Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)

2017-01-24 / 19. szám, kedd

AN K: csúcsdöntés, sztrájk, hackertámadás 11. oldal 2017. január 24., kedd, XIII. évfolyam, 4. szám A jövő felé fordult vagy megőrült a Juventus? Múlt hétfőn a Juven­tus új időszámítást hirdetett. A klub nem szerényebb állítással jelentkezett hosszas előkészítés és óriási csinnadratta után, mint hogy „a jöyő elkezdődött”. A változás első lépé­seként a klub bemu­tatta az új lógóját, amely a régi címert váltja majd, és ami a mögöttünk álló hét legnagyobb nemzet­közi visszhangot ki­váltó eseménye volt. A Juventus honlap­ján megjelent köz­lemény szerint az új lógó a Juventus lényegi elemeit tük­rözi és gyúrja egybe: a csapat mezé­nek jellegzetes fekete-fehér csíkjait, a scudettót, azaz a bajnoki jelvényt, amely a győzelmet szimbolizál­ja, valamint az ikonikus J betűt. A modern időknek megfelelő új lógót hivatalosan 2017 júliusától kezdi használni a torinói klub, a szurkolók viszont már most hány­ingert kaptak az egésztől - nem túlzás azt állítani, hogy a Juventus- drukkerek a világ minden pontján felháborodva fogadták a jövőt, mert megítélésük szerint a klub semmibe vette a hagyományait, és marketinglogóvá degradálta a ne­mes címert. De vajon miért készül­nek ki minden hasonló változástól a szurkolók, és igazuk van-e? A futball és az ő hagyományai A labdarúgás egészen biztosan a leginkább hagyománytisztelő sportágak közé tartozik. Alapjá­ban véve a futball szabályrendszere hosszú évtizedeken keresztül szinte semmit sem változott, lényegét tekintve ugyanúgy focizunk, mint mondjuk kilencven évvel ezelőtt. Ha ugyanezt felnagyítjuk, nagy­jából az is igaz, hogy a népek is ugyanúgy fociznak, mint kilencven évvel ezelőtt, és úgy általában, a labdarúgás írott és íratlan szabályai kőbe vannak vésve, röghöz vannak kötve, le vannak láncolva. A hagyományok miatt van az is, hogy hiába az angol a legősibb és minden értelemben leggazdagabb fútballkultúra, miközben a brazil a legszínvonalasabb és a legszórakoz- tatóbb, a kettő mégsem találkozik, és nem is találkozott soha. Évekkel a liga előtt, de Európa mögött A Juventus 2011. szeptember 8-án avatta fel új stadionját, amely teljes mértékben a klub tulajdonában áll. A Juventus Arena az első ma­gánkézben lévő futball-létesítmény a Serie A-ban, amivel Aldo Mazzia, a Juventus pénzügyi igazgatója szerint „a klub négy-öt év gazda­sági versenyelőnyre tehet szert a hazai riválisaival szemben”. Nem feltédeniil lineáris az összefüggés, A brazil játékosokat hiába tart­ják a világ legjobbjainak, az angol klubok történelmi távlatban mégis kis számban foglalkoztatták őket; a brazilok nem tudnak angolul, nem bírják a hűvös időjárást, és nehezen azonosulnak az angol fütballha- gyomány leglényegesebb elemeivel - mint amilyen például húsz korsó sör benyakalása egy este alatt. Ke­vés brazil képes gond nélkül alkal­mazkodni az angol focihoz, emiatt hosszú évek teltek el anélkül, hogy akár egyeden angol klub is brazil játékost vásárolt volna. Az angol klubok hagyományosan skandinávokat igazolnak. Bár ál­talánosságban a skandinávok rosz- szabb focisták a braziloknál, az an­gol nyelv közel áll hozzájuk, bírják a hűvös időt, az ütközést, a roha­nást, a fizikai párharcokat, és nincs gondjuk a húsz korsó sört illetően sem. A skandinávok képesek alkal­mazkodni Angliához, így hát az angol klubok megvásárolják őket. A futball hagyományai tehát olyan erősek Európában, hogy még a világ legjobbjairól is képesek le­mondani, csak hogy tradícióikat megőrizzék. De vajon mindenhol ez a helyzet? Andrea Agnelli, a klub elnöke szerint a Juventus mostantól nem elsősorban futballklub, hanem életérzés - ez jelenik meg az új lógóban is, melynek bemutatóját a milánói divathétre időzítették (Fotók: képarchívum) Frissesség, vezető szerep, diktálás, nem követés - ezek az új Juve-erények Az új, globalizált rajongó Ha egy valamihez értenek Ameri­kában, akkor az a sport, a sport­marketing és értékesítés. Ha va­laki pénzügyileg akar robbantani, jobban teszi, ha másolni kezdi az amerikai sablont - lássuk csak, mi történt arrafelé ezen a területen a közelmúltban. Valamikor a kétezres évek elején, amikor Paul Tagliabue volt az NFL első számú vezetője, feltette a kérdést a tulajdonosoknak: „Meg kell kérdeznetek magatoktól, hogy mit szeretnétek? Húsz-harminc év elteltével 400 milliós szurkolói bázisra vágytok majd, vagy négy­milliárdosra?” - amivel nyilván arra célzott, hogy ha 4 milliárd ra­jongót szeretnének maguknak, azt csak külföldön fogják megtalálni. Az NBA még korábban, már az 1980-as évektől kezdve megpró­bálta meghódítani a világot, ehhez a törekvéshez csadakozott az NFL is, amely most már rendszeresen fellép Londonban és Torontóban is, és valószínűleg ezek csak a kez­ded