Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

2017-01-05 / 4. szám, csütörtök

6 I RÖVIDEN Sikeresen halad Moszul ostroma Moszul. Az iraki erők vissza­foglaltak két újabb moszuli ke­rületet az Iszlám Állam szerve­zettől. Az iraki terrorelhárító erők visszafoglalták az ipari övezetet, a belügyminisztérium egyik elit alakulata pedig tegnap behatolt a Mitak kerületbe, és elkezdte megtisztítani azt az Isz­lám Állam orvlövészeitől, po­kolgépeitől. Az iraki erők három irányból haladnak nyugat felé a városban. A dzsihádisták úgy vonulnak vissza, hogy közben robbanószerrel megrakott autó­kat állítanak le a város sikátorai­ban, orvlövészek maradnak a háztetőkön, és az épületben köz­ben ott vannak a lakók. (MTI) Bizalmat kapott a román kormány Bukarest. Jelentős többséggel megszavazta a bukaresti parla­ment Sorin Grindeanu kormá­nyát, amelyben a tavaly decem­beri választásokon győztes Szo­ciáldemokrata Párt (PSD) és szabadelvű szövetségese, az ALDE által jelölt miniszterek kaptak helyet. A miniszterelnök­jelöltként korábban Klaus Io- hannis román elnök által eluta­sított muzulmán vallású Sevil Shhaideh is tagja az új kor­mánynak, miután a szociálde­mokraták miniszterelnök­helyettesi tisztségre javasolták. A PNL-ALDE koalíció kormá­nyát a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség (RMDSZ) és a nem magyar kisebbségek kép­viselői is támogatták. (MTI) Húsz tálib lázadót öltek meg Puli-Álam. Megöltek mintegy húsz tálib lázadót az afgán biz­tonsági erők a keleti Logar tar­tományban három nappal ezelőtt elindított tisztogató hadművelet részeként. A megölt lázadók között két parancsnok van, ezenkívül megsebesült három tálib - közölte a tartományi rendőrkapitány helyettese. A hadműveletben megsebesült Abdul Razek tábornok, a hadse­reg egyik parancsnoka, és meg­halt három rendőr. (MTI) Bűnösnek találtak egy izraeli katonát Tel-Aviv. Emberölés vádjában bűnösnek mondta ki tegnap egy katonai bíróság Elor Azaria izra­eli őrmestert, aki főbe lőtt egy harcképtelenné tett palesztin ké­ses merénylőt. Az Izraelben nagy port kavaró eset tavaly március­ban történt a ciszjordániai Heb- ronban. A bűnösséget kimondó bíró közölte: az, hogy a földön fekvő férfi terrorista volt, nem igazolja a túlzott fellépést. Izra­elben legutóbb 12 éve ítéltek el katonát emberölésért, amelyért legfeljebb húsz év börtön szab­ható ki. A bíróság egy hónap múlva hirdeti ki, hogy milyen büntetést ró ki a gyilkos katonára. Szakértők szerint a közvélemény nyomására Azaria viszonylag enyhe büntetésre számíthat. (MTI) KÜLFÖLD 2017. január 5.1 www.ujszo.com Koalíciós gépek is bombáztak Észak-Szíriában Nem teljes a Szíriái tűzszünet, a szélsőségeseket továbbra is lövik (SITA/AP) Az USA vezette terrorellenes koalíció gépei támogatást nyújtottak az Iszlám Állam kezén lévő ászak-szíriai Báb várost ostromló török fegyveres erőknek. Damaszkusz/Washington. Peter Cook, az amerikai védelmi minisz­térium szóvivője hangsúlyozta, hogy a koalíciós gépek nem támadtak cél­pontokat, a múlt heti bevetés célja erődemonstráció volt. Elmondta azt is, hogy tudomása szerint a török erő­ket tűz alá vették, ezért légi támoga­tást kértek. A koalíció ennek megfe­lelően nyújtott segítséget az Iszlám Állam ellen harcoló török erőknek. Az Egyesült Államok vezette nem­zetközi koalíció eddig vonakodott at­tól, hogy támogatást nyújtson az Eszak-Szíriában beavatkozó, jelen­leg a stratégiailag fontos Báb váro­sának bevételén fáradozó NATO-tag Törökországnak. Megfigyelők sze­rint ebben az is közrejátszhat, hogy a török hadsereg által tavaly augusz­tusban indított Eufráteszi Pajzs fedőnevű hadművelet célja megtisz­títani az