Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-26 / 21. szám, csütörtök
KULTÚRA 8J ___________________ P ENGE ~~~ Mese, hab nélkül Moszkvics. Régi járgány. Szerethető, mint a kihalt szocializmus ege alatt a söralátéttől mentes nosztalgia. A kövér mese, illékony hab nélkül. Sopotnik Zoltán legújabb verseskötetében van minden. Mindenféle jó, mindenféle AYHAN GÖKHAN KRITIKAI ROVATA rossz. Hogy a szocializmus múlt időre kódolt hűtőrácsán fennakadt egy-egy maradandó csepp, nevezetesen egy-egy író, az vigasz, vastag és kövér. Hogy a terrorban született nem egy komoly élet és mű. Sopotnik verseskötete sorra vesz, érzékeny hommage-okat fűz fel. Mándy Iván, Orbán Ottó, Kassák Lajos, mialatt a szépen kirajzolódó magánkánon régi neveket dob a felszínre: Kondor Béla, Holló András, Bolya Péter. Rendszerek finom arcai, rendszertelenül. Rendszerkritikus kötet. Tele áthallással, utalással. Elemzi az elemezhetetlent: a szabadság és diktatúra fogalmai között egyensúlyoz, kelet-európai mélységek felett, nem kímélve világ- és kedélyállapotot: „ és miért ne/mosolyoghatnál a folyamatos szorongásban, amelynek/olimpiai bajnoka vagy, és a szorongás akár egy őrült/szabó, mindig igazít ”. „Világot hamvasztottam el szívemben” - írja József Attila, Sopotnik ellenkezőleg, a megszűnt világok földrészein csatangol, és mossa össze a kinek az emlékezetében, kinek a képzeletében úszó, hazugságkapszulákkal felhizlalt szocializmus földrészeit a másik, az individualizmus és a termékeny képzelet területével, ebből adva ki egy furcsa, mágikus elegyet. Hogy pontosan mit, arról az ilyen sorok RÖVIDEN Damien Chazelle: „szürreális élmény" Los Angeles. A Kaliforniai álom rendezője az Oscar-jelölések keddi bejelentése után elmondta, hihetetlennek tartja filmje rekordszámújelölését. A musicalt éppen Pekingben reklámozó Damien Chazelle a Hollywood Re- portemek beszélt a „szürreális élményről”. Barátnője értesítette szöveges üzenetben, hogy a Kaliforniai álom 14 jelölést kapott, de háromszor is visszakérdezett rá, hogy jól értette-e - mesélte Chazelle, aki a bejelentéskor pekingi szállodájában volt. Azonnal átrohant a film férfi főszerepét alakító Ryan Gosling szobájába, aki éppen a női főszereplővel, Emma Stone-nal telefonált, úgyhogy percekig együtt ünnepeltek. Damien Chazelle 32 évesen a legfiatalabb rendező lehet, aki elnyeri az Oscar-díjat, musicalje a legjobb film, rendező, színész, színésznő, eredeti forgatókönyv, operatőr, jelmez, vágás, filmzene, filmdal (kétjelölés), látványtervezés, hangvágás és hangkeverés kategóriában is esélyes az amerikai filmakadémia díjára. (MTI) tanúskodnak: „ És persze egy pillanatra látszólag/nem hinni semmiben, úgy kerülni el a/pusztulást, úgy fordítani vissza a/ géppuskázó repülőket; törjenek szét/ az ölelkező felhők ködében. Úgy /menteni meg mindent, ami a valóság, / nem gyenge másolat csupán. ” Sopotnik Zoltán hangja sokféle: nyers, fanyar, bölcselkedő, néha túlságosan is - ez egy-egy versnek jól áll, más szövegeknek azonban nagyon nem. Kilóg a gondolat lába. A sorok feszesek, a szerző ügyes kirakósjátékos: minden szót a helyére tett, a helyi értékén