Új Szó, 2016. december (69. évfolyam, 278-302. szám)
2016-12-29 / 300. szám, csütörtök
2 I KÖZÉLET 2016. december 29.1 www.ujszo.com Politikai jelölésekből jelesve vizsgáznánk DEMECS PÉTER Pozsony. Még évekig eltart, amíg a fontos állami cégek élére igazi, politikai kötődésektől mentes menedzserek kerülnek. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) már évekkel ezelőtt arra figyelmeztetett, hogy Szlovákiában az állami cégek vezetése a parlamenti választások után mindig lecserélődik. Legutóbb Érsek Árpád közlekedési miniszter (Híd) egyik döntése vetette fel a kérdést, hogy szakmai vagy politikai indoklással váltják-e le a cégvezetőket. A miniszter ugyanis a légi irányítók igazgatóját, Miroslav Bartošt annak ellenére is menesztette, hogy vezetése alatt a cég forgalma jelentősen nőtt, sikeres menedzserként tartották számon. A légi irányítás felel az ország feletti légi forgalom lebonyolításáért. Bartoš olyannyira sikeres volt a poszton, hogy a cég nyereségét különböző intézkedésekkel csökkenteni kellett. Mindezt azért, hogy az Európai Bizottság ne növelje az ország légterének használatáért fizetett illetékeket - emiatt jelentősen csökkenhetett volna az átrepülések száma. Bartošt 2010 decemberében nevezte ki a posztra az akkori közlekedési miniszter, Ján Figeľ (KDH), Érsek akkor a minisztérium államtitkára volt. Érsek többszöri megkérdezésre Nem bízunk meg Druckerben Pozsony. Sem a lakosság, sem a szakértők nem bíznak túlságosan abban, hogy Tomáš Drucker egészségügyi miniszternek sike- rüljelentős mértékben javítani az ágazat helyzetén. A Sme által megrendelt felmérés szerint a lakosságnak mindössze 34 százaléka bízik abban, hogy a válság- menedzserként a tárca élére került miniszter meg tudja valósítani a felvázolt terveit, 48% viszont úgy véli, hogy kudarcot fog vallani. Drucker az eredményt azzal magyarázza, hogy a lakosság már régóta bizalmatlan az egészségüggyel szemben. „Sajnos a tervezett változások a rendszert érintik, nem lehet azonnal megvalósítani őket, nem látszanak azonnal az eredmények” - magyarázta a Smenek a miniszter. A miniszterrel szemben az egészségügyi szakértők is inkább szkeptikusak. Pozitív változásnak tartják, hogy a VšZP élére a miniszter független szakembert nevezett ki, és a felügyelőtanácsba is bekerült az ellenzék illetve a civil szféra képviselője, azt azonban felróják neki, hogy a testület vezetését egy volt miniszterre, Tomáš Borecre bízta. Úgy vélik, hogy a miniszternek hamarosan eredményt kell felmutatnia, egyelőre ugyanis az elképzelései csak tervek szintjén léteznek, a megvalósítás pedig késik. Az első próba a miniszter számára az ügyeleti rendszer átalakítása, valamint az előjegyzési díj bevezetése lesz, a törvény- tervezeteket februárban akaija bemutatni. (ipj) sem tudta megmagyarázni, pontosan mivel volt elégedetlen, miért akarta Bartoš távozását. „Az új igazgatónak új impulzust kell hoznia a cég vezetésébe” - ismételte meg többször, majd kijelentette, ő tudja a legjobban, miért kellett leváltani. A politikai jelölések egyik mintapéldája a Nemzeti Autópálya- Társaság (NDS), amelynek idén már a negyedik igazgatóját nevezték ki. Bort iszik, vizet prédikál Minél gyakrabban kerülnek új jelöltek az állami cégek élére, annál nagyobb a valószínűsége annak, FINTA MÁRK Grigorij Mesežnikov politikai elemző szerint a felmérés eredményei azt mutatják, hogy Robert Fico az emberek előítéleteire játszik rá. Ám az, hogy a válaszadók azonosulnak nézeteivel, még nem jelenti azt, hogy rá is szavaznak majd. A Polis felmérésének eredményeivel kapcsolatban Mesežnikov kijelentette: sok ember nem érti, milyenek a valós életkörülmények ezeken a telepeken. „Amit Fico mondott, nem az igazságot tükrözi: nem arról van szó, hogy a telepeken élők nem akarnak dolgozni, hanem arról, hogy nincs rá lehetőségük” - mondta lapunknak. Úgy gondolja, a kormányfő a társadalomban élő sztereotípiákkal dolgozik, holott politikusként inkább fel kéne oldania ezeket az előítéleteket. „A jelenlegi helyzet tulajdonképpen a kormányok felelőssége, és azt mondani, hogy ezek az emberek nem akarnak dolgozni, nem sportszerű, hiszen nem teremtették meg számukra a feltételeket” - mondta az Új Szónak. Elveszett csata Fico politikai pontokat akar szerezni, de a szélsőjobb retorikájához való közeledés, és az, hogy az emberek egyetértenek kijelentéseivel, még nem jelenti azt, hogy szavazni hogy politikai jelölésekről van szó. A kormánykoalíció programnyilatkozatában szerepel, hogy csökkenteni kell a politikai befolyást az állami hivatalokban és cégekben, a gyakorlatban viszont ennek ellenkezője történik. A Smer például három járási hivatal élére olyan jelöltet juttatott, aki a párt választási listáján szerepelt, ám nem jutott be a parlamentbe - figyelmeztetett a Denník N lap. Egy másik ilyen jelölt a kormányhivatalban lett osztályvezető. Ä kormánykoalíció megalakulása után a közlekedési tárcához tartozó fontos állami cégekben az is fognak rá. Mesežnikov felhívja a figyelmet egy 2015-ös felmérésre, melyen az emberek