Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-11 / 8. szám, szerda
10| CSALLÓKÖZ ÉS MÁTYUSFÖLD 2017. január 11. | www.ujszo.com Fontos, hogy az R7-es megépítése után is biztonságos legyen az átjutás (A szerző felvétele) Biztonságos átkelő kell a gyalogosoknak Újjáépítené leégett házát a bősi család A tetőszerkezet is leégett, megroppantak a falak, ezért amint lehet, lebontják aházat (A szerző felvétele) BARTALOS ÉVA Megkezdődött a Csallóközön áthaladó R7-es gyorsforgalmi út vonalának kijelölése, azonban még most sem végleges az egyházgellei csomópont terve. A község vezetése elsőrendű feladatának tekinti, hogy a gyalogosok és a kerékpárosok biztonságosan átkelhessenek a gyorsforgalmi úton. „Most is sokat kell várni azoknak, akik a 63-as elsőrendű főúton keresztül Cséfáról Egyházgellébe szeretnének átjutni. Találkozót kértünk az illetékesektől, hogy megoldást találjunk” - mondta Vajas Imre, Egyházgelle polgármestere. A falu határáig építik meg az R7-es első szakaszát. A község vezetése örül, hogy az ő véleményüket is figyelembe veszik a tervezésnél. Vajas Imrétől megtudtuk, hogy a korábbi változat alapján három körforgalmat építettek volna a község határába. Az új tervezet szerint csak egy körforgalom lesz ott, ahol a 63-as főút keresztezi az R7-es gyorsforgalmi út lehajtóját. Cséfa körülbelül egy kilométerre van Egyházgellétől. Az ott lakók egy bekötőúton járnak be a falu központjába, ugyanis itt van a templom, az óvoda, az iskola, az orvosi rendelő, az üzlet, a gyógyszer- tár és egyéb szolgáltatások, amelyek a mindennapi élethez szükségesek. „Azon dolgozunk, hogy a cséfaiak biztonságosan hazajussanak” -jelentette ki a polgármester. Mivel sűrű a gyalogos- és a kerékpáros-forgalom, ezért egy alul- vagy felüljáró jelenthetne megoldást. A körforgalom kellőképpen lassítja a közlekedést, ezért biztonságosabb a gyalogosoknak, mint a hagyományos kereszteződés. „Ha a vadállatok biztonságos átkelésére is ügyelnek a tervezők, akkor még fontosabb, hogy a gyalogosok balesetveszély nélkül átjussanak” — fogalmazott a polgár- mester. A község határában már látható a gyorsforgalmi út nyomvonala. Az építkezés megkezdése után számolni kell a kellemetlenségekkel, a zajjal, a porral, a sárral, a várakozási idő meghosszabbodásával, ezért türelemre intik a lakosokat és a közlekedőket. BARTALOS ÉVA A tűz után összefogott a város, volt, aki anyagi hozzájárulással, mások egyéb felajánlásokkal segítették Horváthékat. rr.n Az egész város összefogott, hogy segítsen a karácsony előtt fedél nélkül maradt családnak. Gyűjtést szerveztek, az önkormányzat új lakást adott a károsultaknak. A család új házat építene a tűz miatt lakhatatlanná vált épület helyén. December 20-án rövidzárlat miatt kigyulladt a kazánház, leégett a családi ház hátsó része és teteje. A kedvező széljárásnak köszönhető, hogy a környező házakra nem terjedtek át a lángok. A tűz és az oltás miatt lakhatatlanná vált a ház, amelyben a háromtagú család élt. „A bútor elázott, csak a ruhákat tudtunk megmenteni” - közölte Horváth Gyula, a ház tulajdonosa. A tetőtér is leégett, megrongálódtak a falak, ezért lebontják a házat, hogy a helyére újat építhessenek. A karácsonyt a tulajdonos édesanyjánál töltötte a család, meghitt ünneplés helyett a romokat takarították. A város összefogott az ünnepek előtt, az önkormányzat és a lakosok is támogatták a családot. „A tűz után segítettünk a takarításban. A hétvégi városi bál jegybevételét a családnak adtuk” - nyilatkozta