Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)

2016-12-31 / 302. szám, szombat

VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR www.ujszo.com | 2016. december 31. HJTRHA (Ľubomír Kotrha karikatúrája) Az év mondatai Amit 2016-ban összehordtak nekünk. A szlovákiai nők nyugodtak le­hetnek. Ľubomír Gaiko (SaS) arról, hogy Szlovákiában nem történhet a kölni­hez hasonló szilveszteri molesztálás Mintha felvennénk egy hangver­senyt, összevágnánk belőle a köhö­géseket, és azt hallgatnánk. Nemes Jeles László, a Saul fia ren­dezője az ellenséges kommentekről A migránsok jobban félnek Szlovákiától, mint Szlovákia a migránsoktól. Bugár Béla (Híd) Ezzel beavatkoznánk a válasz­tásba, de mi ilyesmit sose tennénk. Robert Kaliňák belügyminiszter arról, miért nem vizsgálják ki a Gorilla-ügyet a választásokig Nő, hatalma van, motivál ben­nünket is, hogy vállaljuk magun­kat. Hát, miért ne támogatnánk? Entice Love, a nevadai örömlá­nyok képviselője Hillary Clintonról A választás eredménye nagyon összetett, de igazolja, hogy élénk a politikai rendszerünk. Robert Fico választások utáni gyors értékelése Nem voltak karizmatikus sze­mélyiségek, akik vitték volna az MKP-listát. Választások utáni értékelés Csáky Páltól, aki Berényi József előtt volt az MKP elnöke Megássa a saját sírját. Richard Sulik (SaS) Bugár Béláról Szlovákia számára a legrosszabb megoldás az egyedül kormányzó Smer, illetve a Smer-SNS-kor- mány lett volna - ezt megakadá­lyoztuk. A Híd levélben magyarázta a vá­lasztóknak kormányra lépését Simon úr, számunkra ön hős. E- zért neveztük el önről új pizzánkat. Egy somoij ai pizzéria a Hídból ki­lépő Simon Zsolthoz Az Iszlám Államban harcoló testvéreink elhagyták Rakkát, és áttették a fővárost Brüsszelbe. A dzsihádisták az interneten ünne­pelték a brüsszeli merényletet Nem fogalmaznék pontosan, ha azt állítanám, hogy elárulta a vá­lasztóit. Eladta őket. Richard Sulik Bugár Béláról A vasárnapi pihenőnap ősrégi baloldali követelés. De mi nem bol­sevikok vagyunk, hogy erővel csi­náljunk jót. Kosa Lajos (Fidesz) a vasárnapi zárva tartás visszavonásáról Jobbulást, főnök! A Smer a Facebookon üzent Ficó- nak, aki komoly szívműtéten esett át Köszönet azoknak is, akik befőt­teket küldtek nekem a kórházba. Robert Fico Matovič nálam befejezte. Ugyanúgy beleharapok, ahogy Fi- cóba haraptam. Bugár Béla Hát, ha valóban egy ilyen képességű politikusnak kell foglal­koznia az üldözött keresztények­kel, mint Ján Figel’, akkor tényleg az Isten mentse meg őket! JánBaránekpolitológus arról, hogy a KDH volt elnöke vallásügyi uniós különmegbízott lett Brüsszelben Nem tudtuk, hogy asszír keresz­tény. Azt hittük, átlagos szlovák. Nyitrai egyetemista lány a kollé­giumnál önkielégítést végző, majd később letartóztatott szír menekültről Öt másodperc megakadályozza, hogy mások elb...k a jövőnket. A brexit elleni szavazásra buzdító Keira Knightley brit színésznő Alighanem ez a legnagyobb do­log az életemben. Andrej Danko SNS-elnök Bugár Bélával utazott a Vatikánba A britektől egy évtizede érkez­nek a gyűlölködő e-mailek. Ez az első alkalom, hogy szerelmes leve­lekkel árasztanak el minket. Brüsszeli diplomata a brexitről Kérem, legyenek tekintettel azokra, akik, önökkel ellentétben, dolgoznak, mint a barmok. Oké? Az aratást ellenőrző Robert Fico válasza az újságíróknak, amikor a Smerről kérdezték Megyek a p..ba! Válságmene­dzser, b..dmeg?! Nektek átkattant. Radoslav Procházka és egy bekap­csolva maradt mikrofon, amikor Ro­man Brecely elfogadta a Sieť elnöki posztjára való jelölést Vannak olyan képviselőnőink, akik a