Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-26 / 21. szám, csütörtök
6 | KÜLFÖLD 2017. január 26. | www.ujszo.com RÖVIDEN Szerb és koszovói vezetők tárgyalása Brüsszel. A kétoldalú feszültségek enyhítéséről, valamint a kapcsolat normalizálását célzó tárgyalások folytatásáról állapodtak meg Szerbia és Koszovó vezetői Brüsszelben. A találkozó után Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője kijelentette: bizakodásra adnak okot a megbeszélésen elhangzottak. A szerb és a koszovói fél azért ült tárgyalóasztalhoz, hogy folytassa a 2013-ban uniós közvetítéssel megkezdett párbeszédet. A helyzet komolyságát jelzi az államfők részvétele, ami eddig csak néhányszor fordult elő. (MTI) Dzsihádista roham egy szálloda ellen Mogadishu. Mintegy 30 ember meghalt, mert robbanószerrel megrakott autóval felrobbantotta magát tegnap egy öngyilkos merénylő a Szomáliái főváros, Mogadishu egyik szállodájának kapujában, majd fegyveresek rohanták le az épületet. A hatóságok semlegesítették a támadókat. „Ez a főváros történetének egyik legsúlyosabb terrortámadása” - húzta alá Mohamed Hassan, a biztonsági erők egyik tisztje. Az al-Shabaab terrorszervezethez köthető egyik rádióállomás azt jelentette, hogy, jól felfegyverkezett mudzsáhidok”, vagyis dzsihádisták támadták meg a Szomáliái parlament közelében található Dayah szállodát. (MTI) Dél-koreai korrupció: előállított vádlott Szöul. Elfogatóparancsot adott ki az ügyészség, és a hatóságokkal állíttatta elő a dél-koreai korrupciós botrány főszereplőjét, Csoj Szun Szilt, aki a hivatalából ideiglenesen felfüggesztett államfő barátnőj eként a gyanú szerint kormányzati és személyi döntésekbe is beleszólt anélkül, hogy bármilyen hivatalos tisztsége lett volna. Csojnak több idézést is küldött a vádhatóság, de egyre sem reagált, ezért állították elő erőszakkal. A gyanú szerint a kormány hatalmas összegeket sajtolt ki koreai vállalatokból, s a pénzek végül Csoj alapítványainál kötöttek ki. Az ügy miatt a Samsung több vezetőjével szemben fogalmazódott meg vesztegetés gy anúj a. (MTI) USA: már kevésbé demokratikus London. Norvégia továbbra is a világ legtökéletesebb demokráciája, az USA azonban már nem tartozik a legdemokratikusabb országok csoportjába az Econo- mist Intelligence Unit (EIU) ismertetett éves felmérése szerint. Az 56. helyen álló Magyarország az összes közép-európai EU-ál- lammal, számos euróövezeti országgal és az USA-val együtt abban a legnépesebb csoportban van, amelyek az EIU kritériumai szerint szintén demokráciák, de demokratikus berendezkedésük kissé hiányos. (MTI) Tovább épülhet a mexikói fal Trump a nemzetbiztonság nagy napjának nevezte a menekültügyi rendszer szigorítását Máris tüntetnek a Trump által támogatott olajvezeték építése ellen (Sita/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Nagy napra készült Donald Trump amerikai elnök. A Twitteren ©lőre jelezte: tegnap, azaz a beiktatása utáni 3. hivatalos munkanapján több bevándorlást szigorító rendeletet is aláír. Egyebek mellett szignálja azt a dokumentumot is, amely lehetővé teszi a mexikói határra tervezett fal megépítését. Donald Trump választási kampányának talán egyik legbombaszti- kusabb ígérete volt, amely szerint falat emel az USA és Mexikó határára az illegális bevándorlás megfékezésére, ráadásul a beruházás árát maga a lesajnált déli szomszéd fogja majd kifizetni. Ez utóbbi állítást a mexikói kormány több ízben is visszautasította, s idővel Trump retorikája is változott. A hónap elején például már arról beszélt, noha hosszú távon valóban a mexikóiak fizetik majd meg az építkezés árát, a részleteket még ki kell dolgozni. A fal viszont nem várhat, ezért első körben amerikai adófizetői