Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

2017-01-04 / 3. szám, szerda

NI od RÉGIÓ Csallóköz és Mátyusföld 2017. január 4., szerda, 9-10. oldal A hidaskürti tűzoltószertár valószínűleg 1961 októberében épült, ez a dátum szerepel a feliraton, amelyet a két kőműves a kéznyoma mellett hagyottá szertár kéményének falán. Nyár közepén kezd­ték a tűzoltószertár épületének átalakítását, amely már olyan rossz állapotban volt, hogy ha sürgősen nem újítják fel, valószínűleg a keletkezett károk visszafordíthatatlanok. „Tavaly kaptunk egy új tűzoltókocsit és egy árvízvédelmi pótkocsit, összeállt egy új, 18 fős tűzoltócsapat Is. Úgy gondolom, ahhoz, hogy a munkájukat megfelelően tudják végezni, és az önkéntes tűzoltóság hagyományát foly­tatni tudják, meg kell teremteni a megfelelő körülményeket" - nyilatkozta lapunknak Rózsár Tibor, Hidaskürt polgármestere. A tűzoltószertár felújítása több mint 22 ezer euróba került, amit a falu költ­ségvetésből finanszíroztak. (szk) 2016-ban sem nőtt a csallóközi és a mátyusföldi városok lakosságának száma BARTALOS ÉVA A tendencia alól csak Somorja és Szene jelenthet kivételt, ahol a főváros közelsége javítja az arányt. Tovább öregszik a csallóközi és a mátyusföldi városok lakossága, a lélekszám egyre csökken. Csak So­molj a kivétel, Szencen még nem összesítették a tavalyi adatokat. A 2016-os év lakossági statiszti­kájából kiderül, hogy a legtöbb vá­rosban tavaly folytatódott az elván­dorlás és a lakosság elöregedése. Évek óta jellemző, hogy a születé­sek száma nem haladja meg a halá­lozás számát. Kevesebben jelentik be állandó lakhelyüket a városokba, mint ahány lakos elköltözik. Dunaszerdahely nem gyarapodott Tavaly 22 855 bejelentett lakos élt Dunaszerdahelyen, 2015-höz vi­szonyítva 72-vel csökkent a lakosok száma. Ezt támasztják alá a városi hivatal adatai is, amelyek szerint ta­valy 171 gyerek született a Csalló­köz központjában. Ezt jelentősen meghaladja az elhalálozások száma, 223-an távoztak-az élők sorából. Összesen534új lakos jelentkezett be állandó lakhelyre a járási székhely­Somorja elsősorban azért vonzó, mert közel fekszik a fővároshoz (samorincan.sk-felvétel) re, 554-en költöztek el. Dunaszer­dahely lakosságának száma az évti­zed első felében növekvő tendenciát mutatott, tavaly azonban megfor­dult a mutató. Somorja tavaly to­vább gyarapodott, jelenleg 13 394 bejegyzett lakos él a városban, melynek népességére nagy hatással van Pozsony közelsége is, de a be- költözöttek számáról nincsenek pontos információk. Sok lakos nem jelentkezik be állandó lakhelyre a hivatalban. A városi hivatal közlése szerint tavaly 389-en költöztek el a városból. A születési és elhalálozási arány is egyértelműen mutatja, hogy gyarapszik a lakosság: 2016-ban 156 újszülöttet jegyeztek be, és 118 la­kos hunyt el. Nagymegyeren idén lassult a lakosság számának csök­kenése. A jelenleg 8531 lakosú vá­rosban nincs nagy eltérés az elköl­tözők és a beköltözők száma, illetve az újszülöttek és az elhunytak ará­nya között sem, mégis negatív a mérleg. 2016-ban 76 gyerek szüle­tett, 87 lakos hunyt el. 106 új lakos költözött Nagymegyerre, 138-an pedig elköltöztek a városból. Bős tavaly városi rangot kapott, a lako­sokat azonban ez aligha motiválja. Az adatok alapján öregszik a legfi­atalabb város népessége, tavaly 48 gyerek született és 65 lakos hunyt el. 78 új lakos jelentkezett be Bősre. Diószegen több gyerek született A Galántai járás városaiban nem változott a korábbi trend, Galánta és Diószeg lakosságának száma tovább csökkent. Jelenleg 14 950-en élnek a járási székhelyen, ahonnan évek óta elvándorolnak. Tavaly 285 új lakó költözött Galántára, 359-en viszont kijelentkeztek a lakossági nyilván­tartásból. 119 gyerek született a vá­rosbán, 139-en távoztak az élők so­rából. Diószeg lakosságának száma megközelítette az 5500-at. Pozití­vum, hogy jóval több gyerek szüle­tett, mint 2015-ben. Tavaly 57 új­szülött gyarapította a lakosságot. Az elhunytak száma alig haladja meg a születettekét, 59-en távoztak az élők sorából. Az elvándorlás azonban rontja a mérleget, a 88 elköltözött la­kos helyére 78 új lakos érkezett. Edita Kyselová, a városi hivatal lakosság-nyilvántartási osztályának vezetője kiemelte, hogy tavaly több volt a házasságkötés és kevesebb a válás Diószegen. Emmák, Annák, Ádámok A Nagymegyeri és a Somoijai Városi Hivatal tájékoztatásából az is kiderül, mely nevek voltak a legked­veltebbek. Nagymegyeren a 76 új­szülött között ugyanannyi volt a fiú, mint a lány. A lányok között a Kitti volt a legnépszerűbb, ezt az Anna, az Aliz és a Hanna követte. A legtöbb fiúnak a Tamás, a Dávid és a Zoltán nevet adták. Szokatlan nevekre is volt példa, a Reina, Zara, Selma, Milla, Imra és Malek is játszik majd a nagymegyeri játszótereken. So- moiján az Emma, a Sofia, az Adám és az Alex nyerte el legjobban a szü­lők tetszését, de Ayse-t is anyaköny­veztek a Felső-Csallóközben. Elhunyt Pukkai László Galánta. 76 éves korá­ban tegnap elhunyt Puk­kai László pedagógus, helytörténész, publicista, a Csemadok helyi szervezetének korábbi al- elnöke, a Szlovákiai Magyar Pe­dagógusok Szövetségének ala­pító elnöke. Pukkai László 1941-ben született Alsószeliben. Galántán érettsé­gizett, a pozsonyi Comenius Egyetemen szerzett magyar-tör­ténelem szakos oklevelet. Taní­tott a nyitrai Pedagógiai Főisko­lán, utána a galántai magyar gimnáziumban. 1965-ben kez­dett publikálni, hozzájárult Ga­lánta, Vága, Nemeskajal és Al­sószeli történetének felkutatásá­hoz. A Mátyusföld című köny­vében bemutatta a régiót, a Ga­lántai járás társadalmi és gazda­sági változásait, feldolgozta a galántai Hanza Szövetkezeti Aruközpont és a galántai Kodály Zoltán Gimnázium történetét. 2014-ben jelent meg Mátyusföldi Lexikon című könyve, melyben a régió 45 településéről elszárma­zott vagy ott élő jelentős szemé­lyiségeit mutatja be. Pukkai Lászlótól január 7-én 14 órakor vesznek végső búcsút a galántai régi temetőben. (béva)

Next

/
Thumbnails
Contents