Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-11 / 8. szám, szerda
4 | RÖVIDEN Elhunyt a német szövetségi exelnök Berlin. Nyolcvankét éves korában elhunyt Roman Herzog egykori német szövetségi elnök. Herzog 1994 és 1999 között töltötte be az államfői tisztséget, Németország újraegyesítését követően őt választották először elnökké. A politikus 1970-ben csatlakozott a Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU), 1979- től a párvezetőség tagja volt. Baden-Württemberg tartomány kormányában számos miniszteri tisztséget töltött be. 1987-től a német szövetségi alkotmánybíróság elnöke volt. Joachim Ga- uck jelenlegi német szövetségi elnök „előremutató bátorsággal bíró, meghatározó személyiségként” méltatta elhunyt politikus- társát. Az egyenes emberként ismert Herzog többször ostorozta a németeket. Az evangélikus val- lású politikus Németország újraegyesítése után a megújulást és a politikai lövészárok-háború befejezését sürgető szavaival nagy népszerűségre tett szert. (MTI) Mianmari rohingják tízezreit üldözik el Rangun. A rohingja muzulmán kisebbség mintegy 22 ezer tagja menekült el Mianmarból a szomszédos Bangladesbe a múlt héten - derült ki az EN SZ j elen- téséből. A világszervezet humanitárius koordinációért felelős irodájának adatai szerint október óta január 5-éig 65 ezer menekült érkezett Bangladesbe. Az elmúlt hónapokban több jelentés szerint a mianmari biztonsági erők Rakhajn államban módszeresen gyilkoltak, megerőszakoltak, önkényesen őrizetbe vettek rohingja civileket, felégettek falvakat és leromboltak imahelyeket. A döntően buddhista Mian- mar tagadja a vádakat, és a konfliktust a belügyének nevezi. (MTI) Elefántcsontpart: távozó kormányfő Abidjan. Benyújtotta lemondását az elefántcsontparti kormányfő a múlt heti katonai zendülés következményeként. Alassane Ouattara államfő elfogadta Dániel Kablan Duncan lemondását. Az elnök egyben felmentette tisztségéből a hadsereg, a rendőrség és a csendőrség parancsnokait. A katonák pénz- juttatásért, valamint a lakhatási és munkakörülményeik javításáért lázadtak fel. A hadsereg megosztott, részben eredeti kormánykatonaság, részben korábbi felkelők alkotják. (MTI) Kettős merénylet a kabuli parlamentnól Kabul. Legalább 25 -en életüket vesztették, és 70-en megsebesültek a kabuli parlament közelében elkövetett kettős merényletben. Biztonsági források szerint autóba rejtett pokolgép robbant, valamint egy gyalogos öngyilkos merénylő röpítette levegőbe magát. A tálibok támadásának parlamenti alkalmazottak is áldozatul estek. (MTI) KÜLFÖLD 2017. január 11.1 www.ujszo.com Trump fontos pozíciót ad a vej ének Észt oszt a vő. Jared Kushner és felesége, Ivanka a Trump-toronyban. (tasr/ap) Járod Kushnert, saját vejét nevezte ki fehór házi vezető tanácsadóvá Donald Trump megválasztott amerikai elnök. Az ingatlanokkal foglalkozó Kushner Trump idősebbik lányának, Ivánkának a fórja. Washington. Jared Kushner már a kampányban is Trump egyik legfontosabb tanácsadója, az egyik legbefolyásosabb embere volt. Fehér házi megbízatásáról Trump megválasztása óta folyamatosan jelentek meg sajtóhírek. Kushner az elnökválasztás óta közvetítőként tevékenykedett az átmenetért felelős csapat és a külföldi kormányok között, izraeli tisztségviselőkkel tartotta a kapcsolatot, vasárnap pedig Boris Johnson brit külügyminiszterrel találkozott. Donald Trump a kinevezéssel kapcsolatban kiadott közleményében méltatta vejét, közölte: Kushner „felbecsülhetetlen tagja lesz a csapatomnak, miközben megtervezem és végrehajtom ambiciózus céljaimat”. Bár közeli hozzátartozó magas rangú pozícióba emelése etikai