lépések a világpiac irányában. Tetszik vagy sem, el kell fogad­nunk: a sportrajongók piaca is glo­bálissá vált, egyúttal át is alakult. Az egy évszázada fennálló szurkolói modell - a férfié, aki szülővárosa csapatát támogatja, ahogy azt az édesapjától látta - összeomlóban van. Az új, globalizált rajongó bármikor sutba dobja szülővárosa hagyományait. De mit akar a Juventus? A sportsmarketing.hu szerzője, Zsédely Péter szerint a Juventus irányt szeretne mutatni a világ lab­darúgásában, nem kövemé, hanem diktálná a trendeket. ,A Juventus több területen is nyit­ni szeretne új irányokba. Egyrészt a szurkolói bázisuk szélesítésén dolgoznak, kifejezett fókusszal a fiatalabb, 40 év alatti generációra. Ez a réteg nem feltédeniil kötődik JUUENTUS Az új Juve lógó az olasz bajnoki címet jelképező pajzsból, a hagyományos klubszínekből és a klub kezdőbetűjéből áll össze JUUENTUS A Juve-szurkolók nincsenek elájulva a lógótól olyan szorosan a hagyományos klubelemekhez, mint a tradicio­nális szurkolók vagy az idősebb generáció. A friss, modern, letisz­tult dizájn közelebb áll hozzájuk, nem érzik elavultnak. Az európai klubok szempontjából az amerikai labdarúgópiac is sok kiaknázat­lan lehetőséget tartogat még. Az amerikai szurkolók szintén nem az európai futballcímereken nőt­tek fel, sokkal inkább a modern, letisztult címerekhez szoktak hoz­zá a major ligákból. Napjainkban a digitális korszakot éljük, ahol az online kommunikációnak, a kö- zösségimédia-platformoknak, a mobileszközöknek kiemelt szerepe van. Ezekhez a felületekhez jobban passzol a letisztult dizájn, köny- nyebben használható a kommuni­kációs kampányokban a Juventus megújult címere. Úgy gondolom, hogy a Juventus egy nagyon merész lépésre szánta el magát, éppen ezért úttörő lehet, ami rengeteg pozitív asszociációval társul. Frissesség, ve­zető szerep, diktálás, nem követés - hogy csak néhányat említsek. Ez­zel rengeteg új szurkolót szerezhet, bővítheti az üzleti partnerei körét, optimalizálhatja a kommuniká­cióját. A lógó az egyik legerősebb vizuális identitást kifejező eszköz egy márka számára, az adott márka történelmének része. A Juventus identitását 2017-ben pedig lehet, hogy egy friss, letisztult, modern címer fejezi ki a legjobban” - véli a szakember. ugyanakkor tényt a 2011/2012-es idény óta a Juventus az összes baj­noki címet begyűjtötte, gazdasági­lag, infrastruktúrában és bevételeit tekintve is a liga előtt jár. Európai mércével ez mégis kevés. A Deloitte könyvvizsgáló és pénz­ügyi tanácsadó cég frissen nyilvá­nosságra hozott felmérése szerint a 2015/2016-os szezonban négy olasz klub került be az európai labdarúgás leggazdagabb klubjai­nak húszas listájába. A rangos lis­tán, 2005 óta először, a Manches­ter United vette át a vezetést az első pozíciót tizenegy esztendőn keresztül őrző Real Madridtól, amely most a harmadik helyre csúszott vissza. A szezon legnagyobb bevételét a legrangosabb kupasorozattól távol maradó Manchester United köny­velhette el, 689 millió euróval. A második pozícióban ezúttal az FC Barcelona végzett 620,2 millió eu­róval, míg a képzeletbeli dobogó harmadik helyére, a hazai riválisá­tól alig lemaradva a Real Madrid került 620,1 millió euróval. Az olasz klubok közül - tava­lyi tizedik pozícióját tartva - a Juventus került a legelőkelőbb helyre, 341,1 millió eurós bevéte­lével - a húszas listán még az AS Roma (15.), az AC Milan (16.) az Inter (19.) tudott helyet szerezni magának. Mindez azt is jelenti, hogy a Juventus gazdaságilag csak a topklubok teljesítményének a felét tudja felmutatni, ami a ra­jongók szintjén is jelentkezik: a Sports DNA 2014-es, világmé­retű felmérése szerint a Barcelona- a Juventus BL-döntős ellenfele — nagyjából 540 millió szimpa­tizánssal bír, szemben az olaszok 290 milliójával. Nagyon hosszú idő után a Juven­tus a 2016/2017-es szezon előtt mondta ki egyértelműen: a célja a Bajnokok Ligája-győzelem, amit A Deloitte 2015/16-os bevételi listája (millió euróbán) 1. Manchester Utd 689 2. FC Barcelona 620,2 3. Real Madrid 620,1 4. Bayern München 592 5. Manchester City 524,9 6. PSG 520,9 7. Arsenal 468,5 8. Chelsea 447,4 9. Liverpool 403,8 10. Juventus 341,1 Gonzalo Higuaín százmillió eurós transzferével is nyomatékosították. A csapat keretét és mutatott játékát elnézve a 2017-es BL-győzelem ugyan nem tűnik reális célnak, az viszont egyértelmű: a klubvezetés tövig nyomja a gázt, és a klub meg­reformálása, a stadionprojekt és a klubrekord igazolás után most vi­lágszinten is szintet akarnak lépni. Az eddigi döntéseik fényében a szurkolók ugyan bosszankodhat­nak a megváltozott klubcímer miatt, de a valóságban egyszerűen arról van szó, hogy négy-öt évvel ők is le vannak maradva a vérprofi vezetőségtől. Hegedűs Henrik

Next

/
Thumbnails
Contents