Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-25 / 20. szám, szerda
o N Van értelme továbbtanulni? Milyen iskolát, szakmát válasszunk? Mi van, ha rossz döntést hozunk? - hasonló kérdések számos végzős középiskolás fejében megfordulnak. A szerencsésebbek kapásból rávágják a válaszokat, sokan azonban nem tudják, mihez kezdjenek a pályaválasztással. A döntést nem szabad elkapkodni, mert hosszú időre meghatározza az egész család életét. V annak, akik már kiskoruk óta tisztán látják, felnőttként mivel akarnak foglalkozni, a legtöbb tinédzser azonban tanácstalan, néhányan azt sem képesek eldönteni, a középiskola elvégzése után akarnak-e még tovább tanulni? Képtelenek tájékozódni a főiskolák tarka kínálatában, s nem tudnak közülük választani. Hiszen olyan sok az érdekes szakma, a fiataloknak pedig rengeteg érdeklődési körük van! Vagy ellenkezőleg: egyeseknek semmihez sincs kedvük Hogyan lehet jól dönteni? Számtalan szempontot kell figyelembe venni, a döntést nem szabad elkapkodni, mert bár utólag lehet módosítani, az sokkal nehezebb és bonyolultabb. Először is nem árt egy kis önvizsgálat. Gondolkodjunk el azon, hogy mit szeretünk a legjobban csinálni, mivel töltjük a legtöbb időt! Ha nem jut az eszünkbe semmi, vagy túl sok mindennel foglalkozunk, akkor próbáljuk meg a kérdést így feltenni: mikor csináltunk utoljára olyasmit, ami annyira lekötött, felvillanyozott, hogy szinte nem is érzékeltük a környező világot? Hasznos lehet a hobbijainkról, érdeklődési körünkről elbeszélgetni a szüléinkkel, a barátainkkal, a tanárokkal. Ne féljünk hangosan kimondani az ödeteinket! Ezen kívül manapság az oktatási intézményekben már működnek pályaválasztási tanácsadók, pszichológusok, hozzájuk is fordulhatunk bizalommal. Ráadásul nekik pontos információik lehetnek az egyes iskolákról, irányzatokról, a bejutási esélyekről, a későbbi érvényesülés 2017. január 25., szerda Nem egy életre választunk, de azért jól gondoljuk meg! » A megfelelő szakma kiválasztása előtt nem árt egy kis piackutatás és önvizsgálat. lehetőségéről, az adott szakmában elérhető fizetésekről és az egyes foglalkozásokkal kapcsolatos egyéb követelményekről. Amikor azt fontolgatjuk, mik legyünk, ha nagyok leszünk, az egyes szakmákat tanácsos józanul értékelni, s vigyázni kell, nehogy túlidealizáljuk őket. Vagyis tudatosítani kell: nem minden régész lesz olyan, mint Indiana Jones, nem minden detektívből válhat egy újabb Sherlock Holmes, és a manapság felkapott IT-szakem- berek közül sem kerül ki minden nap egy Steve Jobs. Igyekezzünk reális információkat szerezni az egyes szakmákról és a jövőbeli érvényesülés lehetőségeiről! Erre kitűnő lehetőség az alkalmi munka. Aki a nyáron vagy hétvégenként, a szabad idejében szokott brigádozni, s kipróbált már pár szakmát, legalább azt tudja, hogy az adott tevékenység elnyer- te-e a tetszését. E szubjektív értékelésen kívül természetesen el kell gondolkodni a saját képességeinken is. Mert bármennyire is tetszik az orvosi pálya, alapvető biológiai ismeretek nélkül nincs esélyünk. A szükséges tapasztalatokat és tudást pedig javarészt az iskolából szerezhetjük meg. Mindegy, hogy milyen osztályzataink vannak, az mindenki esetében nyilvánvaló, hogy humán vagy természettudományi beállítottságú, esetleg a művészetekhez húz-e a szíve, vagy kitűnő a nyelvérzéke. Butaság lenne olyan szakmát választani, amitől azonnal feláll a szőr a hátán! Másrészt az is igaz, hogy nagyon sok végzős a munkaügyi hivatalban köt ki, vagy végül nem is azzal foglalkozik, amit tanult, mert a szakmája iránt nincs kereslet. A megfelelő iskola kiválasztása előtt tehát nem árt egy kis piackutatást végezni, miközben tanácsos 3-5 évre előre gondolkodni. A munkaerőpiac nagyon dinamikus, az azonban biztosra vehető, hogy informatikusokra továbbra is szükség lesz. Ugyanakkor az IT-szakembereket nem kizárólag programátorokként vagy hardver technikusokként kell elképzelni, manapság már é szakmán belül is széles a választék: vannak közöttük elemzők, tesztelők, fejlesztők, menedzserek, rendszergazdák stb. Minél jobban szakosodik valaki, annál magasabb jutalomra számíthat. Az IT-szakemberek mellett mindennemű műszaki irányultságú végzős iránt is nagy a kereslet. Hiány van az egészségügyi dolgozókból, főleg a jó szakemberekből, ugyanakkor az egészségügyben a fizetések problémásak. Terjednek viszont a magánrendelők, magán- klinikák, és a tehetséges végzősök vihetik valamire. Ugyanez elmondható a pénzügyi tanácsadókról és a közgazdászokról - számtalan lehetőség és munkavállalási forma áll előttük, az ügyesek jól helyezkedhetnek, és jól kereshetnek. A konkrét felsőoktatási intézmény kiválasztásakor sokat nyomhat a latban a család anyagi helyzete, valamint hogy az iskola milyen messze van a lakóhelyünktől. Van, aki külföldre szeretne menni, ezért érdemes utánanézni, hogy van-e lehetőség legalább részképzésre például az Erasmus program keretében. További szempont lehet az iskolák felszereltsége, presztízse, hogy van-e lehetőség már a tanulmányok során gyakorlatra is szert tenni, igényelhető-e kollégium stb. Reméljük, mellékletünk segít a helyes döntés meghozásában, (sza) A mellékletet a reklámosztály szerkeszti. Levélcím: Egyetem, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 814 64 Bratislava 1, tel.: 02/592 33 228, 592 33 235. Reklámmenedzser: Kis Péter, e-mail: peter.kis@ujszo.com, mobil: 0905 413 623
