Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-10 / 34. szám, péntek
6 i KÜLFÖLD 2017. február 10. lwww.ujszo.com RÖVIDEN Mexikói szenátorok ólőlánca a határon Schulz és Merkel egy szinten A francia jobboldali elnökjelölt botlása miatt a mérsékelten szocialista Macron lehet a nyerő Mexikóváros. Különböző mexikói pártok szenátorai bejelentették, február 17-én élőláncot szerveznek a mexikói-amerikai határ mentén, tiltakozásul Donald Trump amerikai elnök kormányzatának „ellenséges” intézkedései ellen. Armando Ríos Piter, a baloldali Demokratikus Forradalmi Párt (PRD) tagja elmondta, hogy az „Emberfal - Híd a nemzetek között” nevű eseményen egységet akarnak létrehozni, támogatandó a bevándorlókat. Az amerikai elnök egyik fő kampányígérete volt, hogy falat épít az USA és Mexikó határán, amit Mexikóval akar kifizettetni. (MTI) Tüntetések: ment a román miniszter Bukarest. Lemondott tisztségéről Florin lordache, a bukaresti szociálliberális kormány igazságügyi minisztere, annak a - büntetőjog korrupcióellenes szigorán enyhítő - sürgősségi kormányrendeletnek a kezdeményezője, amely nagyszabású korrupcióellenes megmozdulássorozatot váltott ki országszerte. Az azóta hatálytalanított kormányrendelet egyebek mellett a hivatali visszaélésre, hanyag kezelésre, érdekellentétre és bűnpártolásra vonatkozó cikkelyeket módosította, az indoklás szerint azért, hogy a törvényt összhangba hozza az alkotmánybíróság korábbi döntéseivel. lordache azt mondta, minden kezdeményezése törvényes volt. (MTI) A migrációt fókeznó a megállapodás Róma. Az illegális migráció és az embercsempészet megfékezését, valamint a határok megerősítését is szolgáló megállapodást írt alá Angelino Alfano olasz és Hemaisz Dzsinaui tunéziai külügyminiszter. A megállapodást, amely alapvetően biztonsági, fejlesztési, kulturális, egészségügyi, oktatási és közlekedési együttműködésről szól, szerdán készítette elő római tárgyalásain Bédzsi Káid esz-Szebszi tunéziai elnök. Marco Minniti olasz belügyminiszter bejelentette, a kormány fel akarja gyorsítani az illegális bevándorlók kiutasítását és szigorítani a menedékkérelmek elbírálását. (MTI) Őrizetbe vettek két iszlamistát Berlin. Küszöbönálló terrortámadás gyanúja miatt nagyszabású razziát tartottak és őrizetbe vettek két, közveszélyes iszla- mistaként számon tartott férfit a németországi Göttingenben. Az Alsó-Szászországban fekvő város rendőrsége szerint egy 27 éves algériai és egy 23 éves nigériai polgárt vettek őrizetbe. Mindketten a helyi radikális iszlamista körökhöz tartoznak. A napokban egyre sűrűsödtek egy „konkrét terrortámadásra” utaló jelek, ezért gyorsan lépnie kellett a rendőrségnek. (MTI) Francia elnökválasztás: májusban Emmanuel Macron lehet a befutó (TASR/AP) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin/Párizs. Újabb felmérés jelzi Németországban a szociáldemokrata párt (SPD) népszerűségének növekedését. Három friss felmérés is a centrista Emmanuel Macron győzelmét jelezte a tavaszi francia elnökválasztáson. A Forsa kutatóintézet adatai szerint a szociáldemokrata SPD választói támogatottsága több mint négy év után ismét 30% fölé emelkedett. A felmérés szerint az SPD 31 százalékon áll, ami 5 százalékpontos erősödés az egy héttel korábbihoz képest, és 10 százalékpontos növekedés, amióta január 24-én bejelentették, hogy Martin Schulz lesz a párt kan- celláijelöltje és új elnöke. Az SPD legutóbb 2012 októberében állt 30% felett a Forsa méréseiben. A jobbközép CDU/CSU pártszövetség 34%- on áll, 3 százalékpontot veszített Martin Schulz színre lépése óta, előnye így 16 százalékpontról 3 százalékpontra csökkent. Azonban egyelőre nem tapasztalható annyira erős kormányváltó hangulat, mint 