Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-24 / 19. szám, kedd
www.ujszo.com | 2017. január 24. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Mit váljunk Trumptól? Meglehet, hamarosan az ellenkezőjét kezdi hangoztatni, mint eddig fV rségváltás Amerikában: O pénteken egy karakteres államfő távozott az Egyesült Államok éléről és átadta a helyét egy másik, hasonlóan karakteres, de nagyon ellentmondásos megítélésű személynek. Barack Obama megítélése túlnyomóan semleges vagy pozitív, sokan még azok közül is ki vannak békülve vele, akik az Egyesült Államok politikájával nem feltétlenül. Vele ellentétben Donald Trump az egyik legmegosz- tóbb politikus, vagy szélsőségesen szeretik, vagy utálják, és mindenképpen várnak tőle valamit. Sokat olvastunk róla a vagyonától kezdve a botrányokig, ugyanakkor azt nem tudni, hogy miként befolyásolhatja közvetlenül a régiónkat - ahogyan elődje, Obama politikájának hatása is csak közvetve jelentkezett. Az US A ténykedése a nyugati világrend egyik alapját jelenti, még akkor is, ha ezt nem feltétlenül tudatosítjuk. Az ország és az ahhoz kötődő intézmények, fejlemények alapvető igazodási pontnak számítanak, mind kulturálisan, mind a biztonság- politikát tekintve, mind pedig gazdaságilag. Nyugatról érkezik a befektetők túlnyomó része, nyugati országoktól függ Szlovákia és Magyarország területi biztonsága, nyugati alapelvek alapján állunk hozzá a szabad véleménynyilvánításhoz és a közösségi kérdésekhez, nyugati filmek formálják az ízlésvilágunkat, de nem véletlen, hogy ha valaki jobb életet és érvényesülést keres, akkor nem keletre, hanem nyugatra vándorol. Ez az állapot jobbára független attól, hogy éppen ki az Amerikai Egyesült Államok elnöke. Azért j obbára, mert Donald Trump a minket is érintő nyilatkozataiban folyamatosan arra utal, hogy több fontos témában, például aNÁTO szerepvállalásáttekintve is szívesen elengedné a kisebb államok kezét. Eleve kérdéses, mennyire vehetjük komolyan Trump a világrend megbontásáról és az amerikai bezárkózásról szóló nyilatkozatait. Az új elnökkel nem az a legnagyobb probléma, hogy mit gondol a világról, hanem az, hogy soha nem képes összefüggő és logikus gondolatfutamokat megfogalmazni, és nem szokása a tanácsadóira hallgatni. Kína, Oroszország és az európai érdekszféra viszonylatában is könnyen megtörténhet, hogy Trump homlokegyenest ellenkező nézeteket kezd el hangoztatni, amint valaki elmagyarázza neki, miért jó az Egyesült Államoknak a régióbeli jelenlét. Érdemes kivárni, mikor jön el ez a pillanat. Az érdekszférák átrendeződésének másik gátja, hogy az amerikai elnökön túl rengeteg más szereplő - cégek, vállalatok, érdekcsoportok- ténykednek a régióban, s nem távoznak egyik pillanatról a másikra. Még akkor sem, ha Barack Obama elnökségének egyik kevéssé elemzett mellékhatásaként az amerikai kivonulás a régióból érezhető és most is zajlik. Egyszerűen vannak számukra sokkal fontosabb térségek. Az Egyesült Államok és Trump nem is feltétlenül az intézkedéseivel okozza majd a legnagyobb problémákat tájainkon, hanem azzal, hogy - mint arról korábban szó volt - a Nyugat kulturális igazodási pont. Amerikára oda kell figyelni, Trump kijelentései pedig minél jobban elfogadottá válnak, annál szélsőségesebbé tehetik a politikai nyelvezetet. A jelenlegi ideges közhangulatban erre van a legkevésbé szükség. őrségváltás (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Madonna szabadkozik a Fehér Ház „felrobbantása” miatt Természetesen metaforikusán értette Madonna a Fehér Ház „felrobbantásával" kapcsolatos gondolatait szombaton a Trump-ellenes washingtoni nőtiintetésen. Az amerikai popénekes az Egyesült Államok szerte több százezer Trump-ellenes tüntető részvételével zajlott nők menete tüntetéssorozat washingtoni forendezvényén szólalt fel, ám beszédét heves bírálatok érték, néhány televízió még az élő közvetítést is megszakította a szavai miatt. „Nem vagyok erőszakos ember” - írta vasárnap Madonna az Instag- ramon. Kifejtette: „Képletesen beszéltem és kétfajta szemléletmódot mutattam meg: a reménykedést és a dühöt, valamint a felháborodást, amelyet én magam is érzek”. Az 58 éves énekes a tömeg élén haladt és csípős szavakat intézett azokhoz a becsmérlőkhöz, akik „kitartanak amellett, hogy ezzel a tüntetéssel semmit nem fogunk elérni”. Madonna szavait heves kritikák érték, például a Youtube videomeg- osztó portálon. Néhány felhasználó gonosznak nevezte, voltak, akiket felháborított a Fehér Ház felrobbantására tett megjegyzése. A Twittere- zők egy része azt követelte, hogy indítsanak vizsgálatot ellene terrorista fenyegetés miatt. Á különböző nőjogi szervezetek és csoportok által szervezett megmozdulásra az Egyesült Államok több szövetségi államából érkeztek résztvevők az amerikai fővárosba. A tüntetők a Capitolium előtti hosszú téren, a Maiion gyülekeztek, sokan Hillary Clinton vesztes demokrata elnökjelöltet támogató táblákat tartottak a kezükben, mások Trump- ellenes jelszavakat skandáltak, de a legtöbben az abortusz jogának megtartása mellett síkraszálló táblákat emeltek a magasba. A sokféle céllal érkező tüntetőket egyetlen dolog tartotta össze: a Trump-ellenesség. A szombati rendezvény világszerte ötmillió embert mozgatott meg. Ugyancsak a hétvégén Bruce Springsteen amerikai rockzenész, aki Clintont támogatta az elnökválasztási kampány során, arról beszélt az ausztráliai turnéjának első állomásán Perth-ben, hogy kísérőzenekarával, a The E Street Band-del csatlakoznak a Donald Trump amerikai elnök elleni új globális ellenálláshoz. (MTI) Olimpiát a vizes vb után? GÁL ZSOLT árfás 8 milliárd forintért álmodta meg, a kormány 25, majd 40 milliárdot tervezett a költségekre, amelyek most 100 milliárdnál tartanak, és ki tudj a, hol állnak meg. Ezek után higgyük el, hogy az olimpia kijön „csekély” 774 milliárdból meg némi pluszból, vagy ezt is szorozzuk fel? És ha igen, mennyivel? A július második felében megrendezendő magyarországi vizes világbajnokság költségei máris alaposan elszaladtak, és még korántsem tartunk a végső összegnél. Az már most látszik, hogy az eredeti tervek többszörösébe fog kerülni a beruházás, pillanatnyilag a szorzó nagyobb, mint tíz, illetve legalább két és félszeres, attól függően, hogy milyen korábbi tervhez mérjük a jelenleg számolt költségeket. Itt van tehát a konkrét példa, amely mutatja, nagyjából mire számíthatunk egy esetleges 2024-es budapesti olimpia kapcsán. A nemzetközi tapasztalatokkal már korábban is foglalkoztunk: az olimpia megrendezése felér egy sorscsapással, a költségtúllépés átlagban 156 százalék volt. Az 1960-as római óta a nyári játékok átlagos költsége 5,2 milliárd dollár és az egy szem 1984-es Los Angeles-i olimpia kivételével az összes többi veszteséges volt (Új Szó, 2016.08. 