Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

2017-01-26 / 21. szám, csütörtök

wvwv.ujszo.com | 2017. január 26. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR I 7 ff r korrupt állapotok A társadalmi egyenlőtlenség növekedése összefügg a korrupcióval CZAJLIK KATALIN lovákia helyezése a Transparency Inter­national éves kor­rupciólistáján nem lephetett meg senkit, aki egy kicsit is figyeli a hazai történéseket. Maxi­mum az lehet meglepő, hogy az or­szág nem zuhant még lejjebb. Hasonlóképpen nem meglepő Ro­bert Fico reakciója ajelentésre, azt emelte ki, hogy a Radičová- kormányhoz képest fejlődött az or­szág. Nem meglepő, de annál felhá- borítóbb. Ha tízévnyi kormányzás után - amelyet két évre szakított meg a Radičová-kormány - valaki képes az elődjére hivatkozni, nagy bajban le­het. Márpedig tudjuk, hogy a kor­rupcióellenes harc terén (sic!) Fico nagy bajban van. Igen, van egy példaértékű offshore-törvényünk, s papíron az úgynevezett whistle- blowereket (a korrupciót bejelentő polgárokat) is védi a törvény. Mind­nyájan látjuk azonban, mi a gyakor­lat. Amikor a múlt év végén Zuzana FUávková rámutatott a külügy fiira praktikáira, nemhogy védelmet nem kapott a kormány részéről, hanem egyenesen támadások érték, ahogyan az ügyről beszámoló médiákat is. S mi sem mutatja jobban az állam va­lódi szándékait a korrupcióellenes harc terén, mint a Bastemák-ügyben hozott újabb és újabb hatósági dön­tések, például arról, hogy nem kell kivizsgálni a Kaliňák és Baštemák közti különös üzleti tranzakciót. Szóval, ebből a szemszögből néz­ve valóban jó Szlovákia helyezése. Ha azonban feljebb tekintünk a lis­tán, azt látjuk, hogy a V4-ek közül csak Magyarországot tudtuk meg­előzni (bár az anyaországi illiberális demokratákat ež nyilván különöseb­ben nem aggasztja), de mondjuk a szintén posztkommunista Észtor­szág, Lengyelország vagy Szlovénia már nagyságrendekkel lehagyott minket. Magyarán, megy a dolog a volt osztblokkban is, csak akarni kell. Ha azonban azt mondja a miniszter- elnök, ez a helyezés jobb, mint a Radičová-kabinet idején - ami, mel­lesleg, két évig tartott - azzal azt is jelzi, jó ez így, ahogy van. Tanulságként pedig álljon itt az eredeti Transparency jelentés egyik következtetése, éspedig az, hogy az idei eredmények a korrupció és a társadalmi egyenlőtlenségek közötti összefüggésre mutatnak rá. És társa­dalmi egyenlőtlenségek egyenlő tár­sadalmi feszültség, egyenlő szélső­ségek erősödése, egyenlő... A végét még nem látjuk. S ne is jussunk el odáig, hogy meg kelljen látnunk. SEMMI, CSAK A SZÉTTEPETT JANUÁRI SZÁMLÁK... \ (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Lerombolni, felépíteni FINTA MÁRK T inédzsereink jó részének halvány lila gőze sincs arról, mit ol­vas, és legalábbis az ötödikeseink nagy része nem tud számol­ni. És hiába imák az újságírók ezer és ezer keserves jeremiádot a bajokról, a rendszer csak akkor változhat meg, ha az illetéke­sek a sarkukra állnak, és igazi reformokkal állnak elő az oktatásügyben. A szlovákiai, és ezen belül a szlovákiai magyar oktatásügyre nem tudok máshogy gondolni, mint egy összevert bokszolóra, aki az elmúlt évek ir­tózatos verései után csak szívószállal tudja szürcsölni az almapürét. De­cemberben megjöttek a 2015-ös PIS A-eredmények, amelyekből kiderült, hogy a tanulóink az OECD-tagországok listáján a sereghajtók közé tar­toznak - ez volt a balhorog. Januárban a hazai ötödikesek szintfelmérőjé­nek eredményeivel kellett szembesülnünk, és kiderült, hogy anyanyelvből finoman szólva sem villognak a tizenegy évesek, matekból meg még annyira sem - ez pedig a jobbegyenes. És az eredményekből azt is látjuk, hogy a magyar diákok nem hogy nem teljesítettek jobban szlovák kortár­saiknál, hanem jócskán elmaradtak tőlük. S most ide kívánkozna az a szinte már közhelyes diagnózis, amit az egyre szaporodó rossz oktatási eredmények kommentálásakor az egyszeri újságíró le szokott írni, nevezetesen hogy a szakértők és az illetékes politi­kusok óvatoskodnak, és egymásra mutogatnak. Mert ez történik most is: a PISA-felmérés eredményeiről szakértőink azóta sem írtak tele oldalakat a sajtóban, hogy feltáiják az okokat. Az ötödikesek tesztelésének eredmé­nyeiből levont következtetések is várhatóan felkerülnek majd a polcra. Ám a szlovákiai és a kisebbségi oktatásügy elértéktelenedése ilyen hoz­záállással folytatódni fog. Nem látszik a horizonton, hogy az oktatásügyi minisztérium vagy a mi szlovákiai magyar illetékeseink (legyen szó akár szakértőkről, akár politikusokról) a tűzoltáson kívül merészebb vállaláso­kat jelentenének be. Pedig ezekből az eredményekből is látszik, itt az ideje kockáztatni az oktatásügyben. Megpróbálni gyökeresen átalakítani a rendszert olyan járható utak mintájára, mint a finn vagy