Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-19 / 15. szám, csütörtök
8 I HASZNOS TANÁCS 2017. január 19.1 www.ujszo.com Bonyolult a termőföld eladása Hosszú eljárásra készülhetnek azok, akik termőföldet akarnak eladni, a vonatkozó jogszabály megköti kezüket ÖSSZEFOGLALÓ Előfordul, hogy az örökölt vagy a restitúció során visszaszerzett termőföldre nincs szükségünk. Van, aki nem akarja, mások pedig nem is tudják megművelni - ilyen esetben megoldás lehet egy vevő vagy egy bérlő. Összeállításunkban a mezőgazdasági területek értékesítésével kapcsolatban szolgálunk információkkal. Számos hagyatéki eljárás tárgyát képezik a (nagy)szülőktől örökbe hagyott mezőgazdasági területek, és az örökösök sokszor nem tudnak velük mit kezdeni. Sokaknak nincs lehetőségük, sem tudásuk a földműveléshez, ráadásul gyakran felaprózott, különböző községekben található parcellákról van szó, s így a tulajdonos még ha akarná is, csak nagyon körülményesen tudná megművelni. A parcella felosztása Vannak ellentétes esetek is, amikor valaki túlságosan nagy, összefüggő terület birtokában van, melyet nehezen lehet értékesíteni, ezért próbálja felosztani kisebb részekre, s úgy kínálja vevőnek, bérlőnek. Az ilyen tulajdonos nem mindig jár feltétlenül sikerrel, a mezőgazdasági területek felaprózásával kapcsolatban ugyanis bizonyos korlátozások vannak érvényben. A telkek tulajdonjogának a rendezéséről szóló hatályos törvény értelmében a községek beépített területén kívül eső (extravilán) szántóföldek, komlóültetvények, szőlők, kertek, gyümölcsösök, tartósan füvesített földrészletek és erdészeti hasznosítású földrészletek esetében tulajdonjog-átruházás, ajándékozás, öröklés miatt vagy más jogi művelet alapján az adott telek felosztásával nem lehet létrehozni 2000 négyzetméternél kisebb területet, erdők esetében pedig ez a limit 5000 négyzet- méter. Vagyis például ha valaki örököl 0,3 ha területet, melyet a telekkönyvben szántóföldként jegyeznek, és a falu határában, a beépített övezeten kívül fekszik, nem oszthatja ketté, s nem adhatja el csak a felét. Ilyen esetben a tulajdonos kérheti, hogy a szántóföldet iktassák ki a földalapból. E célból az illetékes járási hivatal föld- és erdőügyi részlegén kell kérvényt benyújtani, s amennyiben jóváhagyják, ki kell fizetni a megfelelő illetéket, s a nagyobb területet máris fel lehet osztani több kisebbre - még akkor is, ha az egyes részek 2000 m2-nél kisebbek lesznek. Vagyis így megkerülhető a földek aprózására vonatkozó tilalom, bár hosszadalmas és bürokratikus intézkedéssel jár. Adásvétel A szántóföld eladása sem zökkenőmentes. Napjainkban mezőgazdasági területet ugyanis csak szigorú feltételek mellett, az állam felügyelete alatt lehet eladni, és az ügyintézés ez esetben is bonyolult. 2014 júHúsától Szlovákiában szigorú törvény van érvényben a mezőgazda- sági területek tulajdonjogának az átruházásáról. Eszerint a külföldiek nehezen juthatnak szántóföldhöz, és mezőgazdasági területet csak azoknak lehet eladni, akik ott gazdálkodni, vállalkozni akarnak. Emellett az ügyintézés is hosszadalmas. Nem elég, ha az eladó és a telek iránt érdeklődő személy egymás között megállapodik, beiktattak közéjük néhány hivatali lépcsőfokot. Különösebb bonyodalom nélkül termőföldet csak úgy lehet eladni, ha a vevő ugyanabból a községből származik, ahol a telek is található, vagy ha nem is ott lakik, de legalább 3 éve ott agrárvállalkozóként tevékenykedik. Elővételi joguk van a társtulajdonosoknak és a közeli személyeknek, családtagoknak. Aki nem ilyen „kivételezett személynek” adja el a földjét, akkor a tulajdonosnak két helyen is hirdetést kell közzétennie. Először is be kell jelentkeznie a termőföldek tulajdonjogának az átruházására vonatkozó ajánlatok nyilvános regiszterébe, mely a földművelési tárca weboldalán (www.mpsr.sk) működik. Az eladást ott kell meghirdetnie, emellett hirdetést kell kifüggesztenie a községi hivatal hirdetőtábláján is, illetve egy hektárnál nagyobb parcella esetében a járási újságban kell hirdetni (ha ilyen