Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-16 / 12. szám, hétfő
6 KÜLFÖLD 2017. január 16. I www.ujszo.com RÖVIDEN Törökország: alakul az elnöki rendszer Kihagyják Trump beiktatását Egy híres sztár sem lép fel az új amerikai elnök beiktatási ceremóniáján, inkább tüntetnek Ankara. Az elnöki rendszer bevezetéséről szóló alkotmánymódosítási javaslat 18 pontjából 9-et már elfogadott a török parlament. A kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja által benyújtott tervezet elfogadott 9 pontja között több jelentős változtatás szerepel. A 8. pont kimondja, hogy a miniszterelnök összes hatásköre a mindenkori köztársasági elnökre száll át, akinek a jövőben államfő lesz a megnevezése. Az államfő jelöli ki és mentheti fel a minisztereket, ő bocsáthat ki törvény- erejű rendeleteket, visszaküldheti a megszavazott törvényeket a parlamentnek átdolgozásra, valamint az alkotmánybíróságot a törvények felülvizsgálatára utasíthatja. A kemalista ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) attól tart, hogy Törökország tekintélyelvű pártállammá válik, amelyet egyetlen ember tart az ellenőrzése alatt. (MTI) Kibővül a tartuszi orosz hadikikötő Moszkva. A szíriai orosz részleges haderőcsökkentéssel párhuzamosan Oroszország a tartuszi hadikikötő modernizálását tervezi, és azt alkalmassá kívánja tenni cirkálók fogadására. A kikötőben a hajóút elmélyítésére és kiszélesítésére, valamint két 10 ezer tonnánál nagyobb vízkiszorítású hajó kikötésére alkalmas mólók készülnek. Az orosz csapatcsökkentés nem érinti a tartuszi objektumot fedező Sz-300-as légvédelmi rakéta- és a Basztyion típusú, robotrepülőgépekkel felszerelt partvédelmi rendszereket. (MTI) Menekültekkel teli hajó süllyedt el Tripoli. Mintegy száz menekülttel a fedélzetén elsüllyedt egy hajó a hétvégén Líbiai partjainál, négy túlélő volt csupán. Az ANS A olasz hírügynökség szerint nyolc holttestet emeltek ki a vízből, a térségben uralkodó rossz időjárási körülmények akadályozzák a kutatást a líbiai partoktól 50 kilométerre fekvő területen. Az ENSZ szerint tavaly több mint ötezer ember vesztette életét a Földközi-tenger központi medencéjén húzódó migrációs útvonalon. (MTI) Harc a szír főváros ivóvízbázisa körül Damaszkusz. Ismét harcok dúltak a Damaszkusz közeli Barada- völgyben a szíriai kormányerők és a felkelők között, ami kétségessé teszi, hogy sikerül-e helyreállítani a főváros vízellátását, amely december 22-én szakadt meg. A kormányerők tüzérsége lőtte Deir Kanun falut, amelyen át megközelíthetőek az Ajn al- Fidzsa településen lévő források. A forrásokhoz pénteken mérnökök és felszerelés érkezett a megrongálódott létesítmények kijavítására, de szombaton életét vesztette a csoport vezetője, és ezzel kisiklott a terv. (MTI) Szombaton az amerikai fővárosban megkezdődtek a Donald Trump beiktatása elleni tüntetések. Összesen 30 polgárjogi csoport kapott engedélyt a hatóságoktól, hogy Trump pénteki beiktatása előtt, alatt és utána tüntessen, (tasr/ap) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Élesen bírálta Donald Trump John Lewis ismert amerikai polgárjogi aktivistát ás demokrata párti képviselőt, miután Lewis bejelentette: nem megy el a republikánus elnök beiktatására, mert nem tartja legitimnek a novemberi választási győzelmét. A hírességek is ívben elkerülik a pénteki ceremóniát. Donald Trump a Twitteren azt írta, hogy John Lewis demokrata párti képviselő „inkább azzal foglalkozzon, hogy több időt töltsön választókerületének megsegítésével és javításával, amely borzalmas állapotban van és szinte szétesik (nem is említve a bűnfertőzöttségét), mintsem hamis