otthonában aranytéglákat és Re- noir-festményeket is találtak. A bilincsbe vert politikusról készült felvételek bejárták a hazai s a nem­zetközi médiát is, s messze nem ez volt az egyeden hasonló eset. A „szupemő” A hivatal fennállása óta (2003) nagy társadalmi támogatottságnak örvend. Mégis a DNA jelenlegi vezetője, Laura Codruta Kövesi az, akinek a korrupcióellenes hatósá­got sikerült az ország második leg­népszerűbb intézményévé tennie (a hadsereg után). Éppen ez a nagy népszerűség az oka annak, hogy eddig egyik kormánynak sem sike­rült lebénítania a hivatalt, holott az pártállásra való tekintet nélkül csap le a politikusokra, de nem kíméli a nagy befolyással rendelkező üzlet­embereket sem. Az egyik legfontosabb románi­ai médiakonszern tulajdonosa, a politikusi pályát is kipróbált Voi Voiculescu például éppen tízéves börtönbüntetését tölti korrupci­óért. Ezért nem is meglepő, hogy Laura Kövesi és munkatársai ellen naponta jelennek meg diszkreditáló hírek a román médiában, minded­dig azonban nem sikerült betörni a DNA vezetőjét, s a közvélemény is határozottan az ő pártján áll. Ami­kor 2014-ben az akkori pénzügy- miniszter a hivatal költségvetésének megnyirbálásával próbálta fékezni a munkáját, a Facebookon gyűjtést szerveztek a DNA számára. A hivatal, amely jelenleg több mint 120 ügyésszel és saját rend­őrséggel is rendelkezik, rendkívül eredményesen lép fel a korrupció üldözésében. Az általa bíróság elé vitt ügyeknek kb. 90%-a a gyanú­sítottak jogerős ítéletével végződik. A DNA vezetőjének a pozícióját az is erősíti, hogy személyét ugyan az igazságügy-miniszter választja ki, de hivatalba lépéséhez az államfő kinevezése is kell. S hogy ez a függetlenség nem csak elvben működik, arról sokat elárul a tény, hogy bár Laura Kövesit Traian Básescu köztársasági elnök nevezte ki, még az elnök hivatali ideje alatt eljárást indítottak annak fivére ellen, aminek nyomán 4 év börtönbüntetésre ítélték. A DNA most Básescu lánya ellen folytat vizsgálatot. A gyanú szerint az exel- nök lánya egy állami vállalattól ka­pott pénzt apja kampányára, mely összegből ráadásul egy kubai luxus­nyaralást is megengedett magának. Ezek után érthetedennek tűnik, a román választópolgárok hogyan tudtak a választásokon 46%-os tá­mogatást adni egy olyan pártnak (PSD), amelynek vezetője jogerő­sen el van ítélve választási csalásért. Bakk Miklós politológus, a Sapi- entia Erdélyi Magyar Tudomány­egyetem docense szerint ennek két magyarázata van. Az első a Szociál­demokrata Párt társadalmi beágya­zottságában keresendő. „Ennek a pártnak a szavazóbázisa a román vidék, s leginkább az úgynevezett Okirályság, azaz a Kárpátokon túli térségek lakosságából áll össze. Ez a társadalmi csoport kulturálisan kö­zelebb áll a Balkánhoz, így sokkal megengedőbb a korrupció iránt.” A másik ok Bakk Miklós szerint az, hogy sokak szemében kételyek merülnek fel a korrupcióellenes ügyészség munkájával szemben. Több esetben ugyanis nagyon el­lentmondásos ítéletek születtek a DNA által bíróság elé vitt ügyek­ben, ami olyan spekulációknak is teret ad, hogy valódi bűnüldözés helyett itt politikai leszámolás zaj­lik a kiválasztott politikusokkal szemben, s mindennek hátterében a titkosszolgálat áll. Hasonló utalá­sokat egyébként Kelemen Hunor y> Börtönbüntetésre ítélték Adrian Nastase volt miniszterelnököt is. RMDSZ-elnök is tett a kormány e heti bizalmatlansági indítványáról szóló parlamenti vitában. A poli­tológus úgy véli, az erdélyi magyar köztudatban ezen kívül jelen van az, hogy a perbe fogott magyar po­litikusok esetében a valódi vádak mellett esedeg kisebbségellenes tö­rekvésekről is szó van. Azok, akik kivonultak az utcára nyilvánvalóan nem a kormányzó szociáldemokraták szavazói. Bakk Miklós szerint a tiltakozások így rá­mutatnak a román társadalomban meglévő erős törésvonalra is, amely az egyik oldalon a vidéki, idősebb, társadalmilag egyébként nem any- nyira aktív lakosság és a fiatal, job­ban szervezett, társadalmilag aktív, de a választásoktól távol maradt csoportok közt húzódik. ,A mos­tani tiltakozási hullámot ezért né­hány elemző a fiatalok lázadásának aposztrofálta. Kétségtelen, hogy