Fenes Iván polgármester. A városvezetés az anyagi segítség mellett egy lakást is felajánlott a károsultaknak. Horváth Gyula elmondta, a napokban átvehetik a kétszobás lakást. A Bő- siek Bősért csoport gyűjtést hirdetett a közösségi oldalon. Jakus Zoltán, a csoport vezetője elmondta, sokan csatlakoztak a felhíváshoz. „A tűz után egy nappal hirdettük meg a gyűjtést, és megtörtént a karácsonyi csoda Bősön” - mondta Jakus Zoltán. A gyűjtés jelenleg is tart, az adakozók az SK15 0200 0000 0032 2509 5059 számlaszámra utalhatj ák a pénzadományokat. A társulás az idei Bősiek Bősért jótékonysági fesztiválon is gyűjt a családnak. Nemcsak anyagi hozzájárulással, hanem műszaki cikkekkel és egyéb felajánlásokkal is segítették a helyiek a családot. „Köszönjük a segítséget a lakosoknak, a városi hivatalnak, a vállalkozóknak, a kollégáimnak, a Vízgazdálkodási Vállalat dolgozóinak” - folytatta Horváth Gyula, aki elmondta, szeretnék minél hamarabb megkezdeni az építkezést. Egyelőre a felszámolási biztost várják, amint lehet, benyújtják a bontási kérvényt, és elkezdik újraépíteni a családi házat. Különleges státust érdemelnének a kis-csallóközi községek BARTALOS ÉVA A különadóval némileg kompenzálhatnák a Vajka, Doborgaz és Nagybodak hátrányos helyzetéből fakadó hiányosságokat. VAJ KA Különleges státus járna a kis- csallóközi községnek - állítja Álló Donát, Vajka polgármestere. Vajka, Doborgaz és Nagybodak törvény- módosítással az atomerőművek közelében levő falvakhoz hasonló státust kaphatna. „A három falu egyértelműen hátrányos helyzetben van, és ezt nem mi okoztuk. Két évtizede akaratunk ellenére felépítették a vízerőművet, és a felettünk tornyosuló 12 méter maVajka, Doborgaz és Nagybodak - egymástól alig néhány kilométerre, mégis távol a világtól, atomerőmű helyett a vízerőmű árnyékában (A szerző felvétele) gas vízoszlop fenyegetést jelent” — közölte Álló Donát. Vajka polgár- mestere hozzátette, az adótörvény módosításában látnak részleges megoldást a kis-csallóköziek hátrányos helyzetére. „Az atomerőművek környékén levő falvak különadót róhatnak ki azért, mert veszélyeztetett helyzetben vannak. Az erről szóló törvényt lehetne úgy módosítani, hogy az vonatkozhasson a kis- csallóközi községekre” - magyarázta Álló. Az előírás értelmében az önkormányzatok különadót róhatnak ki az erőmű üzemeltetőjére. A három falu a kormányhoz vagy Robert Fico kormányfőhöz fordulna, hogy javasolja a hatályos törvény módosítását. Álló Donát elmondta, Nagyszombat megye vezetése támogatja a községek tervét. „A parlamenti választások előtt gyakran elhangzott, hogy ezek a falvak többet is megérdemelnek egy új kompnál, ezért bízom benne, hogy lesz politikai akarat a javaslat megvalósítására” - folytatta a polgármester. „Vajkán majdnem húsz évig állt az élet” —jellemezte a polgármester az erőmű felépítése óta eltelt két évtizedet. Sokáig nem volt pénz a fejlesztésekre, a különadóból származó bevétel azonban némileg kompenzálhatná a Duna közé szorított községek lakosait. „Olyan dolgokra költenénk a pénzt, amelyek később is hasznot hoznának a lakosoknak” - szögezte le Álló Donát. Az elzárt településeken körülményes a közlekedés, iparosításra nincs lehetőség és kevés a mező- gazdasági terület, így az idegenforgalom jelentheti az egyetlen bevételi forrást a helyieknek. tikit ®eí jastíar 2017/1 Mi tartozik, az alapvető felszereltséghez? Minden, amit a háztartásról tudni kell! Keresse a Vasárnap legújabb számát! Már kapható! Filléres csodaszerek