használ. Megválogatja a hogyant. Ugyan szorosan nem tartozik a könyvhöz, a keserűen finom iróniája miatt, amolyan szimbolikus útmutatás gyanánt érdemes idézni a Pollágh Péter költő jegyezte fülszövegből: „Költőnek öreg, filozófusnak fiatal: Sopotnik 1974-es, mint Leonardo DiCaprio. Nem csak a külsejük hasonló, a karrierjük is.” Itt egy könyv másképp látóknak, akiket a képzelt valóság, a valóság képzelete és a pimasz irónia nem rettent vissza. Sopotnik Zoltán: Moszkvics. Kalligram Kiadó, 2016. 80 oldal. Értékelés: 8/10 Sopotnik Zoltán moszkvics 1945: Berlinben lesz az európai premier Berlin. A 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál Panoráma programjában lesz az európai premierje Török Ferenc 1945 című történelmi drámájának, melynek témája a második világháború utáni újrakezdés a vidéki Magyarországon. Szántó T. Gábor novellájának mozgóképes feldolgozása rendkívül erős színészgárdát vonultat fel: Rudolf Péter, Tasnádi Bence, Szabó Kimmel Tamás, Sztarenki Dóra, Angelusz Iván, Nagy Marcell, Szirtes Ági, Szarvas József, Znamenák István és Nagy-Kálózy Eszter alakítja a fontosabb szerepeket. A görög tragédiákat idéző, mindössze néhány óra leforgása alatt játszódó dráma helyszíne egy felbolydult kelet-magyarországi falu, ahol ezen a napon mindenki a jegyző fiának esküvőjére készül. A film forgatókönyvét Szántó T. Gábor és Török Ferenc közösen írta, az operatőr Ragályi Elemér, a látványtervező Rajk László, a zeneszerző Szemző Tibor volt. A mozi világpremieijét január 19-én tartották Miamiban. (MTI) 2017. január 26. I www.ujszo.com Tizenkét év után az ebéd nem úgy sikerül, ahogy tervezik. Az asztalfőn a rég látott fiú, Louis (Gaspard Ulliel). (Fotó: asfk) A romboló hiány Xavier Dolan festői körítésben mesél a családi kapcsolatokról FILMKOCKA TALLÓSIBÉLA Xavier Dolan a rá jellemző feszült drámai helyzeteket - válságba került cealádi kapcsolatokat - inspirativ színek és szimbolikus, metaforikus (sok olvasatot kínáló) formaiképi eszközök használatával jeleníti meg. Érvényes ez legutóbbi filmjére, az Ez csak a világ vége című - nálunk a filmklubokban látható - drámára is, amelyért a kanadai rendező a cannes-i mustrán megkapta a zsűri nagydiját. Kicsi túlzással, egyetlen kockáról felismerhető a kézjegye. Ha intenzív természetes színek és burjánzó formák - a mai korhoz igazított barokk cirádák - láthatók, majdnem biztosra vehetjük, a kép a formatervező művészből lett rendező, a sajátosan látó Xavier Dolan műhelyében született. A klasszikus mozgóképet a vizuális művészet elemeivel ötvözve forgatja filmjeit, amelyeket mindig nagy szakmai, kritikai elismerés fogad, és a közönség is szereti. Dolan kedvenc jelenetsora a tálalás - az ételek vagy a tea rítusos szervírozásának - festői, magasztos bemutatása. Ezt Ez csak a világvége ■ Eredeti cím: Juste la fin du monde ■ Szlovák cím: Je to len koniec sveta ■ Kanadai-francia dráma, 2016,97 perc ■ Rendező: Xavier Dolan ■ Forgatókönyvíró: Xavier Dolan ■ Operatőr: André Turpin ■ Zene: Gabriel Yared ■ Szereplők: Gaspard Ulliel, Nathalie Baye, Marion Cotillard, Léa Seydoux, Vincent Cassel, Arthur Couillard A film előzetesét