leginkább a fiatalabb korosztályok, s főleg a városi lakosság vett részt a tüntetéseken” - mondta az Új Szó­nak Bakk Miklós. „Túl” sok román zászló Bár a tudósítások szerint Erdélyben, s kisebb mértékben Székelyföldön is voltak tüntetések, amelyeken magyarok is részt vettek, az erdélyi magyar hírportálokat böngészve az tűnik ki, mintha a magyar közeg nem osztaná a többség határtalan lelkesedését a tüntetésekkel kapcso­latban. Ezt az érzést Bakk Miklós is megerősíti: „Igaz, hogy ez egy nagyon tág keblű demokratikus fel­buzdulásnak tűnik, ám úgy vélem, hosszú távon ez a román naciona­lizmust erősíti.” A szakember ezt a történelmi ta­pasztalattal magyarázza: „20. szá­zadi képlet, hogy a demokratizmus kibontakozása és a nacionalizmus kéz a kézben jártak. Azt gondolom, hogy az összetartozás élményét ez a réteg sem tudja másként megélni, minthogy visszanyúl az államna­cionalizmus szimbólumtárához.” Bakk szerint erre enged következ­temi az is, hogy a tüntetéseken el­eihangzottak nacionalista, xenofób, sőt magyarellenes üzenetek is. Szőcs Levente, a Bukaresti Rádió munkatársa is úgy véli, hogy „ahol nagyon sok román zászló jelenik meg együtt, attól a magyarok ösztö­nösen ódzkodnak”. Az események romániai magyar médiák általi fo­gadtatását azonban Szőcs Levente egészen más kontextusba helyezi. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a romániai magyar média többsége az RMDSZ-hez áll közel, amely az elmúlt években szorosabbra fűzte a kapcsolatait a Fidesszel. „Ennek fényében elég nehéz lenne megma­gyarázni, mi most miért tüntetünk az utcán” - véli Szőcs. Az újságíró elmondta, olyan kom­mentárok is megjelentek, amelyek a kormányzó PSD illiberális for­dulatát azzal magyarázták, hogy a DNA - a titkosszolgálatok és az államfő támogatásával - ebbe az irányba tereli a pártot. „Ez feltűnő­en hasonlít azokra a magyarországi elméletekre, amelyek szerint Orbán Viktor és a Fidesz ilyen irányú el­tolódása miatt az előző szocialista kormányzat okolható” - mondta az Új Szónak Szőcs Levente. Egyszerre kormánypárti és ellenzéki Az RMDSZ magatartása a kor­mányellenes tüntetések kapcsán valóban különös, legalábbis, ha a pártra ellenzéki erőként tekintünk. A kormány ellen beadón parla­menti bizalmadansági szavazáson a magyar párt például nem is sza­vazott. Ezt Kelemen Hunor pártel­nök azzal magyarázta, hogy úgysem volt esély a kabinet leváltására. Bakk Miklós szerint az RMDSZ tudatosan folytat olyan politikát, hogy látványosan nem helyezkedik szembe a kormánypárttal, mert úgy gondolja, csak így érhet el valamit a céljaiból. Szőcs Levente úgy véli, ez hosszú ideje jóformán már csak arra korlátozódik, hogy a pártnak sike­rül némi plusztámogatást szereznie a magyar többségű önkormányza­tok számára. „Az RMDSZ-nek a 2000-es évek elején sikerült jelentős eredményeket elérnie a kisebbségi jogok terén, azóta ez stagnál, sőt, egy ideje már tartani lehet e jogok elvesztésétől” - magyarázta az Oj Szónak az újságíró. Az RMDSZ - egyedüli ellenzéki pártként — megszavazta a költség- vetési törvényt is. Ezt megelőzte egy egyezség a magyar párt és a ko­alíció között, amiért sokan bírálták Kelemenéket. A pártelnök azzal indokolta a lépést, hogy a pártnak sikerült átültetnie több módosító javaslatát is a törvénybe. A kor­mánypártokkal kötött megállapo­dásról pedig azt mondta, ahhoz észszerűen, nem érzelmi alapon kell viszonyulni. Ügy tűnik, a Grindeanu-kabinet egyelőre megúszta a bukást. Az azonban bizonyosnak tűnik, hogy a sürgősségi kormányrendeletek által előidézett események nem ma­radnak következmények nélkül, s behatárolják a kormány mozgáste­rületét is. Hogy hosszú távon mely politikai erő tud tőkét kovácsolni a történtekből, még nem látható. Az azonban nem kétséges, hogy a nép­akarat - legalábbis a közélet tisz­taságát érintő kérdésekben - nem hagyható figyelmen kívül, ezt még a parlamenti többséggel rendelkező pártok sem tehetik meg. Ez pedig már önmagában olyasmi, amit nem egy posztkommunista ország joggal irigyelhet Romániától. Czajlik Katalin A tömeg többet akar. Kormányellenes tüntetés Bukarestben. (Fotó: tasr/ap)

Next

/
Thumbnails
Contents