1998- ban, amikor az ellenzékből induló szociáldemokraták építhettek arra, hogy a választók „ráuntak” a 16 éve kormányzó Helmut Kohlra - emelte ki Manfred Güllner, a kutatóintézet igazgatója. A két kancelláijelölt a személyes népszerűséget tekintve fej fej mellett áll; ha közvetlenül lehetne kormányfőt választani, Martin Schulz és a csaknem 12 éve hivatalban lévő kancellár, Angela Merkel is a szavazatok 37%-át szerezné meg. Három felmérés is a centrista Emmanuel Macron győzelmét jelezte a tavaszi francia elnökválasztáson. Eszerint a sokáig nagy esélyesnek számító konzervatív jelölt, Francois Fiiion volt miniszterelnök nyilvános bocsánatkérése felesége parlamenti alkalmazása miatt sem változtatott a két hete kirobbant botrány következményein. Ha most tartanák a választásokat, az 1. fordulóban a jobboldali jelölt 3. helyen végezne és nem jutna be a 2. fordulóba. Az első fordulóban első helyre várt Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnöke és a függetlenként induló centrista Emmanuel Macron, a szocialista kormány korábbi gazdasági minisztere között dőlne el az államfői szék sorsa, az utóbbi javára - derül ki az Opinionway közvélemény-kutatóintézet felmérésből. A részletes kimutatások szerint Le Pen a legjobb eredményt az alacsonyabb néprétegeknél, a munkásoknál és a szerény jövedelműeknél érné el 36-38%-kal, a nyugdíjasoknak csak 16-17%-a szavazna rá. Az előző elnökválasztás szavazói bázisát Le Pen egyben tudta tartani, ezenfelül Nicolas Sarkozy exelnök táborának kb. 15%-a pártolt át hozzá. Emmanuel Macron a középkáderek, a szabadfoglalkozásúak és a nyugdíjasok körében a legnépszerűbb 23-25%-kal, a munkásoknak 19%-a szavazna rá. Brexit: nincs módosítás USA: elfogadták a miniszter jelölését Washington. Az amerikai szenátus kemény viták után megszavazta az új, republikánus kormányzat igazságügyi miniszterének, Jeff Sessionsnek a kinevezését. A 70 éves alabamai politikust - aki két évtizede tagja a szenátusnak - 52:47 arányban szavazták meg. A szavazás után-egy frissen megszavazott minisztertől szokatlan módon - Jeff Sessi- ons megköszönte az őt támogatóknak a bizalmat, majd az őt elutasítókhoz fordult és kijelentette: „nem tesz jót az egészségnek befeketíteni azokat, akik nem értenek velünk egyet”. Bírálta Donald Trump elnököt a bírákról és bíróságokról tett minapi kijelentései miatt Neil Gor- such, akit Trump pár napja a legfelső bíróság tagjának jelölt. Gorsuch „demoralizálónak” és „kiábrándítónak” minősítette, ahogyan az elnök egy szövetségi bírót támadott. Az elnök „úgynevezett bírónak” minősítette a bevándorlásszigorító rendeletét felfüggesztő James Robartot. (MTI) A várakozásoknak megfelelően módosítás nélkül, kényelmes többséggel véglegesítette a londoni alsóhéz a brit EU- tagségmegszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindításéhoz kellő felhatalmazást. London. A képviselők a felhatalmazásról szóló törvényjavaslatot egy hete már megszavazták. E héten azonban az indítvány ismét az alsóház elé került, amelynek ezúttal a tervezethez benyújtott módosító javaslatokról kellett döntenie. A néhány soros törvénytervezethez 146 oldalnyi módosítás érkezett a pártok részéről, de a 3 újabb vitanap során ezek közül egyiket sem fogadták el, és a végszavazáson ismét nagy többséggel véglegesítették a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásához szükséges alsóházi felhatalmazást. Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot. A Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) londoni alsóházi képviselőcsoportja önmaga 50 módosító indítványt terjesztett be. Ezek között szerepelt például, hogy az Egyesült Királyság „felülvizsgált feltételekkel” maradjon az Európai Unió tagja, ha az EU-val a kilépési tárgyalások végén létrejövő megállapodást az alsóház képviselői elutasítanák. Skóciában a szavazók 62%-a a bennmaradásra voksolt a brit EU-tagságról tartott tavalyi népszavazáson, és az SNP-kormány azóta többször is felvetette, hogy Skócia nem hagyja magát akarata ellenére , Jdrángatni” az Európai Unióból. A vezető ellenzéki parlamenti erő, a Munkáspárt az 50. cikkely aktiválására felhatalmazást adó törvényjavaslatot egy olyan módosítással kívánta kiegészíteni, amely jogszabályban kötelezte volna a brit kormányt a már Nagy-Britanniában élő külföldi EU-munkavállalók tartózkodási és egyéb szerzett jogainak garantálására a brit EU-tagság megszűnése után. A kormánytöbbség ezt a módosító indítványt is elvetette. Most a felső kamara, a Lordok Háza elé kerül a dokumentum, amely 20-án veszi napirendj éré a témát. (MTI) Trump levele a kínai elnöknek Washington. Barátságos hangvételű levelet küldött az amerikai elnök kínai kollégájának: Donald Trump azt írta Hszi Csin-pingnek, hogy szeretne együtt dolgozni vele a kölcsönösen előnyös kétoldalú kapcsolatok fejlesztésén - közölte a Fehér Ház. Trump megköszönte Hszi korábbi üzenetét, amelyben a kínai államfő az új amerikai elnök beiktatásához gratulált. Egyúttal kifejezte újévi jókívánságait is a Kínában nemrég kezdődött kakas éve alkalmából. A két vezető közvetlenül még nem beszélt egymással. Megfigyelők szerint az elnök a levél elküldésével „megtörte a jeget”. Lu Kang kínai külügyi szóvivő közölte, nagyra értékelik Trump ünnepi jókívánságait. A kínai vezetést decemberben felbosszantotta, hogy Trump fogadta a megválasztásához gratuláló tajvani elnök hívását, hosszú hagyományt törve meg ezzel. Az USA ugyanis Tajvannal csak nem hivatalos kapcsolatban van 1979 óta. (MTI) Két palesztin meghalt és öten megsebesültek tegnap egy izraeli légi csapásban az egyiptomi-gázai határ térségében, Rafah közelében. A palesztin egészségügyi minisztérium szerint F-16-os harci gépek lőtték rakétákkal a határ alatt épített csempészalagutakat. Az izraeli média közölte: a légi csapás válasz volt arra, hogy néhány órával korábban rakétákat lőttek ki ismeretlen támadók a Sínai-félszigetről az Akabai-öböl partján fekvő izraeli Eilatra - a rakétákat a Vaskupola légvédelmi rendszer megsemmisítette. (tasr/ap) Drónok és dzsihádisták Washington/Pristina. Az amerikai védelmi minisztérium bejelentette, hogy egy szíriai légi csapásban megölték Abu Hani al- Maszrit, az al-Kaida egyik veterán parancsnokát, aki a 80-as években csatlakozott a terrorszervezethez. A Szíria északnyugat részén, Idlíb város térségében megölt al-Maszri kapcsolatban állt Oszama bin La- dennel és Ajman az-Zavahrival, az al-Kaida korábbi, illetve jelenlegi vezetőjével - írta Jeff Davis, a Pentagon szóvivője. Al-Maszri „felügyelte az 1980-as és 90-es években az al-Kaida számos táborának létrehozását és működtetését Afganisztánban, ahol olyan terroristák ezreit toborozták, nevelték és fegyverezték fel, akik azután szétszóródtak a térségben és a világban” - közölte Davis. A NATO drónjai végeztek az Iszlám Állam 11 tagjával, köztük két magas rangú parancsnokkal a kelet-afgán Nangarhar tartományban. Megölték Szíriában Ridvan Ha- qifit, aki az Iszlám Állam terrorszervezet egyik ismert koszovói vezéralakja volt - írta tegnap a Ko- ha Ditore című pristinai napilap. Haqifi 2014 júliusában vette át a Koszovóból, Albániából és Macedóniából érkező albán iszlamisták egységének vezetését Szíriában a „balkáni mészárosként” is ismert, koszovói Lavdrim Muhaxheritől. 2015-ben Ridvan Haqifi megfenyegette a balkáni országokat, hogy bosszúból háborút indít azon balkáni országok ellen, amelyekben megalázták a muszlimokat. (MTI)
