Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-12 / 9. szám, csütörtök
8 I KÜLFÖLD 2017. január 12. | www.ujszo.com RÖVIDEN Az arab emírségek öt diplomatáját ölték meg Szívműtéten esett át az olasz kormányfő Róma. Koszorúér-szűkület miatt műtétet hajtottak végre Paolo Gentiloni olasz kormányfőn, aki párizsi látogatása után, Rómába visszatérve lett rosszul - közölte tegnap az olasz kormánypalota. Paolo Gentilonin éjszaka angio- plasztikát hajtottak végre, azaz érszűkület-tágítást végeztek. A 62 éves kormányfő a római katolikus orvostudományi egyetem klinikáján, a Gemelli Kórházban van, a beavatkozás sikeres, Gentiloni éber és jól van. (MTI) Kelet-Moszul javát visszafoglalták Moszul. Moszul keleti részének már legalább 80%-át visszafoglalták az iraki kormányerők az Iszlám Állam terrorszervezettől - közölte az iraki terrorellenes erők szóvivője. Szabáh al-No- máne azt mondta, Moszul nyugati oldala viszont - ahol a nemzetközi repülőtér és az óváros is található - egyelőre továbbra is teljes mértékben az Iszlám Állam ellenőrzése alatt áll. Az iraki kormányerők és a vele szövetséges milíciák októberben indítottak offenzívát Ninive kormányzóság központja, Moszul felszabadításra, amely az utolsó nagyobb város Irakban az iszla- misták ellenőrzése alatt. (MTI) Leszbosz: segítik a didergő migránsokat Athón/Brüsszel. A görög hadi- tengerészet egy hajót küldött Leszboszra, átéli időjárás miatt fagyoskodó migránsok elszállásolásához. A bejelentést megelőzően humanitárius szervezetek tiltakoztak a görög kormány ellen és az Európai Unió is bírálta az athéni vezetést, amiért szerintük nem foglalkozik eleget a görög égei-tengeri szigeteken a fagyos időjárásnak kitett illegális bevándorlókkal. A zord időjárás miatt több ezer menekült 4 napj a sátrakba kényszerült. 690 szakértővel fogja támogatni a jogosulatlan menedékkérők vissza- toloncolását az uniós határvédelmi ügynökség (Frontex) - tudatta az Európai Bizottság. „Ez különösen fontos Görögország és Olaszország esetében, ezekbe az országokba ugyanis tavaly rekordszámú migráns érkezett” -jelentette ki Fabrice Leggeri, a Frontex vezetője. (MTI) Összecsapások Nyugat-Jemenben Szanaa. Több tucat ember vesztette életét vagy sebesült meg tegnap összecsapásokban Nyugat-Jemenben, a stratégiai fontosságú vörös-tengeri Báb el- Mandib-szoros közelében. Abed Rabbó Manszúr FIádi jemeni elnök nemzetközileg elismert kormányának erői hétfő óta további területeket foglaltak vissza a síita húszi felkelőktől - a csapatok előrenyomulását a Szaúd-Arábia vezette arab koalíció légi csapásokkal támogatta. A 2 éve tartó jemeni harcokban eddig legalább 10 ezer ember halt meg. (MTI) A kabuli kettős robbantás roncsai. Senki nincs biztonságban. (tasr/ap) Az Egyesült Arab Emírségek öt diplomatája halt meg az afgán Kandahárban elkövetett pokolgépes merényletben. Csak kedden több mint 40-en haltak meg Afganisztánban merényletek következtében. Kabul/Dubaj. Pokolgépes merényletet hajtottak végre a délafganisztáni Kandahár tartomány kormányzójának egyik vendégházában, a támadásban legalább 11 ember életét vesztette, és 18-an megsebesültek, köztük az Egyesült Arab Emírségek nagykövete is, emellett az emírség öt diplomatája meghalt - közölték hivatalos források. Az Arab-félsziget délkeleti részén fekvő országban tegnap félár- bócra engedték az ország lobogóját. Sejk Mohamed bin Rasíd Ál- Maktúm, az Egyesült Arab Emírségek kormányfője azt írta, hogy „nem lehet sem humanitárius, sem erkölcsi vagy vallási indokokkal magyarázni a támadást, illetve a másokon segíteni próbáló emberek meggyilkolását”. Az Egyesült Arab Emírségek harcoló csapatokat állomásoztat Afganisztánban azóta, hogy 2001- ben az amerikai-brit erők inváziója az afganisztáni