kampány során képesek le­tolni a bugyijukat, a parlamenti ülésteremben meg bármikor elő­rántani egy Horalkyt. Andrej Danko házelnök (SNS) Nem kell messzire menni, a fo­lyosó végén van az iroda. Érsek Arpád közlekedési államtit­kár a miniszteri kinevezésről Köszönöm Istennek, hogy egy kormányban lehetek Bugár Bélá­val, a magyarok szimbólumával. Andrej Danko, az SNS elnöke Másfél éve kezdtünk levelezni egy ismerkedő oldalon. Szerettem volna jobban megtanulni angolul. Silvia Petruchová, az OLaNO ke­rekes székes parlamenti képviselője feleségül ment egy Németországban élő pakisztáni menekülthöz Legszívesebben visszaforgat­nám az idő kerekét, mert Német­országot felkészületlenül érte a menekültválság. Angela Merkel német kancellár Új egység jött létre. Orbán Viktor a sikertelen menekült-népszavazás után Ha sztár vagy, akkor a nők hagy­ják neked, bármit megtehetsz. Donald Trump A magánszféra attól magánszfé­ra, hogy magánszféra. Kosa Lajos (Fidesz) A Kádár-rendszer legaljasabb műhelye tűnik el. Bayer Zsolt, aki 1993-ban egy idő­re szakított a Fidesszel és a Népsza­badság főmunkatársa volt Igen, engem is zavarnak a hírek a lakás tulajdonosáról. Robert Fico a főbérlőjéről, Ladis­lav Baštemákról Ha nem tudta kielégíteni a férjét, Amerikát sem tudja. Donald Trump Hillary Clintonról Ki nyert, kinek kell gratulálni? Érsek Árpád közlekedési miniszter az újságíróktól értesült Trump győ­zelméről Mi az, megnyertem a választást? Ján Slota újságírók gyűrűjében, a bíróság folyosóján Nemzetellenes mocskos prosti­tuáltak! Robert Fico az újságíróknak Aki árulózni jött, menjen haza. Menyhárt József MKP-elnök a magyar-magyar párbeszéden Felvidék intő jel, ahol egyszerű nemzetárulás történt... Bugár pártja nem magyar párt, Bugár Béla pedig olyan szlovák politikus, aki jól beszél magyarul. Kövér László (Fidesz) Bugár Béla szereti a magyarjait, harcol értük, de tiszteletben tartja Szlovákiát. Andrej Danko (SNS) Szép karácsonyi témáink van­nak, ne rontsuk el. Kaliňákot Baštemákról kérdezték Nehezen lehetne elviselni, ha be­bizonyosodna, hogy az elkövető menekültként érkezett hozzánk. Angela Merkel első nyilatkozata a berlini kamionos merénylet után I 7 Az átmenet éve MÓZES SZABOLCS N em kell Londonig vagy Washingtonig menni, hogy érez­zük: váratlan és sokkoló eseményekkel tarkított, mozgal­mas évet zárunk. A 2016-os év nulladik kilométere a márciusi parlamenti választás. Ez négyévente így van, ám az idei választás még több ele­mezni való dolgot szolgáltatott, mint a korábbi vokscsaták. Sokáig hallhattuk, hogy Szlovákiában valójában nincs igazi balol­dali párt, mert a Smer minden, csak nem szociáldemokrata. 2016-ra kiderült, Szlovákiában gyakorlatilag semmilyen klasszikus érték­rendhez köthető párt nincs. Míg a választások előtt úgy tűnt, a konzervatív attitűdű formációk­ból van túlkínálat, a márciusi csata utáni terepszemle lesújtó képet mutat. Klasszikus konzervatív párt gyakorlatilag nincs (a parlamentből kimaradt KDH is egy cirkuszi mutatványostól várja a feltámadást), és Richard Sulik utóbbi egy évben tett kijelentései után úgy tűnik, liberá­lis sem akad. A migránskérdésben, az uniós ügyekben és az általános társadalmi kérdések terén az SaS részben a protestpártokra, részben az eurorealista (máshol konzervatívok alkotta tábor) formációkra jel­lemző hozzáállást mutat. így gyakorlatilag három csoportra osztható a paletta: az ideológiailag vegyes, a valaminek tűnni akaró és a protest- pártok „színesítik”. Valamint egy barna folt, amellyel kapcsolatban az a legaggasztóbb, hogy eddig csak aggódásokat látunk, mélyre