állításokkal panaszkodjon az elnökválasztási eredményekről”. Trump és az afroamerikai képviselő közötti viszály az idén vasárnapra eső Martin Luther King Nap - az amerikai polgárjogi mozgalom jelképpé vált vezetőjének tiszteletére tartott nemzeti ünnep - kapcsán, illetve az első fekete bőrű amerikai elnök, Barack Obama távozása előtt néhány nappal éleződött ki. Lewis a fekete polgárjogi mozgalom egyik kiemelkedő alakjának számít. Georgiái választási körzetében, amely Atlanta térségét is magába foglalja, jelentős az afroamerikai lakosság aránya. A 16-szor újraválasztott kongresszusi képviselő pénteken jelentette be, hogy nem vesz részt a megválasztott republikánus elnök január 20-i beiktatásán a washingtoni Capitoliumon. Három évtizede, amióta bekerült a kongresszusba, nem hagyott ki ilyen eseményt - tette hozzá. Az NBC műsorában John Lewis azt mondta, hogy hisz a megbocsátásban és az együttműködésben, de ez most nehéz lesz, mivel nem tartja legitimnek a megválasztott elnököt. „Úgy gondolom, az oroszok működtek közre, hogy ezt az embert megválasszák. Egyben segítettek tönkretenni Hillary Clinton (demokrata párti) elnökjelölt kampányát” - hangsúlyozta. Az amerikai hírszerzés korábban azt állította, hogy Oroszország Trump győzelme érdekében befolyásolta az elnökválasztást. Miután hetekig visszautasította ezeket a feltételezéseket, Trump végül elismerte, hogy Oroszország valószínűleg belekeveredhetett az amerikai választási folyamatba. Ugyanakkor leszögezte: a voksolás eredményére ennek nem volt semmi kihatása. Egy másik demokrata párti képviselő is bejelentette, hogy nem megy el Trump január 20-i beiktatási ünnepségére. A Trump-stábnak egyetlen igazán híres sztárt sem sikerült becserkésznie az új amerikai elnök beiktatási ceremóniáját megelőző koncertekre. A Trump-csapat olyan sztárokat próbált megnyerni a koncertre, mint Céline Dion, Elton John, Andrea Bocelli és Garth Brooks, de mind nemet mondtak. Helyettük egy tinédzser operaénekes, Jackie Evancho fog fellépni, és egy mormon kórus is. Sok híresség pedig kifejezetten tüntetni fog Trump ellen: a beiktatás napján lesz egy nagy vonulás Washingtonban, amit nőjogi és feminista szervezetek szerveznek, és Katy Perry, Cher és Amy Schumer például azon fog inkább fellépni. (MTI, 444 hu) Vegyszereket találtak a hátráló iszlamisták után Legalább 30 moszuli civil vesztette áletát a napokban a dzsihádisták kezén lévő kerületek ellen végrehajtott légi csapásokban. Az Iszlám Állam jelentős támadást indított a szíriai Deir-ez-Zérban. Moszul/Damaszkusz. A milliós észak-iraki Moszulban hadműveleteiket folytató iraki különleges egységek arról számoltak be, hogy a moszuli egyetem területén fegyverek előállításához használt vegyszereket találtak. Amerikai tisztségviselők, jogvédők, és helyi lakosok is arról számpltak be korábban, hogy az Iszlám Állam vegyi fegyvereket használt Szíriában és Irakban is. Az iraki elit alakulatok a hétvégén folytatták harcukat a moszuli egyetem visszaszerzéséért. Az épületegyüttes körül és a nemrég visszafoglalt kormányzati épületek területén szinte nem maradtak civilek, ezért a hadsereg szabadabban bombázhat. Zain al- Abadín, a különleges alakulatok főhadnagya szerint az Iszlám Állam ellenállása érezhetően alábbhagyott a moszuli hadműveletek első heteiben tapasztaltakhoz képest. „Csak négy robbanószerrel megrakott autóval támadnak naponta a dzsihádisták, míg korábban 20-at is küldtek. És ezek az autók már nem páncélozottak, mint régebben, hanem polgári járműveket használnak” - tette hozzá. Szemtanúk szerint legalább három rakéta csapódott be a nyugati-moszuli al-Dzsadída körzetben. A