és jogi kérdéseket is felvet, Trump közölte: büszke, hogy kormányában központi szerepet fog játszani Kushner. Jamie Gorelick, Kushner ügyvédje szerint a nepotizmust tiltó törvény nem teljed ki a Fehér Házra. A választási kampányig politikai tapasztalattal nem bíró 36 éves üzletember lemond családja ingatlanvállalkozásának vezérigazgatói tisztségéről, ahogy a New York Observer című hetilap tulajdonosi jogait sem fogja gyakorolni. Mexikó nem akar konfrontációt a leendő Trump-kormányzattal, és észszerű párbeszédet szeretne fenntartani az Egyesült Államokkal - jelezte a latin-amerikai ország új külügyminisztere. „Vannak olyan hangok, amelyek a konfliktus és a konfrontáció felé ösztökélnének minket. Mások kínos alávetettségtől tartanak. Mexikó ezek közül egyiket sem fogja választani” - mondta Luis Vide- garay. Trump a választási kampány során ócsárolta a mexikóiakat, és azt hangoztatta, hogy a Mexikóból érkező illegális bevándorlás megakadályozása érdekében kerítést emeltet a mexikói-amerikai határ mentén és annak költségét az USA déli szomszédjával fizetteti ki. (MTI) Moszul újabb részét foglalták el Bagdad. Az iraki Moszul két újabb, délkeleti kerületébe hatoltak be a várost ostromló kormányerők, de az Iszlám Állam nevű terrorszervezet szélsőségesei azzal igyekeznek lassítani az előrenyomulásukat, hogy a polgári lakosságot használják élő pajzsként. A múlt hét végén az amerikai támogatást élvező iraki kormányerők elérték a várost kettészelő Tigris folyót. A város keleti és északkeleti részén viszonylag gyorsan tudtak előrenyomulni, de a délkeleti kerületekben nagyobb ellenállásba ütköztek. „A szélsőségesek civil családok között rejtőznek, ezért csak nagyon lassan és óvatosan tudunk haladni” - magyarázta Abdel-Amír Mohammedavi, az iraki rendőrség speciális egységének szóvivője. A dzsihádisták tüzet nyitnak azokra a civilekre, akik megpróbálnak elmenekülni. Az iraki kormányerők és a vele szövetséges milíciák októberben, az Iszlám Állam ellen küzdő nemzetközi koalíció támogatásával indítottak offenzívát Ninive kormányzóság központja, Moszul felszabadításra, amely az utolsó nagyobb város Irakban az iszlamisták ellenőrzése alatt. (MTI) Kiberhaderők világranglistája A legnagyobb ki be rcsa pattal az USA, Kína, Nagy-Britannia, Izrael, Dél- és Észak-Korea bír MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva/Washington. Fejlettségüket tekintve az orosz kibererők - a hadsereg és a hírszerzés kiberbiztonságért felelős egységei - a világ ötös élmezőnyéhez tartozhatnak, az Egyesült Államok, Kína, Nagy-Britannia és Dél-Korea hasonló rendeltetésű alakulatai után következve. A Zecurion Analytics orosz informatikai biztonsági cég az egyes államok katonai költségvetése, kiberbiz- tonsági stratégiája, a nemzetközi szervezetektől származó adatok, hivatalos nyilatkozatok és bennfentes információk alapján állította fel rangsorát. A kibernetikai katonai egységek fö feladata a hírszerzés, a kiber- támadások végrehajtása és a célországok lakosságának közfelfogását és viselkedését befolyásoló információs háborúk megvívása. A Zecurion szerint a rangsor élén az Egyesült Államok áll, amely mintegy 9 ezer szakembert alkalmaz és a költségvetésből évi 7 milliárd dollárt áldoz e célra. Az amerikaiakat a ráfordítások tekintetében Kína (20 ezer fő, 1,5 milliárd dollár), Nagy-Britannia (2 ezer fö, 450 millió), Dél-Korea (700 fö, 400 millió), Oroszország (ezer fö, 300 millió), Németország (ezer fö, 250 millió ), Franciaország (800 fö, 220 millió), Észak-Korea (4 ezer fö, 200 millió) és Izrael (ezer fö, 150 millió) követi a cég becslése szerint. A felsorolásból hiányzik Irán, amelyet Washingtonban fontos kibernetikai veszélyforrásnak tartanak. A hírrel kapcsolatban a Kommer- szant orosz lap megszólaltatta Valen- tyin Krohint, a Solar Security marketingigazgatóját, aki kételyeit fejezte ki a Zecurion által felállított ranglistával kapcsolatban. Rámutatott, hogy a brit kormány kommunikációs figyelőszolgálatának (GCHQ) 6 ezer munkatársa van, és nem világos, hogy a Zecurion szerint közülük ipiért csak 2 ezren foglalkoznak kibernetikai hadviseléssel. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kémkedés, a kibertá- madások végrehajtása és tájékoztatási háborúk megvívása általában polgári szervezetek feladata, amelyeket nem a katonai büdzséből finanszíroznak. Krohin úgy vélekedett, a legütőképesebb kibercsapatokkal Dél- Korea, Izrael, Irán és Észtország rendelkezik. Oroszországot amerikai állambiztonsági szervek azzal vádolták meg, hogy Vlagyimir Putyin elnök által személyesen kezdeményezett hac- kertámadásokkal megpróbálta befolyásolni az amerikai elnökválasztás kimenetét. A német alkotmányvédelmi hivatal az EBESZ szerveibe való betöréssel gyanúsította meg Moszkvát. A Kommerszant megjegyezte, hogy noha hivatalosan több tucat, nem hivatalosan pedig több mint száz országnak van a kiberbiz- tonságra szakosodott egysége, eddig egyetlen kormány sem ismerte el hivatalosan, hogy informatikai támadást hajtott volna végre külföldön. Az amerikai hírszerző szolgálatokat összefogó Nemzeti Hírszerzési Tanács (NIC) friss jelentése szerint Putyin orosz elnök „befolyásolási kampányt” rendelt el a 2016-os amerikai elnökválasztási folyamat ellen. Százezrek özönlötték el tegnap Teheránt, hogy gyászolják a vasárnap 82 éves korában elhunyt korábbi iráni elnököt, Akbar Hásemi Rafszandzsánit. Az iszlám köztársaság negyedik elnökét (1989 és 1997 között) a teheráni egyetemen ravatalozták fel, a koporsó mellett imádkozott többek között Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Ali Hamenei és Haszan Róháni, Irán jelenlegi elnöke is. Rafszandzsáni koporsóját a szertartás után lassú menetben vitték Teherán utcáin ahhoz a szentélyhez, amelyben az iszlám köztársaság alapítójának, Ruhollah Khomeininek a földi maradványai nyugszanak. (TASR/AP) Izrael: lelőttek egy késsel támadó palesztint Jeruzsálem. Az izraeli katonák lelőttek egy késsel rájuk támadó palesztint hajnalban Ciszjordániá- ban egy razzia során. Áz izraeli hadsereg közleménye szerint a palesztin férfi késsel a kezében az éjszakai razziát végző katonák felé szaladt, nem állt meg felszólításukra, és ezért lőttek rá. A Náb- lusztól északra fekvő Fara nevű falu menekülttáborában élő palesztin férfi később belehalt sebesülésébe. Palesztin források szerint a 32 éves Mohamed al-Szalhitot otthonában lőtték agyon. A tábor egy lakója azt mondta, hogy amikor behatoltak az otthonába, al-Szalhit vélhetően nem tudta, mi történik, és a családját védte. Izraeli források szerint al-Szalhitot korábban fogva tartották izraeli börtönben. Összesen kilenc palesztint vettek őrizetbe Ciszjordániában, a Náblusz melletti razziában pedig négy palesztint állítottak elő, hogy a Sin Bét belbiztonsági szolgálat kihallgassa őket. Az incidens egy nappal a másfél évvel ezelőtt kezdődött erőszakhullám legvéresebb, gázo- lásos merénylete után történt, amelyben vasárnap egy kamionjával kiránduló katonák közé hajtó palesztin sofőr Jeruzsálemben megölt négy izraeli katonát. 2015 szeptembere óta a palesztinok 40 izraelit és két amerikai turistát öltek meg foként késeléses merényletekben, miközben az izraeliek 231 palesztinnal végeztek, többségükben támadókkal. (MTI)