Eufrátesz folyó nyugati ol­dalán egy 5000 négyzetkilométeres területet az Iszlám Államtól és az észak-szíriai kurd fegyveres erőktől, a Népvédelmi Egységektől (YPG). Utóbbi szervezet azonban az Egye­sült Államok támogatásával bírt, és az iszlamisták elleni harc egyik leg­ütőképesebb erejének számított. Legalább 25 tagja meghalt a Dzsabhat Fatah as-Sám (korábbi ne­vén Dzsabhat an-Nuszra) nevű szél­sőséges szervezetnek, amikor a ter­rorcsoport egyik épületét légi csapá­sok érték a szíriai Idlíb tartomány­ban -jelentette az Emberi Jogok Szí­riai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű civilszervezet. A kiterjedt szí­riai aktivistahálózattal bíró OSDH közlése szerint egyelőre nem vilá­gos, hogy az északkelet-idlíbi Szar- madában végrehajtott támadás mö­gött az orosz vagy a szíriai légierő áll. Rámi Abder-Rahmán, a szervezet igazgatója közölte: a légi csapások a szélsőséges csoport egyik legfonto­sabb szíriai székhelyét vették célba, legalább 25 fegyverest, köztük a szervezet vezetőit ölték meg, amikor tanácskozásukra csapást mértek. A csapásokat a szélsőséges szervezet is megerősítette. Szíriában egyébként 6. napja van érvényben az Oroszor­szág és Törökország közvetítésével létrejött általános tűzszünet. (MTI) Tovább keresik a merénylőt Az isztambuli lövöldöző tudhatta, hogy a szórakozóhelyet csak egyetlen fegyveres védi MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Isztambul. A nyugat-törökor­szági Izmir városában őrizstbs vettek öt embert, aki gyanít­hatóan kapcsolatban áll az Iszlám Állam dzsihádista szervezettel, és köze lehet a szilveszter éjszakai isztambuli merénylethez. „Honnan tudta az újévi isztambuli merénylet elkövetője előre, hogy a tervezett tömeggyilkosság helyszí­ne, a Reina Klub előtt csak egy rend­őr áll majd, a szórakozóhely bizton­sági őrei fegyvertelenek, és a lövöl­dözés után a kijáratnál nem fog rend­őrrel találkozni?” - kérdezte Mete Yarar. A terrorista előre tudhatta, hogy a bejáratnál csak egy rendőr áll majd - akit egy civillel együtt azon­nal agyonlőtt hogy a szórakozó­hely megannyi biztonsági őre fegy­vertelen, és azt is, hogy a 7 percig tartó lövöldözés után a rendőrség még nem fog odaérni, igy a kijárat­nál nem kell rendőrökre számítania. A Yeni Safak lap értesülése szerint a merénylő az Iszlám Állam terror­szervezet Horasani fedőnevű tagja, aki sebesültnek tettetve magát me­nekült el a tett helyszínéről. A lap úgy tudja, hogy a merénylet éjszakáján egy helyett négy rendőrnek kellett volna a szórakozóhely bejáratánál tartózkodnia. Kemal Kilicdaroglu, a kemalista ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) elnöke a kijelentette, eközben a legközelebbi őrs épülete a Reinától 200 m-re fekszik, a kör­nyék pedig szilveszter éjszakáján „szinte hemzsegett” a rendőröktől. Nyolc taxival menekült Török sajtóértesülések szerint a tettes a Reina Klubhoz érkezve, maj d onnan távozva összesen 8 taxival utazott. A hatóságok a rendszámok alapján mindegyik járművet megta­lálták, és sofőrjeiket kihallgatták. A támadó abban a taxiban hagyta a mobiltelefonját, amellyel a helyszín közelébe hajtatott. Ennek a készü­léknek köszönhetően sikerült őt azonosítani, és erről a telefonról ke­rült elő az a 45 másodperces video­felvétel is, amelyet az elkövető ön­magáról készített a Taksim téren. A tömeggyilkos a mészárlás után Zin- cirlikuyu városrészig követhető a kamerákon, ahol végül nyoma ve­szett. Zincirlikuyuban található Isz­tambul legnagyobb köztemetője, amely légvonalban mintegy 3 kilo­méterre fekszik a Reina Klubtól, de a távolság autóval nagyjából 5,5 km. Letartóztatások sora A nyugat-törökországi Izmirben őrizetbe vettek