Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-25 / 20. szám, szerda
161 KELET- ÉS KÖZÉP-SZLOVÁKIA 2017. január 25.1 www.ujszo.com A Bodrogközben és az Ung-vidéken találkoztak lapunk szerkesztői az olvasókkal, valamint a nagykaposi és a királyhelmeci (képünkön) gimnázium diákjaival. Leczo Zoltán helyi tudósítónk. Bőd Titanilla, a sportrovatvezetője és Szalay Zoltán főszerkesztő az újságírói munkáról beszélt a diákoknak, a régió olvasóival pedig a legkülönfélébb kérdések kerültek terítékre, még a szerkesztők magánélete is szóba került. Holnap Kassán, a Csemadok pinceklubjában vendégeskedik szerkesztőségünk, a találkozó este hatkor kezdődik, a belépés díjtalan. (Leczo Zoltán felvétele) Városi rendelet a taxiszolgálatokról A taxiszolgálatok működéséről szóié rendeletet hagytak jóvá a város képviselői. nsna Jelenleg három szolgáltató van a városban. A taxiállomások bérlésének szabályozása miatt vált szükségessé a rendelet elfogadása - tájékoztatott Agócs Attila polgár- mester. „Eddig egy állomás éves bérleti díja 150 euró volt, ami szinte jelképes összeg. Egyeztettünk a vállalkozókkal, és úgy döntöttünk, egységesítjük a bérleti díjak összegét - közölte a polgármester. Az új rendelet értelmében egy taxiállomás éves bérleti díja 500 euró lesz. A városban jelenleg két helyen találhatók taxiállomások. Három a Billa mellett, három pedig a Lidi áruházával szemben. A szolgáltatók kizárólag ezeken a helyeken várhatják az utasokat, vagy telefonon vehetik fel a rendelést. A képviselők jóváhagyták a taxiszolgálatok működési rendjét szabályozó dokumentumot is, amelyet közzétettek a városi hivatal honlapján, illetve a városi hivatalban található hirdetőtáblán is. (szí) Új emlékoszlopra gyűjt a Csemadok A régi, megrongálódott kopjafa pontos másolatát készítenék el A régi kopjafát felújítják, és máshol helyezikel (Képarchívum) NÉMETI RÓBERT 1991-ben állítottak emlékoszlopot Magyarbődön a forradalom és szabadságharc kassai csatájának áldozatai emlékére. itmm-bhSbim'Mi Az alapzat az évek során megrongálódott, ezért most újat készítenek. A másolat felavatását a március 12-i ünnepségen tervezik. „Kassán minden évben megünnepeljük március 15-ét, és bizonyosan sokan részt vettek már azokon a koszorúzásokon is, amelyeket a városhoz közeli Magyarbődön tartottunk annak emlékére, hogy a szabadság- harc kassai csatájának áldozatait az ebben a községben szolgáló református lelkész merte csak eltemetni” - nyilatkozta Kolár Péter, a Csemadok kassai városi választmányának elnöke. A megemlékezést mindig a 90-es évek elején állított kopjafánál tartják, de az oszlop földben lévő részét az évek során nem kezelték kellően, ezért mára szétmállott. „Idén március 12-re tervezzük a magyarbődi megemlékezést, és akkor szeretnénk felavatni az oszlop másolatát is, amelynek elkészítése már megkezdődött” - magyarázta Kolár, aki elmondta, a megvalósításhoz szükséges összegnek csak egy része van meg, hiszen a temető rendbetétele sok pénzt emésztett fel. Az építési munkálatokhoz eddig a helyi önkormányzat, a református egyház, Magyarország Kassai Főkonzulátusa és a helyi Csemadok járult hozzá, de szeretnék, ha mások is bekapcsolódnának a támogatásba, ezért gyűjtést indítottak. A támogatás legalacsonyabb összege 1 euró, az összeget készpénzben, személyesen a Csemadok Kovács utca 38 alatti titkárságán vagy átutalással várják az OTP Bankba, a SK71 5200 0000 0000 0559 7524 SWIFT: OTPVSKBX számlaszámra Az égi jelre váró lovagok legendája SZÁSZI ZOLTÁN Ján Botto nyelvújítót, szlovák költőt kát kisebb elbeszélő költemény megírására ihlette ez a hely, a Rimaszombattól északra, alig tizenkét kilométernyire lévő Magin