Új Szó, 2017. január (70. évfolyam, 1-25. szám)
2017-01-11 / 8. szám, szerda
KULTÚRA www.ujszo.com | 2017. január 11. I 5 Újratemetik Zoltánt a Jókai Színházban Komárom. Zelei Miklós Zoltán újratemetve című „tragigroteszkjével" vendégeskedik pénteken a Beregszászi Illyés Gyula Színház társulata a Komáromi Jókai Színházban. A19 érakor kezdődő előadás rendezője Vidnyánszky Attila, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója. Zelei Miklós az idestova húsz éve folyó különös határ- kutatása tapasztalatait gondolja tovább színpadi művében. A kettézárt falu című dokumentumregénye Nagy- szelmenc és Kisszelmenc szétválasztásának abszurd történelmi hátterét, részleteit tárja fel, a Zoltán újratemetve pedig drámai formában mesél az elszakadásról, s annak tragikomikus következményeiJelenet a beregszászi társulat előadásából (Képarchívum) WF^L- wk W ü [ w 1 i £ ■ m m m 1 SE Hfí mWi >/; m KI tip X i Kg£ Mám 1» 1 m yjjk. , .Hgj ről, az otthon és otthontalan- ság kérdéséről, a kis nemzetek és kis emberek kiszolgáltatottságáról. Történelem a kisemberre vetítve, Rómeó és Júlia a vasfüggöny két oldalán: egy beteljesületlen, tragikus szerelem groteszk története két felvonásban a Szovjetunió nyugati határán a II. világháború végén és a birodalom fennállásának utolsó nagy telén, maj d a felbomlása után. A Szovjetunió nyugati vasfüggönyének tövében járunk: a szovjet-csehszlovák, majd ugyanitt, de már az ukránszlovák határon, a világhírűvé vált kettézárt falu színpadi országhatárán. A megboldogult Zoltán Zoltánovics Zoltánt - aki állampolgárságát tekintve szovjet, nemzetiségére nézve magyar, egyébként pedig kiváló boíjúgondozó - végakaratának megfelelően családj a a határ túloldalán, a Csehszlovákiában lévő temetőben, néhai menyasszonya, Kapusi Júlia mellé szeretné eltemetni, aki abba pusztult bele, hogy vőlegényét 1944-ben a lakodalmukról hurcolták el a Gu- lágra. A temetési menet számára azonban nem nyílik meg sem a vasfüggöny, sem a hivatalos határátkelő. A halottat a határvédelmi szervek letartóztatják, s a helyőrség udvarán temetik el. A rendszerváltáskor innen hántolja ki a család, hogy menyasszonya mellett újratemesse, ami ezúttal sem sikerül... Hogy miképpen nem és miért nem, azt mutatja meg a Beregszászi Illyés Gyula Színház fekete humorban bővelkedő, az elmulasztott lehetőségekre is rámutató groteszk játéka. (jsz, ú) FÜLVIDÉK Komoly témák Koncz Zsuzsától Tündérország után Vadvilág. Ez csak látszólag száznyolcvan fokos fordulat, mivel a 2013-as nagylemez nem tündéri, s a Vadvilág sem olyan vad, mint azt a cím sugallja. A dalok mondanivalója ugyan eléggé rémisztő, a bennük lévő vagy a sorok mögé képzelhető pozitív fordulat lehetősége azonban árnyalja az összképet. Az előbbi album rólunk, magyarokról szól, az új nem csak rólunk. Koncz Zsuzsa úgy látja, három év alatt sokat változott a világ, hiszen egyebek mellett ránk szakadt a migrációs válság. A Tündérország a díva talán legslágeresebb lemeze. Paradoxon, hogy mégsem született róla sláger. A nosztalgikus így volt szép az énekesnő eddigi pályafutásának legszebb lírai számai közé sorolható, de a Század utca 21., A sárkányok földjén vagy a Cipő-emlékdal, a Nyáréjszakán a 67-es úton is a széles közönség kedvence lehetett volna, ha publicitást kap. A Vadvilágról viszont „ideális körülmények között” sem szülémé sláger. Komoly témák, nehéz album. Koncz Zsuzsa és csapata a legfélelmetesebb sorokat egy költőtől vette kölcsön. „Ez az ország mindnyájunké, hol bilincset urak vernek: háborúra késsüljön föl minden sápadt munkás-gyermek.” Ady Endre 1912-ben írt Történelmi lecke fiúknak című verse súlyos költemény. Egyértelmű, hogy Bródy János az áthallások miatt zenésítette meg. A világ kérdései („Ki mondja meg, hogy hová tart az új világ, és hova menekül, ki nem talál hazát”) mellett felbukkannak a magyarországi utalások („Ne mondd, hogy fenn a várban a gyógyszer végleg elgurult, hamis a festett képen a hősi múlt”), remény azonban mindig van („Jobb, ha vársz még, mert a változás az nem maradhat el, itt van már közel”), mert egyszer „Megszűnik a lesz és a volt, felhők mögé bújik a gond, a holnap még vár ránk Valahol”. A Vadvilág az emberi kapcsolatok fontosságát is hangsúlyozza („Ha van egy barátod, kárpótol mindenért”), s még a legveszélyesebb tévútra jutottat is megpróbálja visszafordítani („Térj eszedre, józanodj ki, amíg még lehet, és mentsed meg az örök tűztől a lelkedet”). A záró dal pedig megadja a méltó befejezést: „Szabadság, szerelem, megváltoztatok! Almainkban szépek és tiszták voltatok. Szabadság, szerelem, csak ennyit akartunk. Ebből mért kéne választanunk?” A tizenkét szám közül hármat Závodi Gábor írt. Rajta és az említett, ezúttal is oroszlánrészt vállaló Bródyn kívül Maróthy Zoltán, Gerendás Péter és Tolcsvay László zeneszerző, valamint Müller Péter Sziámi szövegíró vett részt a dalszerzésben. Megkockáztatom: a Vadvilág Koncz Zsuzsa eddigi legkritikusabb hangvételű nagylemeze. A rendszer- váltás után bizonyára nem gondolta volna, hogy 2016 végén (még mindig) ilyenekről fog énekelni. Puha József Koncz Zsuzsa: Vadvilág. Hungaroton, 2016. Értékelés: 7/10 MP160791