pénzből látnak hozzá az építkezéshez. Mexikó elfogadhatatlannak tartja, hogy fal épüljön a két ország határán, valamint azt is, ha az Egyesült Államok Mexikó számára hátrányosan akarj a módosítani az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Egyezményt (NAFTA) — közölte a mexikói gazdasági miniszter. Elfalaztatná Mexikót Az elnök a fal létrehozásakor várhatóan egy 2006-ban elfogadott törvényt vesz majd alapul - vélekedik a Guardian. Az akkori elnök, George W. Bush által aláírt biztonságos kerítés törvény összesen 2000 mér- földnyi (3200 km) határvédelmi rendszer kiépítésére adott volna lehetőséget, azonban végül 700 mér- földnyi (1100 km), különböző típusú kerítést húztak fel a két ország közé. Egyébként igen hosszú idő alatt, az utolsó elemek csak Barack Obama idején kerültek a helyükre. Trump a tervek szerint a jövő héten találkozik a Fehér Házban Enrique Pena Nieto mexikói elnökkel, és szinte biztosan tárgyalnak majd a falról is. Stop a menekülteknek Az ovális iroda íróasztalára kerülő dokumentumok közt szerepelnek a menekültügyi rendszer szigorításáról szólók is. Átmenetileg tiltanák az Irakban, Iránban, Líbiában, Szomáliában, Szudánban, Szíriában, illetve Jemenben kiállított vízummal rendelkezők beutazását is. Trump a tweetjében a nemzetbiztonság nagy napjának nevezte a tiltás aláírását. Á Guardian emlékeztet: az Egyesült Államokban már most is a világ egyik legszigorúbb szűrési rendszerén kell átmenniük azoknak, akik menedékért folyamodnak. Ennek ellenére a Trump-adminisztráció vélhetőleg még alaposabban megnézi majd a jövőben, az igénylők közül kinek ad végül menekültstátust. A tilalom várhatóan 30 napos lesz és nem vonatkozik a vallási kisebbségek tagjaira, például keresztényekre. Egyes jogászok ugyanakkor azt mondták, hogy a rendeletet bírósági úton megtámadhatják - azzal az indoklással, hogy az egy adott vallás elleni diszkriminatív intézkedés. Szír kislány kérése E hírhez kötődik, hogy nyílt levélben kérte a szíriai gyermekek megsegítésére Donald Trumpot egy aleppói kislány, aki a Twitter mikroblogon közzétett üzeneteiről vált ismertté. „Tennie kell valamit a szíriai gyerekekért, mert éppen olyanok, mint a sajátjai, és önhöz hasonlóan megérdemlik, hogy békében él- j enek! “ - írta a hétéves Bana al-Abed. Bana felhívta Trump figyelmét arra, hogy több millió szíriai gyermek „szenved az ország különböző részein. Ha megígéri, hogy tesz valamit Szíria gyermekeiért, már szerzett is egy új barátot.” A kislány angoltanár édesanyja továbbította a levelet a BBC brit műsorszolgáltatónak, amelynek honlapján olvasható a teljes szöveg. Nem lesz egyszerű külföldiként az Egyesült Államokban dolgozni, ha Donald Trump beváltja az ígéreteit. Sok mód lehet arra, hogy korlátozzák a külföldiek munkavállalását. Szigoríthatja például azt a programot, amely az ott tanuló külföldieknek három évet ad a diplomázásuk után, hogy amerikai munkát találjanak - most ezt a határidőt csökkent- heti az elnök. Veszélyes olajvezetékek Az amerikai elnök aláírta azt az elnöki rendeletet, amely két olajvezeték építési tervének felgyorsítását úja elő. Az egyik olajvezeték a Kanada felől induló, és Kanadával közösen építendő Keystone XL, a másik az amerikai szövetségi államokon végighúzódó Dakota. Az elnöki rendeletben Trump rögzítette azt is, hogy a vezetékek építésekor kötelezően amerikai munkásokat kell alkalmazni. Trump hangsúlyozta, 28 ezer új munkahelyet teremt a nagyszabású építkezés. A csaknem 1900 km hosszan húzódó, magánvállalkozásban építendő Keystone XL a kanadai Albertából szállítaná az olajat Neb- raskába, ahol csatlakozna egy már meglévő olajvezetékhez. Az erről szóló megállapodást még George W. Bush elnök írta alá, de 