vára. A helyet az év bármelyik időszakában érdemes meglátogatni, az itt épült kilátótoronyból a kilátás feledhetetlen, Királyhegytől a Kékestetőig, a Sátorhegytől a Liszec csúcsáig teljes a panoráma. Hadsereg a föld alatt Ján Botto egyik, a várról szóló versében, a Báj Maginhradu (Magin várának meséje) című művében egy több helyen is előforduló legenda motívumát írta meg. E szerint a várhegy alatti mélységben nemes lovagok felfegyverzett serege pihen készenlétben, várva a harcba küldő parancsot, amikor a világot kell majd megmenteniük. Minden évben egyszer, az Úr mennybemenetelének napján feláll a sereg s odajárul a hegy alatti lakhelyük közepén álló asztalhoz, amelyen kehely áll, abban Krisztus vére. S minden évben megtelik a kehely, amelyet a lovagok kiürítenek, majd ismét nyugovóra térnek. Ám ha egyszer a kehely nem telik meg többé, ez jelenti majd a harcra vonulás kezdetét. A másik Botto- vers egy, a várat védelmező fejedelemasszonyról szól, aki, hogy megTájoló Magin várának dombját a Rimaszombat és Tiszolc közti 72-es útról Alsósziklásnál letérve érhetjük el, a falu temetője mellett keleti irányba haladva egy kényelmesen járható, turistajelzéssel ellátott gyalogúton. A vár alatti kilátó a 48,447/19,982 GPS koordinátákhoz közel található. tévessze a kiéheztetésre berendezkedett ostromló sereget, a várban lévő összes lisztet összeszedve hatalmas, kocsikeréknyi kenyeret süttetett, megmutatta az ellenségnek, mire az lógó orral felhagyott az ostrommal. Végül a várat mégis elfoglalták, a fejedelemasszony pedig, hogy marcona üldözőit félrevezesse, fordítva megpatkolt lovon vágtatott el a várból, így menekült meg a fogságtól. A legendákat ma egy kis meseösvény is bemutatja a Magin várába látogatóknak, az útvonal a közeljövőbe tovább bővül. Szerény vártörténet A Rima bal partján lévő Alsósziklás 1334-ben a kalocsai érsek tulajdonában volt, akinek jelentős kishonti birtokai voltak. A falu fölötti, mintegy 430-450 méter magas dombtető, amely Magin vára néven szerepel a térképeken, már ősidők óta lakott. Észak felől a domb legjobban védhető magaslatát szárazárkokkal sáncolták el, kisebb platót is kialakítottak itt egykor, de az szinte biztos, hogy kővár soha nem állt itt, inkább csak egy fából, földből kialakított erőd, melynek első építője a várhegyen talált lengyeli kultúra és bükki kultúra cserépleletei szerint a csiszolt kőkorszak vagy a kora rézkor embere lehetett. A régészeti terepbejáráskor emellett találtak még kora bronzkori és középkori cserepeket is. A helyet a 15. század elején valószínűleg a huszita hadak is ismerték, fából épített megfigyelőtomyuk is lehetett itt. Az viszont szinte biztos, hogy a 15. században végleg elpusztult erődített helynek soha nem volt nagyobb történelmi jelentősége, ezt az eddig fellelt források és a helyszínen talált leletek is bizonyítják. Magin várában eddig még nem volt részletes régészeti feltárás, amely pontosította volna a vár történetét, csupán terepbejárások voltak, és a kilátótorony építését megelőző kötelező ásatást végezték el. A fold alatt, teljes harckészültségben várakozó lovagi sereget ez a kutatás nem talált. Ha azonban egyszer az egész várdombot feltárják, biztosan sok érdekes leletre bukkannak, és számos fontos részlet kiderülhet a Rima völgyéről. A helyi civilek igen aktívak, néhány éve tizenkét méter magas kilátótornyot építettek ide, hozzávezető turistaösvényt, mellette mese tanösvényt alakítottak ki. A hely gyalog és kerékpárral is egész évben jól megközelíthető, télen kiváló sífutó terep, és a táj fotósok kedvelt helye is. A kilátótoronyból pazar kilátás nyílik a Rima völgyére (Michal üchanec felvétele) :