ellenzéki erőkkel együtt megdöntötte a radikális isz- lamista tálibok uralmát a középázsiai országban. A tálibok egy tegnapi közleményben elhatárolódtak a merénylettől, szerintük helyi belső rivalizálás állhat a történtek mögött. Kedd folyamán a fővárosban, Kabulban is történt pokolgépes támadás. A parlament közelében végrehajtott kettős robbantásban csaknem 40-en vesztették életüket és több mint 70-en sebesültek meg. A merénylet elkövetését a tálibok vállalták magukra. A felkelők figyelmeztették a civileket, hogy maradjanak távol a hivatalos eseményektől, katonai konvojoktól és központoktól. Szedik Szeddiki afgán belügyi szóvivő szerint a robbantások valódi célpontja egy autóbusz lehetett, amely kormányzati alkalmazottakat szállított haza munkaidejük lejárta után. A halottak között négy rendőrtiszt is van. Afganisztánban 2015 elejeótatöbb mint 620 ezren kényszerültek otthonuk elhagyására a harcok miatt - derült ki az ENSZ jelentéséből. A világszervezet adatai szerint ez 40 ezer emberrel több a tavaly december közepén regisztrált adatnál. Az ENSZ 2015 előtt már 1,2 millió afgán menekültet tartott nyilván. A menekültek több mint fele gyerek. (MTI) Tesztelik Trumpékat Trump Robert Kennedy fiát kérte fel egy szakbizottság vezetésére MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az amerikai szenátusban tegnap Jeff Sessions igazságügyi és John Kelly belbiztonsági miniszterjelölt mellett a külügyi tárca élére jelölt, Putyin orosz elnökkel jó kapcsolatokat ápoló Rex Tillersont is meghallgatták. A külügyminisztérium élére jelölt Tillersont - aki eddig az ExxonMo- bil olajipari cég vezetője volt - főleg az Oroszországhoz és elnökéhez, Vlagyimir Putyinhoz fűződő üzleti és személyes kapcsolatairól és a szerinte kialakítandó amerikai-orosz viszonyról faggatták. Tillersonnak eddig fenntartásai voltak Oroszországgal kapcsolatban, szerinte az USA NATO-szövetségeseinek van okuk az aggodalomra az erősödő Oroszország miatt. A külügyminiszterjelöltnek azonban az az álláspontja, hogy ennek a helyzetnek az előidézéséhez az eddigi amerikai vezetés hiányosságai is hozzájárultak. Jeff Sessions igazságügy- miniszter-jelöltet és John Kelly tábornokot, a belbiztonsági tárca kijelölt vezetőjét már kedden elkezdték meghallgatni a szenátusban, ez tegnap folytatódott. Mindketten nehéz kérdéseket kaptak, Sessionsnek védekeznie kellett az állítólagos rasszizmusa miatti régi keletű vád ellen, de hitet tett az egyéni szabadságjogok és a kisebbségek védelme mellett. Elutasította például azt is, hogy olyan törvényt hozzanak, amely megtiltaná muszlimok belépését az Egyesült Államokba, s elutasította a vízbefojtás szimulálásával járó kínzást is, amelynek újbóli bevezetését mint a terrorizmus elleni harc egyik eszközét Donald Trump a választási kampányban megpendítette. A belbiztonsági tárca élére jelölt John Kelly visszavonult tábornok meghallgatásán azt erősítette meg, hogy miniszterként egyik legfontosabb feladatának tartja majd az amerikai-mexikói határ biztonságának megerősítését, de hozzátette, hogy a latin-amerikai országokkal fenntartott jó viszony fontosabb, mint egy fal felhúzása az amerikai-mexikói határon. Kelly ugyancsak elutasította a vízbefojtás szimulálásával történő kínzást, hatékony terrorellenes stratégiát sürgetett, az orosz hackertámadásokat illetően pedig egyetértett az amerikai hírszerzés megállapításaival. Donald Trump leendő amerikai elnök az 1968 júniusában meggyilkolt igazságügy-miniszter, Robert Kennedy fiát kérte fel egy olyan bizottság vezetésére, amely a gyermekkori oltások biztonságosságát vizsgálja. A bizottság a gyermekkori oltások és az autizmus közötti esetleges összefüggéseket vizsgálja. Levélben óvták Trumpot az orosz elnöktől