éppen a lengyel. Komoly pénzeket áldozni olyan tanárréteg kinevelésére, amely át tudja hidalni az információs robbanás által óriásira növekedő generációs szaka­dékot - melyben gyerekeink, a digitális bennszülöttek egészen másképpen szerzik az információikat és a világról alkotott képüket, mint mi. Akik sokkal nagyobb hatékonysággal tudják kihasználni az internet és a mobil- technológiák által nyújtott lehetőségeket, mint a mostani, elavult, mago­lásra alapuló rendszer, melyben a tehetséges diákokat nem fejlesztik to­vább, a gyengébbeket pedig nem zárkóztatják fel. Akik sokkal jobban be­vonják a szülőket is a gyerekek fejlesztésébe, és nemcsak a diákok tudását, hanem készségeit is sokkal nagyobb mértékben igyekeznek fejleszteni. Azonban nekem, mint egyszeri embernek és újságírónak úgy tűnik, je­lenleg csak a meglévő, lassacskán összeomló rendszert igyekszik a több­ség - pár lelkiismeretes, innovatív tanáron és szakértőn kívül - toldozni- foltozni. Előre félek, milyen minőségű iskolába írathatom be pár év múlva a gyermekemet. FIGYELŐ A pápa, az óvszer és a lovagok Állítólag óvszert osztott a nagy­kancellár, ezért távozik a nagy­mester is, áll a bál a Vatikánban. A pápa kérésére mondott le a Máltai Lovagrend nagymestere, Matthew Festing, aki decemberben eltávo­lította a lovagrend nagy kancellár­ját, Albrecht Freiherr von Boese- lager német bárót. Az ok, hogy von Boeselager afrikai és ázsiai humanitárius misszióin nem aka­dályozta meg, hogy háborús öve­zetekben óvszert osszanak. A ka­tolikus egyház ugyanis tiltja a fo­gamzásgátlás minden formáját. Boeselager azzal védekezett, hogy neki nem is volt tudomása az óv­szerosztásról. A lovagrend nagy­mestere viszont azt tagadja, hogy az óvszerosztás miatt távolíttatta el von Boeselagert - írta a Vati- can-Insider hírportál. (MTI) Globális újraosztás? A világot nem kevés prob­léma nyomasztja, a klí­maváltozástól a munka- nélküliségig, a vízhi­ánytól a fogyasztóvédelemig. Ezt mi egyedül nem fogjuk megoldani itt, a Kárpát-medencében, mindenki kell hozzá. Sokan örülnek, hogy Donald Trump megkezdte elnökségét, abban bíznak, hogy ő lesz az, aki egyes fo­lyamatokat elindít. Még ha az is vi­lágos, hogy van, amiért nagyon nem akar tenni, az egyik az általa kínai viccnek tartott klímaváltozás... A vagyoni egyenlőtlenségek nőt­tek, a társadalmi igazságosság rom­lott az elmúlt évtizedekben. Trump részben azért nyerhetett, mert a kék­gallérosokkal is el tudta hitetni, hogy érti a globalizáció problémáit. Ugyanakkor az USA hatalma és di­csősége nem kis részben épp annak köszönhető, hogy egy relatív békés világpolitikai környezetben, aktív kereskedelempolitikával tudta gaz­dagítani magát. Az más kérdés - és ezt a Fehér Háznak is meg kellene oldania hogy a rengeteg vagyon, ami keletkezett, nem oszlott szét, hanem egyre kevesebb ember kezé­ben összpontosul. A friss Global Wealth Report (Globális Vagyoni Jelentés) szerint a világ 8 leggazdagabb dollármilliár­dosa ugyanannyi vagyonnal rendel­kezik, mint az emberiség szegé­nyebb fele. Kanada két leggazda­gabb emberének akkora a vagyona, mint a kanadaiak alsó 30 százaléká­nak. Sokáig lehet folytatni a sort. A globalizáció nemhogy segített, ha­nem rontott a jövedelmek elosztá­sán. Ez Amerika gondja is, ahogy mindenki másé, ezen kellene vál­toztatni. De mennyire hihető, hogy egy milliomos amerikai ingatlanmágnás ezen fog dolgozni, és nem éppen a szupergazdagoknak fog kedvezni? Hamar kiderül. Trump kormányá­nak tagjai körülbelül 35 milliárd dolláros vagyonnal rendelkeznek - korábban az ifjabb Bush egyik kor­mánya már 2,5 milliárddal is sokak­nak szemet szúrt. Fél év alatt meg fog mutatkozni, hogy Trump valóban akar-e ked­vezni a tömegeknek, amelyek hata­lomra juttatták. Ám az USA-ban re­kordalacsony a munkanélküliség, és nem ez a stratégiai probléma, hanem a jövedelmi egyenlőtlenség. Ezt vi­szont pont republikánus színekben nehéz piszkálni, hiszen a párt régóta azt vallja, hogy mindenki a maga sorsáért felel, ne az állam avatkoz­zon be újraelosztásokkal. Ugyanak­kor a Washington által támogatott gazdasági globalizáció tett sokak hátán gazdaggá keveseket. Mi tehát az igazságos elvárás egy amerikai polgártól az állammal szemben? És mit várhatunk el itt, Közép- Európában? Bízzuk-e az államra az újraelosztást, vagy nincs ilyen me­chanizmusra szükség? Megérde­melten lettek gazdagok a gazdagok? Felelősen bánnak a befolyásukkal, hatalmukkal? Hol lehet csiszolni a rendszeren? No, erre nem hogy Trump nem tudja a választ, hanem közgazdászok garmadája keresi azt, a társadalomtudósok egyéb csapata­ival. A felfordulás elkerülésének egyetlen útja, ha lesz olyan megol­dás, amellyel minden fél ki tud egyezni. Egyébként jönnek a szél­sőségek, az ő megoldásaikkal.

Next

/
Thumbnails
Contents