ható elemzéseket és kuta­tásokat nem. így jobb híján Kotlebáék mind a 8 százaléknyi szavazóját fasisztának címkézzük, miközben a valóság feltehetően sokkal árnyal­tabb képet mutatna - megismerése pedig közelebb vinne a hogyan to­vább megválaszolásához. A kormánykoalíció mindenesetre már talált egy gyors politikai választ: bevezeti a megyei választásokon az egyfor­dulós rendszert, amely pont a szélsőségesek számára jelent esélyt a szé­lesebb körű - második fordulóbeli - összefogással szemben. Részben utóbbiról, az összefogásról szólt a szlovákiai magyar poli­tika is. Amely katasztrofális évet zár. Elsősorban a magyar választók kiábrándultsága, fásultsága miatt is - ezért pedig nem ők okolhatók. A választók csupán kiállították a bizonyítványt. Valószínűsíthető, hogy 2016 felülnézetből - pár év múltán - nem egy szerencsétlen kisiklásnak fog tűnni, hanem az átmenet első évé­nek. A következő esztendőkben várhatóan új szereplők jelennek meg a színen, s a most beindult folyamatok újradefiniálják a belpolitikai erő­teret. Már csak az a kérdés, hogy milyen irányba mozdul el? Óvatos optimizmus JUHÁSZ KATALIN A fővárosban 12 fokkal búcsúzott a karácsony. Fehér roman­tikára esély nem volt, hacsak nem ültünk egy alaposan fel­rázott hógömb mellé, és nem bámultuk kitartóan. Ha hinni lehet az időjósoknak, az év utolsó napján sem várható hó­esés, jelenleg körülbelül olyan idő van, mint március elején. Ismét hordhatom kedvenc, de immár lyukas talpú cipőmet, nem kell attól tartanom, hogy befolyik alul a víz, a latyak. És mivel se síelni, se kor­csolyázni, se hóembert építeni nem akarok, tulajdonképpen jó ez ne­kem így, még ha legbelüí sejtem is, hogy e szokatlan kényeztetés a bolygónkat egyre inkább sújtó klímaváltozás egyik jele. Ismerek vi­szont olyanokat, akik hetek óta elégedetlenek, mert igazi, hamisítatlan téli hideget akarnak, harminccentis hótakaróval, befagyott tavakkal. Mindezzel csupán azt akartam szemléltetni, hogy sokféleképpen le­het viszonyulni a tényékhez. Ez a sokféle viszonyulás jellemezte a mögöttünk álló évet. Vannak, akik örülnek a brexitnek, a migránsok ellen felhúzott kerítéseknek, az új stadionoknak, az egyre egyszínübb magyar sajtónak, a mečiari amnesztiák el nem törlésének, Kotlebáék sikereinek vagy Donald Trump győzelmének. Örvendezni és bizakodni jó lehet. Bárcsak én is tudnék. De egyelőre csak abban bízom, hogy Trump elnökké választása új lökést ad az amerikai punk-rocknak. Ez a folyamat szerintem már el is kezdődött, hiszen ismét van téma bőven, lehet hangosan csörömpölve lázadni, ki lehet ereszteni a dühöt a szín­padon, ami határozottan hiányzott ebből műfajból az utóbbi tíz-tizenöt évben. A politikai kabaré is újraéledhet, ráadásul nemcsak az Egyesült Ál­lamokban, hanem tájainkon is. Hofi Géza vagy Stano Radič például csak úgy lubickolna a témákban. De akár új Örkények, Pišťanekek is megjelenhetnek, nem beszélve a karikaturisták elé táruló határtalan le­hetőségekről - csak legyen hol közölniük alkotásaikat. És persze ren­geteg klasszikus színdarab kaphat új értelmezést. Az igazán nagy drá­maírók kortalan műveket alkottak, karaktereiket univerzális emberi tulajdonságokkal ruházták fel, ezért mindig aktuálisak lesznek. Hiszen filozófusok egész hada bizonygatta a századok során, hogy mi, embe­rek alapvetően semmit sem változunk, ezért ismétli magát a történelem folyamatosan, megállíthatatlanul. Az, hogy 2017-ben tovább rohanunk-e a vesztünkbe, vagy már túl vagyunk a legrosszabbon, úgyis csak 2018 január elsején derül ki. Már, ha egyáltalán kiderül...

Next

/
Thumbnails
Contents