2015-ben Obama elnök elvetette a tervet. A Dakota teljes egészében amerikai területen épülne, Észak-Dakotából indulva Dél-Dakotán és Iowán keresztül Illinois államig érne. A 3,8 milliárd dolláros beruházás csaknem végig magánterületen épül, ám a Dakotában élő sziú indiánok és az őket támogató környezetvédők amiatt tiltakoznak, hogy temetőik és kulturális örökségük egyes részei az építkezés áldozatává válhatnak. (MTI, MNO, hvg.hu) Martin Schulz lesz ősszel Angela Merkel kihívója Martin Schulz: az Európai Parlamentből a kancellári székbe? (tasr/ap) A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöksége Martin Schulzot, az Európai Parlament volt elnökét javasolja kancellárjelöltnek és pártelnöknek - jelentette be Sigmar Gabriel német alkancellár, gazdasági miniszter, a párt távozó vezetője. Berlin. A párt testületé egyöntetűen kiállt Martin Schulz mellett. A választmány vasárnap dönt Schulz jelöléséről, akit márciusban rendkívüli pártkongresszuson választanak meg elnöknek - mondta Sigmar Gabriel, aki nagy szociáldemokrataként jellemezte Schulzot, aki „német európai, és európai németként” vezeti majd az SPD-t a szeptember 24-i szövetségi parlamenti (Bundestag) választás kampányában. Kérdésre válaszolva kijelentette, azért kell Martin Schulz- nak vezetnie a pártot, mert neki van nagyobb esélye a választási sikerre. Hangoztatta, a Bundestag-választás jelentősége túlmutat Németország határain, befolyással lehet egész Európa stabilitására. Sigmar Gabriel személyes támogatottsága pártjáénál is alacsonyabb, és messze elmarad Martin Schulz népszerűségétől. A ZDF országos köztelevízió egy január közepén készített felmérése szerint amennyiben közvetlenül lehetne kancellárt választani és a tisztségért Angela Merkel és Sigmar Gabriel indulna, a németek 60%-a Merkelre, 26 százaléka Gábrielre szavazna, ha viszont Martin Schulz lenne a hivatalban lévő kancellár kihívója, Merkel 47 százalékok Schulz pedig 37%-ot szerezne. Személyes politikai jövőjéről elmondta, hogy továbbra is a szövetségi kormány tagja lesz, de a gazdasági tárca után a külügyminisztérium irányítását vállalja, miután a német diplomácia mostam vezetőjét, Frank-Walter Steinmeiert február 12-én megválasztják szövetségi elnöknek. A gazdasági miniszteri tisztségben parlamenti államtitkára, Brigitte Zypries követi. Az SPD-vel kormányzó, Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) részéről Peter Tauber főtitkár Schulz jelölését kommentálva azt mondta, pártja várja már a választási kampányt, mert tudja, hogy jobb a programja és a kancellárjelöltje. A CDU bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) részéről viszont Horst Seehofer pártelnök, bajor miniszterelnök azt mondta, Martin Schulz színre lépése „nem teszi egyszerűbbé” a dolgukat, és a fejlemény azt jelenti, hogy a testvérpártok nem hibázhatnak. Schulz nagy nevet szerzett az európai politikában. A kérdés az, elég- e ez a stabilan vezető Merkel elpá- holásához. Nem lenne mellékes számára megszólítani a német munkásokat és az alsó középosztályt sem, ami sokszor úgy érzi, hiába adózik és viselkedik tisztességesen, ha mások nem ezt teszik. Schulz már felvett egy olyan pózt, hogy folyamatosan az egyszerű emberek problémáival törődik. Tegnap máris közölte: a keményen dolgozó emberekért és a szétszakadó társadalomban veszélybe került demokráciáért száll síkra. Schulz a gyengeségeit erősséggé is kovácsolhatja. Köztudott róla, hogy nem sikerült elvégeznie az egyetemet és alkoholista volt, amit azóta leküzdött. Ráadásul a német politikában alig vett részt, mivel az EP-ben dolgozott bő 20 éven át. Ezalatt ráragadt pár nyelv ismerete és megtanult nemzetközi szereplőkkel szót is érteni. (MTI, 24.hu)