támadás célpontja valószínűleg az Iszlám Állam egyik magas rangú tagjának, Harbi Abdel Kádernek a háza volt. Kader nem volt otthon a légi csapás idején, amelyben azonban családjának több tagja életét vesztette. A helyiek nem tudták megállapítani, hogy a Washington vezette nemzetközi koalíció vagy az előrenyomuló iraki erők hajtották-e végre a támadást. A Moszult kettészelő Tigris folyótól nyugatra fekvő területek továbbra is a szélsőségesek kezén vannak, míg a város keleti felét csaknem teljesen visszafoglalták az iraki erők. A Tigris folyó két partját egykor összekötő öt moszuli híd közül háromnak a keleti hídfője szombatra már az iraki csapatok ellenőrzése alatt állt. Az elmúlt hónapok leghevesebb támadását indította az Iszlám Állam a kelet-szíriai Deir-ez-Zór városának kormányerők kezén lévő részei ellen - közölte az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű, londoni székhelyű szervezet. A terepen kiteijedt aktivistahálózattal rendelkező csoport szerint az összecsapásoknak többtucatnyi áldozata van. Legalább hat erőteljes robbanás rázta meg a várost, miközben a szélsőségesek rohamot indítottak a kormányerőkkel szemben. Eközben az Iszlám Állam hadállásait szíriai vadászgépek bombázták. Az Irakkal határos Deir-ez-Zór tartomány területe nagyobb részben a szélsőségesek ellenőrzése alatt áll, ahogy a tartományi székhelynek is több mint a fele a dzsihádisták kezén van. (MTI) Hivatalos ünnepség keretében fogadta Beata Szydlo lengyel kormányfő és Antoni Macierewicz nemzetvédelmi miniszter a NATO keleti szárnyának megerősítése keretében Lengyelországba telepített amerikai páncélos dandárt. Állandó jelleggel most először telepítettek nyugati haderőt a NATO keleti szárnyára. Az amerikai 3. páncélos dandárt a coloradói Fort Carsonból vezényelték ki. A 3500 fős csapat 400 lánctalpas és több mint 900 egyéb járművet vitt magával, köztük 87 Abrams típusú harckocsit és 400-nál is több Humvee terepjárót. A Kreml élesen bírálja az amerikai keleti csapattelepítést, (tasr/ap) Bahrein: síiták kivégzése Manáma. Kivégeztek tegnap Bahreinben három síita muzulmánt rendőrgyilkosságok miatt, ami tiltakozásokat válthat ki a zömében síiták lakta, de szunnita királyi család által vezetett a perzsa-öhölbeli királyságban. A három férfit egy bnó, egy orvos és egy muzulmán pap jelenlétében végezték ki golyó által. A három síitát tavaly ítélték halálra azzal a váddal, hogy egy éve pokolgépes robbantással kioltották három rendőr életét. A vádlottak tagadták bűnösségüket, és azt mondták, kényszerítették őket a beismerő vallomásra. Hét társukat életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Emberi jogi aktivisták elítélték a kivégzést. Az ellenzék politikai indíttatásúnak tartja a kivégzéseket. Hír- ügynökségek szerint ez tiltakozásokat fog kiváltani az országban. Már szombaton, miután híre ment a várható kivégzéseknek, tüntetések kezdődtek a fővárosban, el- Manámában és az ország északkeleti részén fekvő síiták lakta településeken. A közösségi médiában megosztott felvételek tanúsága szerint a tiltakozók utakat zártak le és gyújtóbombákat hajigáltak a helyszínre vezényelt rendőrökre. Á Perzsa-öbölben fekvő 1,3 milliós, többségében síiták lakta monarchiában 2011 februárjában - az arab világon végigsöprő, ún. arab tavasz idején - rendszerellenes tiltakozás tört ki. Az elégedetlenkedők a több mint 200 éve hatalmon lévő szunnita dinasztia jogköreinek korlátozását, valódi alkotmányos monarchia bevezetését és a síitákat érő hátrányos megkülönböztetés felszámolását követelték. A síiták tüntetéseit fegyverekkel verték le, de a lázongás azóta is tart. (MTI)
