Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-18 / 14. szám, szerda
121 RÉGIÓ 2017. január 18. | www.ujszo.com Ötvencentis hóban caplattam az üzembe gyakorlatra. A 40-45 perces út két és fél óráig tartott. Amikor odaértem, elküldték haza, mert az őrökön kívül nem volt ember bent. (Mikusné Mátis Éva) Akkor voltam várandós a fiammal. Nagyon kemény tél volt. Hatalmas hókupacok voltak mindenhol. A vonatok késtek, mert a munkások nem győzték tisztítani a váltókat. Megvolt a reggeli torna: egy kis hólapátolás. A gyerekek örültek, hogy szánkózhatnak és nincs suli. (Kara Mónika, Kőhídgyarmat) Lépésben haladtak a hóeke mögött Vágsellye. A vágsellyei Slovo Šaľanom havilapban 1987 februárjában Milan Aľakša fényképes beszámolót írt a januári hóhelyzetről: „Szokatlanul bőkezűen ontotta a havat az év első hónapjának derekán a tél, Vágsellyén a forgalmat csaknem teljesen megbénította a hófúvás. A gépkocsik és az autóbuszok csak lépésben haladhattak a hókotró mögött.” Az emlékezőktől megtudtuk, hogy az áruszállító teherautók késtek a pékségekből, a vasúti síneket befújta a hó, emiatt késtek a vonátok. A Pozsonyba, Érsekújvárba, Nyitrára utazó középiskolások napokig otthon voltak, később elrendelték az iskolai szünetet a helyi alapiskolákban is. Néhány környékbeli községet teljesen elvágott a várostól a hó, emiatt a munkások nem tudtak bejutni a vegyi gyárba, és kényszerszabadságot vettek ki. Önkéntesek vonultak az utcákra ezekben a napokban, és aki csak tehette, segített a hólapátolásban, (száz) ROCMK; t. A vágsellyei havilap februári címoldala. Vastag hótakaró alatt a város központja ► Pozsonyban lapátot osztogattak, hogy az emberek segítsenek a temérdek hó eltakarításában. A falvakban néhány ház bejárati ajtaját úgy kellett kiásni, A mert a szél odafújta a havat. T 0 éve, januárban... Megkérdeztük olvasóinkat, emlékeznek-e az utóbbi harminc év legkeményebb telére. Arra, hogy az utcai hőmérő napokig -17 Celsius-fok körüli hőmérsékletet mutatott, és 30-50 centiméteres hó borított mindent. Bezárták az iskolákat, megbénult a közlekedés, üresen álltak a boltok, totális káosz uralkodott az egész országban. 1987 januárját írtuk. Aki átélte, sosem felejti el, függetlenül attól, hogy óvodás volt-e vagy már felnőtt. Több olvasónk és munkatársunk is megosztotta velünk emlékeit, fényképeit. * * * Hajnali ötkor szüleim és nagymamám izgatott sutyorgására ébredtem. Azon tanakodtak, mi legyen, hogyan menjenek munkába. Diószegen laktunk. Édesapám Pozsonyban, édesanyám Galántán dolgozott. Apám végül vonattal eljutott Pozsonyba, ahol a tömegközlekedés összeomlott. Anyám nem jutott el a munkahelyére, mivel az autóbuszok nem jártak. Másnap már a vonatok se, ezért apu is otthon maradt. Az iskola csupán kőhaj ításnyira volt a házunktól, de a tanítás szünetelt. A váratlan szünetet arra használtuk ki, hogy elmentünk sínadrágot venni a helyi „Odevyba”. Ma is élénken él bennem a kép, ahogy anyu kezét fogva megyek az üzlet felé, miközben az út mentén a hófal szinte az égig ér. (Gulyás Zsuzsanna, az Új Szó tudósítója) * * * Csehországban is gondok voltak akkor a nagy fagyok miatt. A tévéhíradóban mutatták, hogy Prága körül is akadozik az áramellátás. Mentek a riporterek megtudni ennek az okát a mélníki hőerőműbe. Azt a választ kapták, az a gond, hogy akadozik a szénellátás. Nyomozni kezdtek, mi a helyzet a szénnel. Eljutottak a mélníki kikötőbe, ahol szénnel megrakott pontonok vesztegeltek. Ott azt a válasz kapták, hogy nem tudják kirakni a szenet a pontonokból, mert a daruk villanyáramra működnek, az áramellátás pedig akadozik. Azután arról szólt a híradó, hogy Tiszacsemyőben vesztegelnek az áruval teli tehervonatok, nem lehet kirakodni, mert befagyott az ajtajuk. Hírt adtak arról is, hogy válságstáb alakult jó nagy létszámmal, ahogy látszott, minimum húszán voltak. Üléseztek naphosszat, keresték a megoldást. Azt is mutatták, hogy a síneken vesztegelő vagonok ajtajáról két melós próbálja ácskapoccsal leverni a jégcsapokat. Arra gondoltam, ha a válságstáb húsz tagja is ácskapcsot ragadna, talán nem kellett volna annyit ülésezni. Kár volt a A korabeli felvételen jól látható, ahogy a hóeke mögött lassan araszolnak az autók (Képarhívum)