öt embert. A Dogan hírügynökség úgy értesült, az izmiri rendőrségi akció célpontja három olyan család volt, amely húsz napja érkezett oda a közép-törökországi Konya városából. Konyában tartóz­kodott a feltételezett merénylő is, mielőtt Isztambulba utazott. A Do­gan szerint 27 embert - köztük nő­ket és gyerekeket - állítottak elő. Az isztambuli lövöldözéses me­rényletben legalább 39-en meghal­tak és 69-en megsebesültek. A tá­madást az Iszlám Állam vállalta ma­gára. Az elkövető továbbra is szö­késben van, a török rendőrség nagy erőkkel keresi. Tart a rendkívüli állapot A török parlament megszavazta, hogy újabb három hónappal meg­hosszabbítsák a július 15-i puccskí­sérlet után bevezetett rendkívüli ál­lapotot. A hosszabbítás január 19-től válik hatályossá. Az októberben egyszer már meghosszabbított rendkívüli állapot felhatalmazza a török kormányt arra, hogy a tör­vényhozás megkerülésével léptes­sen életbe törvényeket, és korlátoz­za vagy akár fel is függessze a pol­gári és szabadságjogokat, amennyi­ben azt szükségesnek tartja. Sir Ivan Rogers (jobbról) távozik. Nagy-Britannia váratlanul lemondott EU- nagykövete szerint a brit kormányban nincs meg a szükséges tapasztalat a brexittárgyalások lebonyolításához. Sir Ivan Rogers kedden jelentette be, hogy távozik tisztségéből, noha 2017 végéig maradhatott volna. Pedig Rogersre kulcsszerep hárult volna a kilépési tárgyalások kezdeti szakaszában. A távozá­sát megelőzően kiszivárgott egy e-mail-üzenete, ebben diplomata reményének adott hangot, hogy volt munkatársai szembeszállnak „a rosszul megalapozott érvelésekkel és az összerendezetlen gondolatokkal", és soha nem riadnak vissza attól, hogy elmondják az igazságot „a hatalmon lévőknek". Szavainak címzettjei Theresa May kormányának brexit párti frontemberei... (TASR/AP) Ülésezett a kongresszus Washington. Ismét a republiká­nus Paul Ryant választották az amerikai képviselőház elnökévé, a novemberi választások nyomán új összetételben megalakuló kong­resszus első ülésén, amelyen a re­publikánusok máris javaslatokkal álltak elő. Paul Ryan, miután elsöp­rő többséggel a képviselőház elnö­kévé választották, kifejtette, hogy nem „a félénkség ideje” jött el, mindenki érezheti „a változás sze­lét”. Az ünnepélyes ceremónián vendégként jelen volt Dick Che­ney, George W. Bush egykori el­nök alelnöke is, akinek egyik lá­nyát, Liz Cheney-t Wyomingban képviselővé választották meg. A kongresszus mindkét házában — 2007 óta először - ismét a republi­kánusok vannak többségben: a képviselőházban 241:194, a szená­tusban pedig 52:48 arányban. Mindez gyökeres változtatásokat ígér az Obama-kormány elmúlt 8 évének politizálásához képest. Ke­vin McCarthy, a képviselőházi re­publikánus többség vezetője a nyi­tóülésen meg is fogalmazta: „Sok dolgot kell megcsinálnunk, és sok dolgot kell megsemmisítenünk”. Maga Ryan képviselőházi elnök is utalt az Obamacare néven ismertté vált egészségbiztosítási törvény visszavonására, Michael Enzi wyomingi republikánus szenátor pedig már elő is terjesztett egy ja­vaslatot annak visszavonására. Már az első ülés sem volt viták­tól mentes. Republikánusok egy csoportja megpróbálkozott azzal, hogy gyengítse a kormányzat tör­vényhozók elleni etikai vizsgála­tokkal, korrupciós botrányokkal foglalkozó független hatóságának, a Kongresszusi Etikai Hivatalnak (OCE) a hatáskörét, ám javaslatuk olyan elemi felháborodást váltott ki, hogy elálltak tőle. Hillary Clinton, az amerikai de­mokraták volt elnökjelöltje és félje, Bili Clinton exelnök bejelentette, részt vesz Donald Trump leendő el­nökjanuár 20-i beiktatásán. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents