Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-24 / 19. szám, kedd
8 i KÜLFÖLD 2017. január 24. | www.ujszo.com Máris per indul Trump ellen Kína figyelmeztette az amerikai elnököt, aki rövidesen fogadja a brit és az izraeli kormányfőt Donald Trump Mike Pence alelnökkel főtanácsadóinak beiktatási ünnepségén. Az elnök az Obamától kapott levelet mutatja az ovális iroda bordóról azonnal aranyszínűre cserélt függönye előtt. Trump imádja ezt a színt... (TASR/AP) RÖVIDEN Öt egyiptomi katonát öltek meg Kairó. Öt egyiptomi katonát öltek meg fundamentalisták a Sínai-félszigeten. A katonákkal vasárnap végeztek a „nemzet és a vallás ellenségei”. A demokratikusan megválasztott Mohamed Murszi iszlamista elnök 2013-as megbuktatása óta megszaporodtak a biztonsági erők tagjai elleni támadások Egyiptomban. A rajtaütések elkövetőjeként általában az Iszlám Állam szervezetnek hűséget fogadó Sinai Tartomány (Viláját Sinái) nevű radikális csoport jelentkezik. Már több száz rendőr és katona vesztette életét a szélsőségesek támadásaiban, amelyek többségét az Izraellel és a Gázai övezettel határos Sínai-félszigeten követik el. (MTI) Puccsista katonák bíróság előtt Isztambul. Bíróság elé állítottak 62 katonát Isztambulban annak vádjával, hogy a július 15-i puccskísérlet keretében megkísérelték elfoglalni a Sabiha Gök- cen repülőteret. Az érintettek közül 28 tiszt és altiszt előzetes letartóztatásban van. A katonákra háromszorosan súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetést kért az ügyészség. Ankara szerint az Egyesült Államokban élő Fet- hullah Gülen muszlim hitszónok vezette nemzetközi hálózat felelős ajúliusi puccskísérletért, amelyben a hivatalos összesítések alapján 248 ember meghalt és 2193 megsebesült. (MTI) MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Amerikai ügyvédek pert kezdeményeznek Donald Trump amerikai elnök ellen, mert ezerintük megsérti az alkotmányt azzal, hogy cégei külföldi kormányoktól kapnak pénzt. Theresa May brit kormányfő után az izraeli miniszterelnököt fogadja Trump. Donald Trump fia úgy reagált, hogy a törvényesen szükségesnél több intézkedést tettek, hogy elkerüljék a törvénysértés lehetőségét. Például, ha külföldi kormányok képviselői Trump valamelyik szállodájában szállnak meg, akkor az ebből származó profitot át fogják utalni a pénzügyi tárcának. Eric Trump az ilyen pereket pusztán politikai haszonszerzést szolgáló zaklatásnak nevezte. A Washingtoni Állampolgárok a Felelősségért és Etikáért elnevezésű csoport azt állítja, hogy az alkotmánynak a jövedelmekre vonatkozó záradéka tiltja ezt. Azt szeretnék elérni, hogy a bíróság tiltsa meg Trumpnak, hogy ilyen kifizetéseket elfogadjon - jelentette ki Deepak Gupta, az ügyön dolgozó egyik ügyvéd. Trump cégei üzleti kapcsolatban állnak Kínával, Indiával, Indonéziával és a Fülöp- szigetekkel - állapította meg az ügyvédi csoport. „Amikor Trump, az elnök leül tárgyalni a kereskedelmi megállapodásokról ezekkel az országokkal, az amerikai embereknek nem lesz lehetőségük megtudni, hogy a gondolatai vajon nem Trump, az üzletember profitja körül jámak- e”- tették hozzá. Csak egy Kína van Peking arra kérte az új amerikai elnök kormányát, hogy értse meg az „egy Kína” politika fontosságát, és ismerje fel, milyen érzékeny ügy a tajvani kérdés. A Donald Trump pénteki beiktatására adott első hivatalos kínai reakcióban Hua Csun-jing külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy még ha a két országnak vannak is nézet- eltérései, a feleknek tiszteletben kell tartaniuk a másik alapvető érdekeit. A szóvivő felszólította az új amerikai vezetést, hogy ne változtasson azon a Washington által is csaknem négy évtizede képviselt állásponton, miszerint Tajvan Kína része. „Készen állunk az új amerikai kormánnyal való együttműködésre a konfliktus- és konfrontációmentes, kölcsönös tisztelet és mindkét fél számára előnyös együttműködés elve alapján” - szögezte le Flua. A kínai vezetést decemberben felbosszantotta, hogy Trump fogadta a megválasztásához gratuláló Caj Jing-ven tajvani elnök telefonhívását, több évtizedes hagyományt törve ezzel meg. Az USA ugyanis Tajvannal csupán nem hivatalos kapcsolatban van 1979 óta, vagyis mióta Pekinggel diplomáciai viszonyt létesített. May után Netanjahu Az elnök meghívta Washingtonba Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt, a látogatásra várhatóan február elején kerül sor - közölte a Fehér Ház. Trump vasárnap telefon- beszélgetést folytatott az izraeli kormányfővel, ennek során kiemelte, milyen fontosnak tartja az Izraellel folytatott katonai, hírszerzési és biztonságpolitikai együttműködést, amely tükrözi a két ország közötti „mély és megbonthatatlan partneri kapcsolatot”. A Fehér Ház szerint a telefonbeszélgetés során kitértek a palesztin-izraeli tárgyalásokra is. Theresa May brit kormányfő lesz az első külföldi vezető, akit Donald Trump amerikai elnökként fogad, várhatóan e hét pénteken - erősítették meg mindkét fővárosban. May tudatta: óva inti majd az amerikai elnököt az európai egység meggyengítésére tett kísérletektől. Trump január 31-én Enrico Pena Nieto mexikói elnökkel is találkozik, hogy újratárgyalja az Észak-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás (NAFTA) egyezményét. Asztanai konferencia: a tartós szíriai tűzszünet a tét Afgán légi csapás a dzsihádistákra Kabul. Az Iszlám Állam legalább 21 tagja meghalt, további hét, köztük a dzsihádista szervezet egyik parancsnoka pedig megsebesült Afganisztán déli részén a hadsereg által végrehajtott légi csapásban. Az afgán légierő Zábul tartomány Dai Csupán Hák nevű körzetében intézett támadást az Iszlám Államhoz hű szélsőségesek ellen. Az Iszlám Állam legalább 2015 óta jelen van Afganisztánban, s bár tavaly év elején az afganisztáni hatóságok a szervezet legyőzéséről számoltak be, azóta is vannak harcok a dzsihádisták és a kormányerők között. (MTI) Jemeni háború: visszafoglalt kikötő Mokka. A jemeni kormányerők visszafoglalták a síita húszi lázadók által ellenőrzött, Vöröstenger partján található stratégiai fontosságú város, Mokka kikötőjét. Az Abed Rabbó Manszúr Hádi nemzetközileg elismert jemeni elnökhöz hű katonák behatoltak a kikötő területére és megkezdték átfésülését. A kormányerők a kikötőn kívül még csak a 10 ezer lelkes település déli peremterületére tették be a lábukat, és a harcok a Szaúd- Arábia vezette arab katonai szövetség heves légi csapásai kíséretében folytatódnak a délnyugat-jemeni város feletti ellenőrzés megszerzéséért. (MTI) Tegnap kétnapos konferencia kezdődött a kazah fővárosban a Bassár el-Aszad vezette szír kormány és az ellene harcoló felkelőcsoportok képviselői között. Az Oroszország és Törökország kezdeményezte tárgyalás fő célja a december végén életbe lépett általános tűzszünet megszilárdítása. Asztana/Damaszkusz. A szíriai ellenzék részéről tucatnyi fegyveres csoport képviselteti magát az asztanai konferencián. Az ellenzéki delegációt Mohamed Allús vezeti. A befolyásos Dzsais al-Iszlám nevű felkelőszervezethez tartozó Allús nyitóbeszédében kijelentette: az ellenzék „készen áll arra, hogy a világ végére is elmenjen” a vérengzés beszüntetése érdekében. Egyben arra figyelmeztetett: „a felkelők a béke hívei, ugyanakkor a háború lovagjai is”. Az ellenzéki delegáció vezetője élesen bírálta Bassár el-Aszad szíriai elnök hatalmát, kormányát és annak libanoni szövetségeseit, a síita Hez- bollah szervezetet pedig terroristának nevezte. A szíriai kormány ENSZ-nagykövetét, oroszországi diplomáciai képviselete vezetőjét, külügyi tanácsadóját, valamint különböző katonai tisztségviselőit küldte el Asztanába. Az értekezleten a szíriai kormány és fő támogatója, Oroszország, valamint az ellenzék és a mellette álló Törökország képviselőin kívül jelen van még Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmeg- bízottja, valamint Hoszein Anszári arab ügyekkel foglalkozó iráni külügyminiszter-helyettes is. A szíriai lázadók először csak közvetve, és kizárólag a tűzszünetről hajlandók tárgyalni az asztanai béketárgyalásokon a szíriai kormány küldöttségével, politikai kérdésekről nem. Jahja al-Aridi, a lázadók szóvivője közölte, hogy csak a december 30-án életbe lépett, de többször megsértett tűzszünet betartásáról, a segélyek célba juttatásáról és a foglyok szabadon bocsátásáról hajlandók tárgyalni Asztanában, és ha ez sikeres lesz, akkor jöhetnek szóba politikai kérdések majd az újabb genfi tárgyalási fordulón, február 8-án. Az Iszlám Állam terrorszervezet 65 dzsihádistájával végzett a török hadsereg az észak-szíriai Báb városában. A haderő az Iszlám Állam 194 hadállására mért csapást, parancsnoki központokra, óvóhelyekre, jármüvekre. Ezzel párhuzamosan az USA vezette nemzetközi koalíció vadászbombázói és drónjai Tádif régióban lőttek iszlamista célpontokra. (MTI) Szelfi a szenegáli békefenntartóval. Gambia leváltott elnöke, Yahya Jammeh a hétvégén az államkassza tartalmával, a központi bankból elvett legalább 500 millió dollárral távozott külföldre, közölte Mai Fatty, az új elnök kormányzó koalíciójának egyik tagja. Jammeh 1994-ben puccsal került hatalomra, és 22 éven át vaskézzel irányította az országot. Az elűzött volt elnök családjával Malabóba, Egyenlítői-Guinea fővárosába repült. Egyenlítői- Guinea nem részese a Nemzetközi Büntetőbíróság statútumának, így a volt elnöknek attól nem kell félnie, hogy Hágában felelősségre vonják. (tasr/ap) Francia baloldal: két véglet az elnöki posztért Párizs. Benőit Hamon áll az élen a francia baloldal államfőjelölt- állító választásának 1. fordulójában a szavazatok felének összesítése alapján. A Szocialista Párt baloldalához tartozó volt oktatási miniszterre a vasárnapi előválasztáson részt vevő francia állampolgárok 35,8%-a adta a voksát. Második helyen áll a jelöltek közül leginkább jobbra sorolt Manuel Valis volt miniszterelnök 31,3%-kal, aki sokáig a választás favoritjának számított. A vasárnapi 2. fordulóba továbbjutott két jelölt, Valis és Hamon a kormánypárt két végletét testesíti meg. A 49 éves Benőit Hamon a havi 750 eurós általános alapjövedelem bevezetésére tett javaslatával került az előválasztási kampány középpontjába. Vele szemben Manuel Valis a „felelős baloldal” képviselőjének nevezte önmagát, s arra hívta fel a figyelmet, hogy még semmi nem dőlt el. Három hónappal az elnökválasztás előtt valamennyi felmérés azt mutatja, bárki nyeri is meg a baloldali előválasztást, nincs esélye bejutni a tavaszi elnökválasztás 2. fordulójába, és a jelenlegi helyzet szerint az államfői székbe Francois Fiiion konzervatív jelölt vagy Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnöke ülhet. Az előválasztáson alig 2 millióan vettek részt, míg a jobboldal novemberi előválasztásán több mint 4 millióan vonultak az urnákhoz, ami arra utal, hogy a szocialistáknak nem lesz igazán beleszólásuk az elnökválasztás kimenetelébe - hívta fel a figyelmet a Le Monde. (MTI)
