Új Szó, 2017. február (70. évfolyam, 26-49. szám)
2017-02-04 / 29. szám, szombat
2 I KOZELET 2017. február 4. | www.ujszo.com Emelkedik a történelemórák száma Amit Ján Mikolaj (SNS) miniszter 10 éve eltörölt, azt most Peter Plavčan(SNS-jelôlt) miniszter ésLudovít Hajdúk(SNS- jelölt), az ŠPÚ igazgatója visszaállítja (Fotó: Spú) IBOS EMESE Pozsony. Már szeptembertől a jelenlegi egyről kettőre emelkedhet az alapiskolák felső tagozatos osztályaiban a történelemórák száma. A szakember szerint az óraszám emeláse kevás, a történelemoktatás koncepcióját is át kellene gondolni, a magyar iskoláknak pedig külön tantervre lenne szükségük. Ľudovít Hajdúk, az Állami Pedagógiai Intézet (ŠPU) igazgatója szerint az intézet tantárgybizottsága azt javasolja, hogy a jelenlegi egyről kettőre emeljék az alapiskola felső tagozatos osztályaiban a történelem- órák számát. Kivételt a kilencedik osztály képezne, ahol jelenleg is heti két órában oktatják a történelmet. „A módosítás nem lesz hatással a tanulmányi programokra, az emelt óraszámnak köszönhetően a pedagógusok mélyrehatóbban foglalkozhatnak a jelentősebb történelmi eseményekkel, melyek ma is hatással vannak a társadalomra” - közölte Hajdúk. Hangsúlyozta, hogy a történelemtanároknak didaktikai és módszertani segédanyagokat dolgoznak ki. Évek óta követelték A hazai történészek és pedagógusok évek óta sürgették a történelem- órák számának emelését, illetve a korábbi trend visszaállítását. 2008-ig ugyanis az alapiskolák felső tagozatain heti két órában tanították a történelmet. Ján Mikolaj volt SNS-es oktatási miniszter nevéhez fűződik az a rendelet, mellyel a heti két történelemóra heti egyre csökkent. Ráadásul Mikolaj akkor egyáltalán nem egyeztetett a szakmával. A gyakorló pedagógusok szerencsétlennek tartják azt is, hogy az alapiskola utolsó évfolyamában, a kilencedik osztályban viszont meghagyták a heti két történelemórát. Plavčan először ellenezte A Szlovák Történészek Társasága (SHS) legutóbb december elején szólította fel az oktatási minisztériumot, hogy az extrémizmus előretörésére reagálva emelje meg a történelem- órák számát. Akkor Peter Plavčan (SNS-jelölt) oktatási miniszter még ellenezte a javaslatot. Állította, hogy az iskolák a szabad órákat felhasználva erősíthetik a történelemoktatást. Időközben Peter Plavčan meggondolta magát, a tantárgybizottság ajánlására azt mondta: „a tantárgyak tananyagának és a tanórák számának reagálniuk kell az aktuális társadalmi eseményekre. Ez a változás része a szélsőségek elleni harc stratégiájának. Az emelt óraszámokon ezeknek a témáknak szentelnek majd nagyobb figyelmet”. Branislav Gröhling, az SaS oktatási szakértője szerint idehaza az oktatásügy hiányosságaira tartalmi és módszertani módosítás helyett általában csak az órák számának csökkentésével vagy növelésével reagálnak. Gröhling támogatja, hogy szeptembertől heti két órában oktassák a történelmet, ugyanakkor kreatív, élményszerű oktatást sürget a száraz tényanyag felsorolása helyett. Állítja, ehhez mindenképpen új módszertani segédeszközökre és a pedagógusok továbbképzésére is szükség van. Sötétben tapogatózunk „Én történelem szakos oktatóként és történészként örülök, hogy emelkedik a történelemórák száma, de azért ez komplexebb kérdés. Egyelőre nem tudjuk ugyanis, hogy minek a kárára fog emelkedni. Fontos kérdés az is, hogy készül-e új központi tanterv és új tankönyvek. Egyelőre semmit sem tudunk” - reagált Simon Attila, a Selye János Egyetem történelem tanszékének vezetője. A szakember szerint a lépés nincs átgondolva. „Attól nem lehet a szélsőségek ellen jobban küzdeni, hogy megemeljük a történelemórák számát, ha a tantárgyat ugyanazokból a tankönyvekből és ugyanúgy fogják oktatni” - magyarázta Simon Attila, aki a lépést látszatintézkedésnek tartja. Új koncepció kell Simon Attila szerint az óraszám emelésével át kellene gondolni a történelemoktatás koncepcióját. ,31 kellene dönteni, hogy mire akarjuk megtanítani a diákot: gondolkodni, érvelni, vitatkozni, vagy tényeket betanulni? Az igazi kérdés nem a mit és a hány órában, hanem a hogyan” - állítja a tanszékvezető. Simon Attila szerint hiába akar az oktatási miniszter harcolni a szélsőségek ellen, ha nem hajlandó elfogadni, hogy a magyar iskolákban mást kell tanítani, mint a szlovák iskolákban. „Úgy látszik, ezt a kérdést a politika nem akarja megoldani. Számomra hiteltelen az, amit a minisztérium csinál, mert ott, ahol javítani lehetne - tehát hogy hivatalosan is elfogadják, a magyar iskolákban más tantervek alapján, más tankönyvekből kellene tanítani -, ott nem tesznek semmit, sőt évek