nem létezik, akkor valamelyik országos lapban). Miután a tulajdonos két helyen is közzétette eladási szándékát, várja a vevők jelentkezését. A saj át községéből, maj d a szomszédos településről valókat kell előnyben részesítenie, és csak akkor fogadhat el ajánlatot távolabbi érdeklődőktől, ha ott nem talál. Ha szlovákiai vevőt nem talál, akkor kerülhetnek sorra a külföldi ajánlatok. Nem elég egymás között megKivételek A mezőgazdasági területek felaprózására vonatkozó tilalom alóli kivótelek: ► a mezőgazdasági területet (szántóföld, szőlő, kert, gyümölcsös, tartósan füves parcella, erdészeti hasznosítású földrészlet) építkezés céljából daraboljákfel ► azért osztják kisebb részekre, mert kisajátításra is lehetőség van (pl.: autópálya-építés) ► a felosztásra a terület- rendezési terv alapján kerül sor ► törvényes okból díjmentes tulajdonjog-átruházásról van szó (például a restitú- ciós törvény alapján) ► a lehasított részt egy szomszédos parcellához csatolják, nem jön létre új, önálló parcella ► építési telkeket, kiskerteket akarnak kialakítani egyezni az árban, ha van érdeklődő, előbb a vevőnek - még az adásvételi szerződés megkötése előtt - kérvényt kell benyújtania a járási hivatal föld- és erdőügyi részlegén, hogy ellenőrizzék a termőföldet és az eladás körülményeit. A hivatal 30 napon belül köteles válaszolni, és csak pozitív válasz esetén köthetik meg az adásvételi szerződést. Bonyolultabb esetekben az ügyintézés elhúzódhat, ám a hivatalnak törvényből kifolyólag 60 napon belül mindenképpen reagálnia kell. Ha a járási hivatal elutasítja az engedély kiadását, a föld- tulajdonos már csak bírósághoz fordulhat. A járási hivatal által kiállított bizonylatért nem kell fizetni, a hivatal ajánlott levélben postázza. Bérbeadás Akinek nem sikerül eladni a mezőgazdasági területet, bérbe adhatja. A fölösleges bonyodalmakat elkerülendő azonban nem árt résen lenni. A gyakorlatban ugyanis sok probléma jelentkezhet, főleg a bérleti szerződésekkel kapcsolatban. A földtulajdonosok általában nem jártasak a törvényekben, gyakran nincs pénzük ügyvédre, aki testre szabott bérleti szerződést fogalmazhatna meg, hanem inkább különböző mintaszerződéseket használnak. így viszont könnyen előfordulhat, hogy a magunk alkotta szerződés nem feltétlenül tér ki a bérbeadás valamennyi részletére, nem biztos, hogy megfelelően védi a szerződő feleket, sőt esetenként a hatályos jogi normákkal is ellentétes lehet. Bonyodalmak szoktak adódni például abból, hogy az emberek nem tudatosítják a szerződéstől való visszalépés és a szerződés felmondása fogalmak közötti különbséget, továbbá gyakori hiba, hogy nem pontosítják megfelelően a bérleti díj nagyságára vagy a bérbeadás idejére vonatkozó korlátozásokat. Alapszabály: a szerződésben a lehető legrészletesebben mindent le kell fektemi, s fel kell tüntetni minden adatot, mely a birtoklapon is szerepel. A bérleti szerződés általában hosszú időre szól, a megkötésén nem tanácsos spórolni, érdemesebb inkább jogászhoz fordulni. (sza) Elektronikus személyi kell Atermőföldektulajdonjogának az átruházására vonatkozó ajánlatok nyilvános regiszterébe csak az tud bejelentkezni, akinek van elektronikus személyi igazolványa, úgynevezett elD kártyája. Vagyis aki földet akar eladni, az előbb vagy kiváltja azelD kártyát, vagy megbíz valakit az ügyintézéssel, akinek van Ilyen igazolványa. Az elektronikus személyit a rendőrségen kell kérni. Ingyenes annak, aki akkor kéri, amikor lejár a régi személyi igazolványa. Egyébként az elD kártya 4,50 euróba kerül. Az igazolványhoz szükség van egy leolvasó berendezésre, melyet az igazolványhoz ingyen adnak. Ezenkívül a felhasználó számítógépébe kell telepíteni az elD klient elnevezésű applikációt, mely díjmentesen beszerezhető a belügyminisztérium honlapjáról. (sza) JÖVŐ HETI TÉMÁNK: SZEMÉLYGÉPKOCSIK BIZTOSÍTÁSA ■ MILYEN BIZTOSÍTÁS FEDEZI A TÉLI KÁTYÚK OKOZTA KÁROKAT ■ HOGYAN KELL DOKUMENTÁLNI A KÁRESEMÉNYT Csak az vehet termőföldet, aki meg is műveli (ján Krosiák illusztrációs felvételei)