európai politikusok. A levelet Carl Bildt svéd exminiszterelnök, Karéi Schwarzenberg korábbi cseh és Radoslaw Si- korski volt lengyel külügyminiszter írta alá. „Putyin nem akatja naggyá tenni Amerikát. Mi azonban, az On szövetségesei, ezt szeretnénk” - hangoztatták az aláírók. A január 20-án hivatalba lépő új amerikai elnök korábban többször utalt arra, jó viszonyt szeretne Oroszországgal. Tramp: Putyin kedvel engem New York. Soha nem lett volna szabad nyilvánosságra hozni azokat a megalapozatlan állításokat, amelyek megjelentek az amerikai sajtóban Donald Trump- ról - hangsúlyozta a megválasztott elnök tegnapi sajtótájékoztatóján. „Hatalmas szégyenfoltot” hagy a hírszerzési ügynökségeken, ha valóban ők szivárogtatták ki aj elentést -j elentette ki Trump. „Ön szerint Putyinnal Clinton keményebb lett volna, mint én? Hagyjon már!” - legyintett egy újságíróra Trump, amikor a túl közeli orosz kapcsolatokról kérdezte. Szerinte a mostani kapcsolatok rosszak, de Oroszország segíthet az Iszlám Állam ellen harcolni, ezért sikerülhet a kapcsolat javítása. „Putyin kedvel engem”- mondta, hozzátéve: nincsen folyó ügylete, üzlete, ami Oroszországhoz köti. Trump először ismerte el nyilvánosan, Oroszország törte fel a Demokrata Nemzeti Bizottság postafiókját, de hozzátette, sok másik ország is folyamatosan meghackelte az USA-t. Elhangzott: Trump cégei nem fognak külföldi üzleteket kötni január 20-tól, amíg elnöki mandátuma tart. (MTI, Index) Az Egyesült Államok jobb és erősebb lett az elmúlt 8 évben - mondta utolsó elnöki beszédben Barack Obama Chicagóban, nem messze az első elnöki győzelmi beszédének helyszínétől. Obamát szemmel láthatóan meghatotta a forró, ütemes tapssal kísért fogadtatás. Az érzelmektől sem mentes beszédében felsorolta az utóbbi 8 évben elért eredményeket: a munkahelyteremtést, az autóipar megmentését, az egészségbiztosítást, az azonos neműek házasság- kötésének törvénybe iktatását, a terroristavezér Oszama bin Laden likvidálását. Obama elismerte, a faji kérdés változatlanul megosztja a társadalmat, és nyomatékosította, a megkülönböztetés ellen mégtöbbet kell tenni, (tasr/ap) Hacker és dezinförmátor Washington/Prága. James Clapper amerikai hírszerzési vezető szerint többféle forrásból származnak az adatok az amerikai számítógépes rendszerek elleni orosz hackertámadásokról, és az oroszok legalább két tucat országban is megpróbálták befolyásolni a választási folyamatot. Az amerikai hírszerző szerveket összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) vezetője kérdésre válaszolva leszögezte: nem tudja megmondani, hogy Németország, Franciaország vagy Hollandia milyen mértékben erősítette meg a kibertáma- dások elleni számítógépes védelmi rendszerét. Clapper kifejtette: az oroszok az amerikai elnökválasztási folyamatban Donald Trumpot támogatták, mert szerinte úgy vélték, volt üzletemberként „vele könnyebb lesz megállapodni”, mint demokrata párti politikusokkal. James Comey FBI-igazgató is úgy véli, nem kétséges, az oroszok behatoltak amerikai számítógépes rendszerekbe, sikeresek voltak republikánus csoportok és szövetségi államok számítógépeinek feltörésében, néhány szövetségi állam rendszeréből adatokat is loptak. Miloš Zeman államfő szerint Csehországnak nincs szüksége „dezinformációk elleni osztályra”, mert az álhírek ellen szerinte érvekkel kell küzdeni. A cseh elnök annak kapcsán nyilatkozott, hogy Milan Chovanec belügyminiszter tárcáján belül egy különleges osztályt hoztak létre „a Csehországot és a demokratikus rendet támadó propagandával” szembeni küzdelemre. A cseh kormány egy speciális „kiberhadsereget” is létrehoz a biztonság megerősítése érdekében. Ez az informatikai csoport a védelmi tárca keretében fog működni. (MTI)