óta akadályozzák a változásokat” - zárta Simon Attila. Egyre jobban toleráljuk a szélsőségeseket ÖSSZEFOGLALÓ Elégedetlenek vagyunk a demokrácia működésével, ráadásul egyre jobban toleráljuk a szélsőségeseket - derül ki abból az átfogó, több területet felölelő felmérésből, mely a szlovákiai választók viselkedését és a társadalom demokráciáról alkotott véleményét vizsgálja. Pozsony. A felmérés a CSES és ISSP 2016 nemzetközi összehasonlító kutatások adatain alapul, melyet Szlovákiában a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézete készített, az adatokat pedig a TNS Slovakia gyűjtötte számukra tavaly ősszel, 1150 felnőtt megkérdezésével. Nem tetszik a rendszer A demokrácia működésének társadalmi megítéléséről Oľga Gyár- fášová szociológus számolt be. Elmondása szerint az emberek 68 százaléka elégedetlen a demokrácia működésével, és csak 29 százalékuk nyilatkozott pozitívan - a trend pedig kedvezőtlen, 2010-ben még csak 59 százalék volt az elégedetlenek aránya. A szociológus szerint az elégedettek csoportjába elsősorban a 60 év feletti emberek, a kisebb települések lakói, és az alapiskolát végzettek tartoznak. Párthovatartozás alapján kategorizálva a Smer, a Sme rodina és az SaS szavazói a legelégedettebbek a demokrácia működésével, átlag alatt van ugyanakkor az ĽSNS és az MKP választóinak elégedettsége. Gyárfášová figyelmeztetett arra is, hogy egyre kevesebben vannak azok, akik szerint fontos, kire szavaznak. Míg 2010-ben még a válaszadók 49 százaléka tartotta fontosnak, ki van hatalmon, arányuk mostanra 37 százalékra apadt. A felmérés foglalkozott a pártok és szavazók elhelyezkedésével a bal-jobb oldali tengelyen. Az emberek negyede azonban nem tudja, vagy nem akarja magát besorolni, ráadásul arányuk egyre nagyobb a társadalomban. A baljobb tengely két szélére a Smer és az SaS szavazói kerültek. Gyárfášová szerint ugyanakkor a többi választói csoport elhelyezkedése kevésbé logikus. A tengely közepéhez például az SNS és az ĽSNS választói kerültek a legközelebb. A felmérés a lakosság európai integrációhoz való viszonyát is vizsgálta. Leginkább az ĽSNS választói euroszkeptikusak, míg a legtöbb EU-párti az OĽaNO-szavazók közül kerül ki. Az SNS-en kívül minden párt szimpatizánsai között csökkent a további integráció támogatottsága. Andrej Danko pártjánál ugyanakkor paradox módon nőtt, ez a szakértő szerint annak köszönhető, hogy az SNS bekerült a politikai fősodorba, és szélesebb rétegeket ér el, radikálisabb választói viszont Kotlebáékhoz távoztak. Korruptak azok mind! Egyre többen tartják korruptnak a politikusokat és állami hivatalnokokat is. Míg 2008-ban az emberek 55,8 százaléka, nyolc évvel később már 58,7 százaléka gondolta, hogy a politikusok közül nagyon sokan vagy mindannyian belekeveredtek korrupciós ügyekbe. Miloslav Bahna, a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársa szerint az állami hivatalnokok megítélése kissé kedvezőbb. Pártbontásban az SNS és a Smer szavazói kissé elnézőbbek a politikusok iránt, és az átlagnál kicsit kevésbé tartják őket korruptnak, míg a legszigorúbbak ezen a területen az ĽSNS szavazói, és azok, akik nem járnak választani. A felmérés szerint ugyanakkor a korrupcióval egyre ritkábban találkoznak a válaszadók. Míg 2008-ban csak a válaszadók 38,7 százaléka nyilatkozott úgy, hogy ő vagy közeli hozzátartozói egyszer sem találkoztak korrupcióval, arányuk 2016-ra 56,6 százalékra nőtt. Csökkent azonban azok aránya, akik csak néhányszor vagy kifejezetten ritkán tapasztaltak korrupciót. Gyűljenek csak! Bahna beszélt arról is, hogy a társadalom a közelmúlthoz képest sokkal toleránsabb a radikális nézeteket vallókkal szemben, akik a kormány megdöntését szeretnék. Míg 2008-ban csak az emberek 38,2 százaléka engedélyezte volna számukra nyilvános tömegrendezvény összehívását, most már 60,8 százalék. A szélsőséges könyvek kiadását az emberek 61,2 százaléka engedélyezné a nyolc évvel korábbi 40,7 százalékhoz képest. Pártszimpátia szerinti bontásban nem meglepően a Sme rodina és az ĽSNS szavazói a leg- megengedőbbek a szélsőségesekkel szemben, a legszigorúbbak a Smer választói. A felmérés egy további érdekes, de nem meglepő összefüggést is feltárt: a szélsőségesek tömegrendezvényeit azok az emberek támogatják a leginkább, akik korruptnak tartják a politikusokat, találkoztak már korrupcióval, továbbá azok is, akik veszélyforrásnak tartják a menekülteket, és akik szerint a parlamenti képviselők nem igyekeznek teljesíteni választási ígéreteiket. (sita, fm) Néhány éve az embereket jobban zavarták a hasonló megmozdulások (JozefJakubóo felvétele) ;