23.) De persze a „Magyarországon kívül nincs élet” szemléletmóddal lehetett olyan illúziókat táplálni, hogy a budapesti olimpiával minden másként lenne. Most a vizes vébé, ami tekinthető az olimpia afféle kicsike főpróbájának, szépen szertefoszlat minden illúziót. Persze vakon hinni továbbra is lehet, de reálisan inkább szorozni kell: az olimpia valódi költségei valahol 2500-3000 milliárd forintnál kezdődnek, a határ meg a csillagos ég. Az csak hab a tortán, hogy a vizes vébé fő beruházásának (az átépített és úszóarénára keresztelt Dagály) az eredeti fantasztikus építészeti látványtervei köszönő viszonyban sincsenek a már látható, befejezés előtt álló kockaépülettel. Ez a vadiúj uszoda Stumpf András találó szavaival „tényleg úgy néz ki, mint egy Tesco, amelynek silányul kivitelezett homlokzati alumíniumborítását véletlenül hullámosra fújta a dermesztő szél. Csak ez még nem is gazdaságos.” Szóval ha netán fantasztikus olimpiai látványterveket látunk, nem árt egy jó adag szkepszis. Az egész összehasonlítás apropója nyilván az, hogy az eddig ismeretlen Momentum Mozgalom Budapesten aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy helyi népszavazást írjanak ki arról, hogy a magyar főváros vonja vissza a 2024-es olimpia megrendezésére beadott pályázatát. Nagy esélyük van megszerezni az ehhez szükséges 138 ezer aláírást. Bár sokan főleg azért támogathatják a kezdeményezést, mert végre meglátták a lehetőséget arra, hogy egy hatalmas szimbolikus pofont lekavarjanak az Orbán-kormánynak, ez esetben a végeredmény a fontosabb. Egy sikeres nem az olimpiára ugyanis megmentheti Magyarországot a biztos pénzügyi katasztrófától. A Momentum Mozgalom érvelése kristálytiszta, racionális gazdasági gondolkodáson alapul. Helyesen látják, hogy „a kormány egy biankó csekkre pályázik a budapesti olimpia költségeire. A biankó csekk a kifizető és a kedvezményezett nevét tartalmazza, de az összeget nem, várományosa tehát annyit ír rá, amennyit akar.” Abban is igazuk van, hogy a fejlettebb és kevésbé korrupt nyugati országok helyett Magyarországnak, jobb összehasonlítási alap lehet a körülbelül 15000 (!!!) milliárd forintba kerülő, szétlopott szocsi téli olimpia, vagy a több, mint 2350 milliárdba kerülő azerbajdzsáni Európaijátékok (ez amolyan miniolimpia)”. Szóval az olimpia „cirkusz a népnek és kenyér a csókosoknak”, és ha netán a paksi beruházással együtt — az eredeti költségeket túllépve - megvalósul, akkor „Görögországéhoz hasonló gazdasági válság várhat az országra, melynek hatását évtizedekkel az olimpia és a Fidesz után is érezni fogjuk.” Ehhez nem is kell semmit hozzátenni. FIGYELŐ A WikiLeaks várja Donald Trump adóbevallását A Wikileaks közzé szeretné tenni Donald Trump amerikai elnök adóbevallását, ezért a szervezet arra kérte vasárnap a követőit a közösségi médiában, hogy akinek megvan, küldje el nekik. „Trump tanácsadója, Kellyanne Conway kijelentette, hogy Trump nem teszi közzé adóbevallását. Küldjék el nekünk, hogy mi megtehessük” - írta az egyik közösségi oldalon a kiszivárogtatásokra szakosodott portál. Korábban az elnökjelöltek évtizedeken át rendszeresen nyilvánosságra hozták adóbevallásukat, de Donald Trump erre már a kampány idején sem volt hajlandó, így nem tudta hitelt érdemlő adatokkal cáfolni az őt ért vádakat, miszerint a kelleténél kevesebb adót fizet az Egyesült Államokban. Trump arra hivatkozott, hogy bevallását éppen ellenőrzi az adóhivatal, s majd ha az lezárul, akkor hozza nyilvánosságra a papírokat. Conway egy vasárnapi tévéműsorban beszélt arról, hogy „a Fehér Ház válasza az, hogy Trump nem fogja közzétenni az adóbevallását”. Conway szerint az elnök adóbevallása nem is érdekli az embereket, a legtöbb amerikai arra kíváncsi, hogy milyen lesz a saját adóbevallása Trump elnöksége alatt, és nem arra, hogy az elnökében mi szerepel. (MTI)