a mostanihoz hasonló arányban értettek egyet a kormány politikájával a menekültválsággal kapcsolatban, ám ez a választási eredményeken egyáltalán nem tükröződött. „Egy mérsékelt párt nem szállhat harcba ezen a téren a szélsőségesekkel a saját fegyvereikkel, ez egy előre elvesztett csata” - véli az elemző, hozzátéve: a szélsőségesek szimpatizánsai számára ugyanis a valódi extrémisták sokkal autenti- kusabbak. A magyar példa Mesežnikov két példát is említett annak kudarcára, mikor egy mérsékelt párt szélsőséges retorikával próbálkozott, Magyarországot és Franciaországot. Orbán Viktor magyar kormányfőnek szerinte nem sikerült sarokba szorítania a Jobbikot azzal, hogy radikálisabb szótárat kezdett használni, Vona Gáborék tábora és népszerűsége ugyanis egyáltalán nem csökkent az elmúlt hónapokban. Franciaországban pedig a mérsékeltjobboldal kudarca volt az etnikai és menekültellenes kártyával való játék, amit még Nicolas Sarkozy elnök kezdett el. A dolog nem vált be, egyáltalán nem segített a republikánusoknak - ellenben megerősödött, felnőtt mellettük a Marine Le Pen vezette Nemzeti Front. IVjEgjs márciusi parlamenti választások után (TASR-felvétel) igazgatótanácsok szinte összes tagját lecserélték. Árra, hogy az állami cégekben túl nagy befolyással bír a politika, s a nagy beruházásokat gyakran komoly politikai kötődéssel rendelkező menedzserek irányítják, az OECD már 2010-ben figyelmeztetett. A szervezet kiszámolta, hogy Szlovákiában a parlamenti választások után az állami cégekben a vezetést rendszerint a hierarchia legfelsőbb négy fokán lecserélik. Például Észtországban a politikusok csak a legközelebbi munkatársaikat cserélik le, az állami társaságok menedzsereit nem váltják le. Nem véletlenül Észtországban van a posztkommunista országok közül a legfüggetlenebb államigazgatás. Szlovákia ezen a téren az OECD szerint az utolsók közé tartozik, Csehországgal és Lengyelországgal együtt. A szándék megvolt A Trend napilap kiszámolta, hogy a márciusi parlamenti választások után körülbelül 120 vezető pozícióban levő állami hivatalnoknak fizettek lelépőt a minisztériumok. A legtöbb leváltás azoknál a tárcáknál volt, amelyeket a Smer átadott valamelyik koalíciós partnerének, tehát a Siefnek, a Hídnak vagy az SNS-nek. A legtöbb elbocsátás a gazdasági minisztériumban volt, ahonnan márciustól 29 vezető tisztségviselő távozott. A politikusok olyan intézményeket is megpróbálnak behálózni, melyeknél a politikai befolyás rendkívül kockázatos lehet. Ilyen a közszolgálati média, melyet az SNS akar a kezébe venni. 2002-ben, az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészületei során Szlovákia végrehajtott egy reformot, melynek keretében létrejött az úgynevezett Köztisztviselői Hivatal. A független hivatal célja az volt, hogy felügyelje és bizonyos esetekben levezényelje a köztisztviselői tisztségek betöltését, minimalizálva ezáltal a politikai befolyás lehetőségét. Két évvel az unióhoz való csatlakozás után viszont Mikuláš Dzurinda kormánya a hivatalt felszámolta, s minden visszatért a régi kerékvágásba. A rövidebb és több kirándulás a menő ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A szlovákiai fiatalok körében is hódítanak a legújabb globális üdülési trendek: míg korábban évente egyszer vagy kétszer utaztak el hosszabb időre, mára évente több, ám rövidebb, alig pár napos kirándulást terveznek - derül ki a Szlovák Idegen- forgalmi Ügynökség (SACR) legújabb elemzéséből, amely szerint a megkérdezettek 70 százaléka évente több szlovákiai kiránduláson vesz részt. „A rövidebb, ám évente több kirándulást tervezők többsége a 35 évnél fiatalabb korosztályból kerül ki” - nyilatkozta Zuzana Onu- fer, a SACR szóvivője. A megkérdezettek fele 4-7, 35 százalékuk 1-3 napra utazik el otthonról. Hosszabb, 8-14 napos kirándulásra az emberek alig tizede szánja el magát. „Hosszabb üdülést általában a 36 év feletti korosztályhoz tartozók választanak” - mondta Onufer. Az itthon üdülők felét leginkább a hegyek, főként az Alacsony- és a Magas-Tátra vonzzák. A sorban a városnézések és a wellnessüdülések következnek. Az elmúlt időszakban azonban változtak a hazai turisták üdüléssel kapcsolatos igényei is. „Míg korábban a többség elsősorban az ár alapján döntött, ma már a minőségi kritérium vezet, és csak a második helyen van az ár. E kettő alapján a lakosság 80 százaléka választja ki a kirándulását. A megkérdezettek harmada tartja fontosnak az úti cél közelségét, és kevesebb, mint az ötödük választ az akciós csomagok alapján” - tette hozzá Onufer. A szlovákiai és a többi uniós tagország idegenforgalmi felmérései szerint idén tovább erősödött az egyéni turizmus, még inkább előtérbe kerültek a személyre szabott utazások. Az elmúlt két évben az európaiak 41 százaléka választott inkább egyéni utazást, és mindössze 36% csoportos üdülést, holott ezt megelőzően a szervezett utak voltak a népszerűbbek. (mi, TASR) A 36 év feletti korosztály jár hosszabb üdülésekre (Vladimír šimiček felvétele) Fico retorikáj a nem segít a Smemek