megnézhetik Ül]az ujszo.com-on. nem hagyja ki soha, de mindig újszerűén, új esztétikával, más ritmussal és hangsúllyal prezentálja. Témái is rendszerint meghökkentők. A Megöltem anyámat című, megindító (első) mozija után mi más jöhetett volna, ha nem a hiány miatt eljövő világvége. Dolan sajátosan tálalja a sztorijait: feldob valami nagyon erős témát, egy idő után azonban elhagyja, nem tárgyalja ki, hanem más irányba megy el. Itt is - az Ez csak a világ végében - rögtön a kezdő képsoron elsüti a kőkemény „poént”. Louis (Gaspard Ulliel), az író repülőgépen ül, és tömör-velős kijelentéssel tudtunkra adja, tizenkét év után hazamegy, hogy közölje az otthoniakkal... (ez derüljön ki a moziban). Az író szavai hallatán készítjük az erőtartalékainkat, hogy különösebb megrázkódtatás nélkül éljük át a részvétet, és méltósággal viseljük a fájdalmat, ami majd belénk mar... Dolan azonban azt a tényt, amiért Louis, a tékozló fiú hazaérkezik, nem oldja tovább... egészein másról kezd szólni a látogatása. A távollétével kialakult, romboló hiányról. A hosszú évek utáni első, kínos ebéd gyónásokkal és vezeklésekkel tarkított. Kemény, felkavaró dráma az Ez csak a világ vége, amelyben semmi másról nincs szó, mint hogy melyik családtag hogyan kötődött(-ik) a másikhoz, s hogy a családban kialakult viszonyok miként formálták a hozzátartozók sorsát, szakmai, érzelmi, lelki életét. Hogyan vezettek a családi világvégéhez az egymás ellen elkövetett bűnök, ám legfőképpen a hiány - hogy amikor kellett, nem állt egyik a másik mellett. Pazar képekkel felerősített kis térben, karakteres színészekkel (parádés a szereposztás) hitelesen eljátszott, impulzív gesztusokkal teli filmszínházat teremtett a 28 éves, mindig remek Xavier Dolan. Ozsvald Árpád költőre emlékeznek Pozsonypüspöki. Ozsvald Árpád (1932-2003) költő, író január 28-án lenne 85 áves. Az évforduló előtt tisztelegve holnap 14 órakor a Szlovákiai Magyar írók Társasága, a család, a barátok és tisztelők az emlékezés virágait helyezik el a költő sírján a pozsonypüspöki temetőben. A nemesoroszi születésű Ozsvald Arpád a harmadvirágzás első költői kirajzása, az ún. „alapozó nemzedék” legfiatalabb tagjaként indult; első verse 1951 -ben jelent meg az Új Szóban. Verseskönyvei mellett gyerekregénye és tanulmánykötete is napvilágot látott, közben - 1956-tól 1995-ig - a Hét című hetilap munkatársa volt. „Meghitt, gazdag érzelmi 85 éves lenne (Képarchívum) és gondolati telítettségű, gyengéden és bizalmasan humanizáló lírát művelt, fejfájdító spekulációk és talányos modernség nélkül. (...) Ha költészetének egészét, a mintegy félezer versből álló lírai életművét tömören akarnánk jellemezni (...), óhatatlanul valamiféle életigenlő, szelíd és bölcs derűre, értékmegőrző hűségre kellene gondolnunk” - írta róla meg nem élt 80. születésnapja alkalmából Szeberényi Zoltán az Irodalmi Szemle hasábjain. Talán legtöbbet idézett verse a Hettita ballada: „Amikor a hettiták elfelejtették atyáik nyelvét, / a szárnyas, bikatestű, szakállas bölcsek / derűs arcukat elrejtették a homokdombok / hűvösében - kinek lenne kedve / mosolyogni fiák és asszonyok hűtlenségén?” (ú)
